Brüsszeli ajánlás: segély- és díjemelés, valamint büdzsékorrekció

Fotó: MTI/Németh György / MTI/Németh György

-

Igazítani kell a költségvetésen, emelni kell a közlekedési díjakat és meg kell hosszabbítani a munkanélküli segély folyósításának idejét – a többi között ezt ajánlja Brüsszel a magyar kormánynak, amely máris közölte, hogy több ponton nem ért egyet a kritikával.


Az Európai Bizottság (EB) hétfőn tette közzé a tagországok kormányainak címzett gazdaságpolitikai ajánlásait. A bizottság összesen hét ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára, a kormány 2014. évi nemzeti reformprogramja, valamint a legújabb konvergenciaprogram alapján.

Költségvetési kiigazítás kell

Az ajánlás szerint a kormány következő két évre vonatkozó makrogazdasági forgatókönyve nagyjából megalapozott, 2017-re vonatkozóan azonban már túl optimista. A kormány terve, hogy az államháztartás hiányát az idénre tervezett 2,9 százalékról 2020-ig 1,9 százalékra csökkentse. Ezt azonban úgy akarja elérni, hogy a hiánycsökkentés javát az utolsó évekre hagyja. Az EB szerint épp ezért nem teljesül a 2014-es konvergenciaprogramban is szereplő cél, hogy az európai ajánlásoknak megfelelően a költségvetés hiányát középtávon a GDP 1,7 százaléka körül megtartsa, hiszen a kormány már idén jelentősen eltér ettől, 2016-ban és 17-ben pedig még gyengébb mérleggel tervez. Jövőre már a hiánycélok teljesülése is bizonytalanná válik, és az államadósság is az elvártnál kisebb mértékben csökkenhet. Hogy ezt elkerülje, a magyar kormánynak ki még idén korrigálnia kell a hosszú távú költségvetési terveit.

Túl sok a készpénz a gazdaságban

A jegybank kapott hideget és meleget is. Az MNB „Növekedési Hitelprogramja” jó, de nem elég az EB szerint, mert a bankokat még mindig leterhelik a nem teljesítő hitelek, melyektől nem tudnak szabadulni, és így tőkét sem tudnak felhalmozni. A hiteltörlesztési hajlandóságot a kormány adós-mentő programjai is rontották. Bár a szándék megvolt a devizahitelesek megsegítésére, az intézkedések a nehéz helyzetben lévő adósoknak végül nem kínáltak menekülési útvonalat, így ők továbbra is várnak a mentőövre. Brüsszelben a tranzakciós illetéket nem tartják jó ötletnek, és nem csak azért, mert visszavágja a bankok profitját, hanem azért is, mert a készpénzhasználat megugrásához vezetett a gazdaságban. A PSZÁF MNB-be integrálását viszont kifejezetten jó húzásnak tartják, mert szerintük megerősíti a szabályozást és a felügyeletet is.

Túl sok az áfacsalás

Brüsszel szerint a magyar kormány még mindig túl gyakran nyúl az adórendszerhez, és bár a családi adókedvezmény jogosultjainak körét kiszélesítették, az egyedülálló, alacsony jövedelmű személyek adóterhe az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Még mindig túl sok itthon az áfacsalás, ezért a bizottság szerint szigorítani kellene az ellenőrzéseken.

Egyre több a kallódó fiatal és a szegény

Tavaly csökkent ugyan az ifjúsági munkanélküliség, de több lett a szem elől vesztett fiatal, akiknek munkát sem sikerült adni, és az oktatási rendszerben sem sikerült benntartani. Épp ezért az oktatáspolitika legfontosabb feladatainak a korai iskolaelhagyás megelőzését és a szegregáció rendszerszintű visszaszorítását tartja az EB. Még szélesebbre kell tárni az egyetemek kapuit Brüsszel szerint, különösen a hátrányos helyzetűek előtt, ennek érdekében pedig felsőoktatási reformra is szükség volna. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma tartósan emelkedik, mostanra elérte a teljes népesség egyharmadát. A foglalkoztatás növelésére elkülönített költségvetési források zöme a közmunkaprogramra megy el. A programból való kilépést követően 2013-ban a résztvevőknek kevesebb mint 10 százaléka tudott visszatérni a nyílt munkaerőpiacra – a bizottság szerint ez is bizonyítja, hogy a program hatékonysága minimális, kiigazításra szorul. Az álláskeresi járadék juttatásának idejét is ki kellene tolni, mert jelenleg rövidebb, mint az elhelyezkedéshez szükséges átlagos idő.

Meg kell emelni a BKV- és a vonatjegyek árát

A bizottság szerint ezen kívül meg kell vizsgálni a rezsicsökkentés hatásait, és a központi adminisztrációs költségek csökkentése és a korrupció visszaszorítása érdekében elektronikus közbeszerzési rendszert kell bevezetni. Az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok hatékonyságát is javítani kell, ezt Brüsszel szerint a díjak emelésével és a működési költségek csökkentésével lehetne elérni.

Máris itt a magyar kormány válasza

Röviden annyi, hogy több ponton nem ért egyet Brüsszellel. Hosszabban itt olvashatja.