Budapest ostroma: nemzetközi színtérre vinnék a vitát a jogvédők

-

Nemzetközi intézményekhez fordul az önkormányzati törvény rapid módosítása miatt három jogvédő szervezet, amelyek azt kifogásolják, hogy a kormánypártok alig négy hónappal a választás előtt szabták újra a budapesti önkormányzati rendszert.


A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartja a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolását, amit kedden fogadott el – sürgős eljárásban – az Országgyűlés. A három szervezet ezért közös állásfoglalást jutatott el a Velencei Bizottsághoz (az Európa Tanács alkotmányossági kérdésekkel foglalkozó tanácsadó testületéhez) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ). A jogvédők azt kifogásolják, hogy hiába foglalták az alaptörvénybe már 2013 márciusában az idei önkormányzati választások októberi időpontját, a parlament négy hónappal a voksolás előtt teljesen átalakította a főváros önkormányzati rendszerét. A korábbi, pártlistás szavazás helyett 23 kerületi polgármester, és csak kilenc kompenzációs listán bejutó képviselő foglal majd helyet a fővárosi közgyűlésben. Bár a kerületek közti aránytalanságokat némileg kiegyenlítik, a főváros így is a kerületek föderációjává alakul. A három szervezet szerint a kormánypártok eljárása miatt a pártok és jelöltek alig valamivel a választás előtt tudhatják meg, pontosan milyen feltételek között kell versenyezniük, és hogyan készüljenek az októberi választásokra. A TASZ, a Helsinki Bizottság és az EKINT felhívja a figyelmet, hogy ez ellentétes a Velencei Bizottság korábbi ajánlásával, amely szerint a választási rendszert legkésőbb a választások előtt egy évvel lehet csak megváltoztatni. AZ EBESZ álláspontja szerint sem alakítható át a választási rendszer olyan későn, hogy az megakadályozza a választásokon való felkészült részvételt. A kormánypártok korábban részben magukévá tették a Velencei Bizottság ajánlását, mikor az országgyűlési választási törvénybe beleírták, hogy a választókerületek határait nem lehet a választásokat megelőző évben megváltoztatni. Igaz, később, tavaly tavasszal kivételt írtak a jogszabályba, hogy 2013. június 30-ig mégiscsak megváltoztathassák a körzethatárokat. Erre részben az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése miatt kényszerültek, amely az előzetes regisztráció miatt nem engedte hatályba lépni a körzethatár-módosításokat is tartalmazó választási eljárási törvényt. „A választási rendszer sietős átalakítása különösen aggályos, mivel megalapozottan feltételezhetjük: az átalakítás a nemrégiben megrendezett európai parlamenti (EP) választások eredményének ismeretében történt, és pontosan ezen eredményekhez igazítja az önkormányzati választási rendszert a jogalkotást uraló kormánypárti erők győzelmének biztosítása érdekében” – írják a jogvédő szervezetek, amelyek szerint feltűnő, hogy az Országgyűlés egyetlen olyan indokkal sem tudta alátámasztani az átalakítás szükségességét, amelynek ne lett volna tudatában jóval korábban.