Cáfolják a tálibok, hogy tárgyalnak az afgán kormánnyal

Fotó: Europress/Getty Images/John Moore / Europress/Getty Images/John Moore

Nincsenek titos tárgyalások a tálibok és az afgán kormány között, állítja egy tálib szóvivő, aki arra a hírre reagált, mely szerint Hamid Karzai afgán elnök befolyásos tálib vezetőkkel egyeztet.


Amerikai lapértesülés szerint Hamid Karzai, Afganisztán elnöke már hónapok óta titkos tárgyalásokat folytat a tálibok vezetőivel, mindezt nyugati szövetségesei hátai mögött. Egy tálib szóvivő azonban visszautasította a híresztelést mondván, nem találkoznak a kabuli kormány képviselőivel. Úgy tudni, az állítólagos egyeztetések november környékén kezdődtek, amikor az afgán-nyugati kapcsolatok a mélypontra jutottak. A most felfedett titkos kapcsolat magyarázattal szolgálhat arra, hogy az afgán elnök miért vonakodik hónapok óta aláírni a szövetségesei által kínált hosszú távú biztonsági megállapodást. Cserébe most egyes tálib vezetők szabadon engedését követeli. Az afgán elnökhöz közel álló források szerint a titkos tárgyalásoknak eddig nem sok eredménnyel jártak, és sokan attól félnek, a tálibok igazából nem is akarnak békülni, csak arra használják Karzait, hogy még több bizalmatlanságot szítsanak Afganisztán és a nyugati  országok között. Úgy tűnik, ez eddig jól működik: az egyébként is feszült viszonyt csak tovább rontja a növekvő bizalmatlanság. Márpedig az afganisztáni invázió legnagyobb finanszírozójának számító Egyesült Államoknak otthon, a Kongresszusban is bizonyítania kell. Nem szavaznak meg ugyanis semmilyen katonai hozzájárulást vagy segélyt, amíg az afgán elnök titokban lepaktál az ellenséggel. Habár korábban voltak amerikai és német kezdeményezések is a téren, hogy a tálibokat is bevonják a béketárgyalásokba; ám ezek pár év alatt mind zátonyra futottak. Az aláírásra váró hosszú távú biztonsági megállapodás értelmében az Egyesült Államok a NATO csapatok 2014 végi kivonulása után is az országban maradna, hogy kiképzésekkel és terrorelhárítással segítse az afgán hadsereget és rendőrséget. Barack Obama, a napvilágra került hírek hatására kedden összehívta legfőbb parancsnokait, hogy megbeszéljék az amerikai misszió jövőjét Afganisztánban.


Amerikai segély Afganisztánnak: kudarcra ítélve?

Megkérdőjelezi az Afganisztánnak nyújtott amerikai segélyek eredményességét John Sopko, az afganisztáni újjáépítés amerikai különleges főellenőre. Szerinte a kábítószer elleni közdelemben nem sikerült eredményeket elérni Afganisztánban, pedig az Egyesült Államok 10 milliárd dollárt folyósított erre a célra. A drog termesztésében és a kábítószerhez kapcsolódó bűnszövetkezeti, terrorista szálak elmetszésében kudarcot vallottak az eddigi erőfeszítések. Hasonlóan lesújtó a helyzet az afgán újjáépítés és a gazdasági szerkezetátalakítás terén. Az amerikaiak összesen 100 millió dolláros segélye itt sem hasznosul, mert az állami szerveket átjáró korrupció, illetve a szakértelem hiánya megkérdőjelezi az adományok felhasználásának értelmét. A különleges főellenőr és csapata 16 afganisztáni minisztériumot vizsgált meg. Úgy találta, hogy egy sincs köztük, amelyik képes lenne megfelelően bánni a pénzzel és számítani lehetne rá a segélyösszeg hatékony felhasználásában. Ráadásul az Egyesült Államok Afganisztán esetében sokkal enyhébb követelményeket szab a segélyek felhasználásához, mint más országok tekintetében; Sopko szerint a szigor hiánya sem kedvez az amerikai pénzek sikeres felhasználásának. „Többet költöttünk Afganisztánra, mint bármely más országra eddigi történelmünk során. Az utóbbi időben kétszer annyi pénzt kapott tőlünk, mint a segélylistánkon a három utána következő ország - Egyiptom, Pakisztán és Izrael - együttvéve. Nem azt mondjuk, hogy hagyjunk fel a segélyezéssel, a programot valójában jónak találjuk. De okosan kellene megvalósítani” - mondta John Sopko.