Búcsúzik a Puskás Ferenc Stadion

Fotó: wikimedia.org / CC-BY / wikimedia.org / CC-BY

-

HÁTTÉR

A válogatott utolsó meccsét játssza szombaton a kazahok ellen a több mint hatvan éve átadott arénában.


A válogatott statisztikáival foglalkozó magyarvalogatott.hu szerint története során 192 mérkőzést játszott az 1953. augusztus 20-án átadott létesítményben, 98 alkalommal győztesen hagyta el a pályát, 48-szor kikapott, 46-szor pedig döntetlent játszott. Ezeken a találkozókon 385 gólt szerzett és 226-ot kapott. A legnagyobb különbségű magyar győzelem az átadásakor még Népstadionnak hívott arénában 8–0 volt, ilyet kétszer is kiosztott a nemzeti csapat: 1959. október 25-én Svájc Európa Kupa-csoportmérkőzésen, 2010. október 8-án pedig San Marina Európa-bajnoki selejtezőn szenvedett kiütéses vereséget Budapesten. Ronaldinho és roberto Carlos vb-címvédőként játszott itt a brazilokkal Ronaldinho és Roberto Carlos vb-címvédőként játszott itt a brazilokkal A legnagyobb csapást az osztrákok és a hollandok mérték a stadionban a magyarokra, mindkét gárda 4–0-ra győzött a fővárosban, előbbit 1988. május 17-én egy barátságos mérkőzésen kaptuk, míg utóbbit 2011. március 25-én Eb-selejtezőn. A legtöbb gólt vendégként a német válogatott szerezte az egykori Népstadionban: 2001. augusztus 15-én a Rudi Völler vezette csapat 5–2-re nyert a Magyar Labdarúgó Szövetség centenáriuma alkalmából rendezett összecsapáson, amelyen a későbbi névadó, Puskás Ferenc végezte el a kezdőrúgást. A leghosszabb veretlenségi sorozat 1962. október 28-án, az osztrákok elleni 2–0-s sikerrel kezdődött, ezt követően 23 mérkőzésen keresztül nem talált legyőzőre a magyar válogatott a Népstadionban, és legközelebb csak 1970. május 16-án, a svédektől (1–2) kapott ki barátságos összecsapáson. A leghosszabb nyeretlenségi széria az ausztráloktól 1997. április 2-án elszenvedett 3–1-es kudarccal indult, ezután hét döntetlen és egy vereség következett, a sorozat csak 2001. június 6-án, a grúzok 4–1-es legyőzésével szakadt meg. Bár nem kezdett ezen a meccsen, Lionel Messi is a Puskásban játszotta első meccsét az argentin válogatottban Bár nem kezdett ezen a meccsen, Lionel Messi is a Puskásban játszotta első meccsét az argentin válogatottban Az egyéni teljesítményeket tekintve Tichy Lajos a stadion gólkirálya, ő 17 alkalommal vette be az ellenfelek kapuját. Farkas János, a Vasas csatára 15, Kocsis Sándor, az Aranycsapat legendás támadója pedig 14 gólt szerzett a Népstadionban. Két játékosnak sikerült az a bravúr, hogy egyetlen mérkőzésen négyszer volt eredményes az arénában: Tichy a svájciak 8–0-s kiütésekor, Farkas pedig 1966. szeptember 28-án gyakorlatilag egyedül intézte el a franciákat (4–2). Utóbbi kevesebb mint egy hónappal később, az osztrákok ellen mesterhármast jegyzett, 1967. szeptember 27-én az NDK csapatának kapuját pedig háromszor vette be. Az utolsó triplázó Szalai Ádám volt a Puskás Ferenc Stadionban, aki San Marino ellen ért el mesterhármast. A létesítményben a magyar csapat két alkalommal láthatta vendégül az aktuális világbajnokot. 2004. április 28-án a brazilok 4–1-re győztek – külön érdekesség, hogy a brazil válogatott edzését egy nappal korábban 25 ezren (!) nézték végig a veszélyessé nyilvánított felső karéj bezárása miatt akkor már szűkösebb arénában. 2007. augusztus 22-én az olaszok érkeztek világbajnokként a Puskás Ferenc Stadionba, ahol a Várhidi Péter irányította magyar válogatott óriási meglepetésre 3–1-re győzött. A Ferencváros megint beköltözött az új stadion elkészültéig A Ferencváros megint beköltözött az új stadion elkészültéig A Puskás Stadionban – amelyben a múlt század 50-es éveiben olykor 100 ezernél is többen voltak – elsősorban európai ellenfelekkel játszott a magyar csapat, de néhány alkalommal dél-amerikai együttesek, egyszer-egyszer pedig Ausztrália és az Egyesült Államok nemzeti tizenegye is pályára lépett.

