Ciánt csempészhetett a tárgyalóterembe az elítélt tábornok

Forrás: MTI/AP/Nemzetközi Törvényszé

-

A holland ügyészség és az ENSZ törvényszéke is vizsgálatot indított. Praljak ügyvédje szerint késve jött a segítség, csak egy orvos volt a helyszínen.


Az előzetes boncolási eredmények szerint a háborús bűnök miatt elítélt Slobodan Praljak ciánkálival mérgezte meg magát – közölte a holland ügyészség. A toxikológiai vizsgálatok "kálium-cianid koncentrációt mutattak ki a vérképében, ez okozhatta a halálát". A boszniai horvát háborús tábornok az ítélethirdetés után, a hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalóteremében azt kiabálta, hogy nem háborús bűnös, és visszautasítja az ítéletet, majd egy üvegcséből kiitta a mérget.

A bírói tanács félbeszakította a hat boszniai horvát vádlott ítéletének kihirdetését. Praljakot a mentő kórházba szállította, de nem sikerült megmenteni az életét. A bírói tanács jogerősen is helyben hagyta a tábornok 20 éves börtönbüntetését.

A horvát Nova tévé tudósítója szerint Praljak már a tárgyalóteremben meghalt. A tábornok ügyvédje szerint későn érkezett a segítség, az épületben csak egy orvos tartózkodott.



A Törvényszék szerint a független vizsgálat jövő héten kezdődik, s a szakértői csoport még idén, a bíróság mandátumának december 31-i lejárata előtt elkészíti és nyilvánosságra hozza jelentését. A hollandok is vizsgálatot indítottak, és elsősorban azt próbálják kideríteni, miként juthatott hozzá Praljak a méreghez.

A 72 éves tábornok szabadon fogadhatta a látogatóit és az ügyvédjeit, akiknek a repülőtereken szokásoshoz hasonló biztonsági ellenőrzésen kellett átesniük. Bennfentes források szerint ugyanakkor kis mennyiségű folyadékot könnyedén be lehetett csempészni.


Utolsó ítélet

Ez volt az utolsó ítélethirdetés az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróságon, amely 1993-ban jött létre. Fennállása alatt a Törvényszéken 161 ember ellen emeltek vádat, és 84-et elítéltek. Az intézmény megbízatása decemberben jár le, a fennmaradó ügyeket az ENSZ új testütele, a nemzetközi büntetőbíróságok mechanizmusa, az MICT veszi át.


Erik Kok jogász szerint érthetetlen, hogy Praljak miért most lett öngyilkos. Bár 20 év börtönre ítélték, legtöbben a büntetésük kétharmadának letöltése után szabadulhatnak. Mivel Praljak már 13 évet töltött börtönben, a közeljövőben valószínűleg kiengedték volna.


A hágai Törvényszék nem Horvátország és a horvát nép felett ítélkezett; Horvátország nem volt agresszor és a legtöbbet tette Bosznia és Hercegovina függetlenségéért – mondta Kolinda Grabar-Kitarovic. A horvát államfő szerint "a horvátok elsőként védekeztek a nagyszerb agresszió ellen". Horvátországot Slobodan Milosevic jugoszláv és szerb elnök Nagy-Szerbiája és a jugoszláv néphadsereg támadta meg, Horvátország senkit se támadott meg – mondta. Az államfő szerint Horvátország és Franjo Tudjman elnök – az Egyesült Államokkal karöltve – a legtöbbet tették Bosznia és Hercegovináért.

A hágai bíróság nem teljesítette alapvető célját – mondta az elnök. "Politikai döntéshozóvá vált, nem pedig igazságszolgáltatási testületté, megpróbált mesterségesen egyensúlyt teremteni a bűncselekmények elkövetői között."

"Nekünk, horvátoknak erősnek kell lennünk, és be kell ismernünk, hogy nemzettársaink Bosznia és Hercegovinában követtek el háborús bűncselekményeket, és ezért felelniük kell" – mondta Grabar-Kitarovic, aki igazságtalannak nevezte, hogy nem büntették meg azokat a bosnyákokat és szerbeket, akik horvátok ellen követtek el bűncselekményeket Boszniában.


Tettestársak

A hágai testület szerdai jogerős ítéletében 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban kikiáltott, szakadár Herceg-Bosna Horvát Köztársaság kormányfőjét, míg Bruno Stojicot, Slobodan Praljakot és Milivoj Petkovicot 20-20 év, Valentin Coricot 16, illetve Berislav Pusicot 10 év börtönnel sújtották. A törvényszék emellett megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a csoport által elkövetett bűncselekményekben.


Az államfő zágrábi sajtótájékoztatóján kifejezte részvétét Praljak családjának. Szavai szerint Praljak inkább önkezével vetett végett életének, minthogy éljen elítéltként olyan tettekért, amelyekről határozottan meg volt győződve, hogy nem követte el.


Motozás

Vojislav Seselj, a szerb soviniszta politikus is – aki maga is több évet töltött a hágai törvényszék scheveningeni fogdájában – azt mondta: a vádlottakat teljes motozásnak vetik alá, mielőtt belépnek a tárgyalóterembe, és amikor elhagyják. Szerinte Praljak a méreget a nemi szervére kötözve vihette be, "az az egyedüli hely a testünkön, amelyet nem érintenek meg".