A stadion története

Még nem készült el ugyan teljesen, de káprázatos pompával adták át az első ötéves terv „nagy vívmányát” a „győzelmes szocializmus” nevében a dolgozó népnek. A pompás külsőségek hivatottak feledtetni, hogy hátra volt még 24 szektor, azaz mintegy 22 ezer ülőhely kiépítése, és a pályavilágítás sem volt még készen. Az eseményen – melyre a Szent István napjából az alkotmány ünnepévé változott augusztus 20-án került sor – jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, bár egy kínos félreértés folytán nem jutott hely számára a díszpáholyban: a városi legenda szerint ennek nem kis szerepe volt abban, hogy az 1960-as olimpia rendezési jogát nem Budapest, hanem Róma kapta. Az ünnepség fénypontja a Budapesti Honvéd és a Szpartak Moszkva közötti barátságos labdarúgó mérkőzés volt, amely a magyar csapat 3–2-es győzelmével végződött. FBL-BRASILIAN FRIENDLY-11 A Budapesten létesítendő stadion ügyéhez már 1913-ban elnyerte Ferenc József király elvi jóváhagyását a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori két elnöke, gróf Andrássy Gyula és Muzsa Gyula, de a megvalósítást az első világháború meghiúsította. A stadion terveivel az első magyar olimpiai bajnok, az építész Hajós Alfréd 1924-ben a párizsi szellemi olimpián ezüstérmet nyert (úgy, hogy aranyérmet nem adtak ki), de elképzelései papíron maradtak több évtizeden keresztül, bár 1921-ben törvény is született a nemzeti stadion felépítéséről. A második világháború után, 1945-ben az Országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, majd elkészültek az első vázlattervek, amelyek a létesítményt a XIV. kerületi Régi Lóversenytér területére álmodták meg. Az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt. Az első kapavágást 1948. június 12-én tették meg, a munkálatok öt évig folytak, részben a sportolók és a lakosság társadalmi munkájának igénybe vételével, végül az avatásra – többször módosított befejezési határidők után – 1953. augusztus 20-án került sor. A stadionhoz vezető bevonulási útvonalon, a Magyar Ifjúság Útján 1958-ig 16, többségében a sportból vett jeleneteket ábrázoló szobrot is elhelyeztek. A szocialista realista stílusú szoborcsoportok a szocialista népköztársaság dicséretét hirdették, a sport mellett a mindennapi életet is bemutatták, így éneklő, táncoló fiatalokat, gránátvetőket, és megörökítették a mezőgazdasági brigádok életét is. (A 16 szobor ma fővárosi védelem alatt áll és a Népstadion szoborparkban látható.) A Gyulai Emlékverseny idén már Székesfehérváron lesz, de eddig a Puskás volt az otthona A Gyulai Emlékverseny idén már Székesfehérváron lesz, de eddig a Puskás volt az otthona Az építkezés során a helyszínen készült, előre gyártott elemekkel dolgoztak, 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 45 ezer köbméter betont, 2 és félezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el, és 150 ezer folyóméter vezetéket fektettek le. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki. A lelátókon 78 ezer néző foglalhatott helyet, a tervek szerint százezerre bővítették volna a befogadóképességet, de erre nem került sor. A létesítmény összterülete 192 916 négyzetméter, a küzdőtér 17 513 négyzetméter. A stadionban ma labdarúgópálya és nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, kiváló minőségű, nyolcsávos atlétikai pálya van, ezen felül található benne doppingszoba, 5 öltöző, 160 fős sajtótribün, 130 fős sajtóterem, kétszer 50 fős üveges VIP-páholy, 244 fős VIP-lelátó és 60 fős VIP-terem is. A sportolók a déli edzőpályán labdarúgópályát és hatsávos, 400 méteres rekortánpályát is használhatnak. A Népstadion hat évtizede számos felejthetetlen pillanatot hozott. Ilyen volt a hosszútávfutó Kovács József, „Bütyök” legendás győzelme 1953-ban ötezer méteren a későbbi olimpiai bajnok szovjet Vlagyimir Kuc ellen, ugyanő a következő évben a közönség tombolása közepette a világon elsőként győzte le tízezer méteren a csehszlovák hosszútávfutó Emil Zatopeket. Itt győzött 1954-ben az Aranycsapat 7–1-re az angolok elleni legendás 6–3 visszavágóján, rendeztek itt atlétikai Európa-bajnokságot, kosárlabda Európa-bajnokságot. Itt játszották a labdarúgó-bajnokság kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével. A stadion kulturális rendezvényeknek is otthont adott. Fellépett többek között a szovjet Mojszejev-együttes, az amerikai dzsessz-trombitás Louis Armstrong, olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen, a Rolling Stones és a U2, a hazaiak közül az Omega, az Illés és a Hungária. Tavaly augusztus 25-én itt került sor a Roger Waters-féle The Wall előadására. Korábban nagy közönséget vonzottak a színész-újságíró labdarúgó-mérkőzések és első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa. A Queent a vasfüggöny se tartóztathatta föl A Queent a vasfüggöny se tartóztathatta föl A létesítmény, amely 2002. április 2. óta viseli Puskás Ferenc, az Aranycsapat csatárának nevét, mára rossz állapotba került. Csak az alsó lelátórész és a középső szint egy része használható, a többi nézőtéri terület felújításra szorul. A stadion az Európai Labdarúgó Szövetség szigorú előírásainak sem felel meg, alkalmatlan a legrangosabb nemzetközi mérkőzések megrendezésére. A kormány 2011-ben fogadta el az újjáépítési koncepciót, tavaly áprilisban pedig bejelentették, hogy különleges, a világon egyedinek számító eljárással épülhet meg a nemzeti futballaréna, „stadion a stadionban” koncepcióval, a Puskás Ferenc Stadionon belül készül majd el az új létesítmény. A 65 ezer néző befogadására alkalmas stadion építése várhatóan jövőre kezdődik és az új aréna legkésőbb 2018-ra elkészül.