Brüsszel három ügyben fordult bírósághoz Magyarország miatt

Fotó: MTI/EPA / Olivier Hoslet

-

A civiltörvény, a lex CEU és a menekültkvóta elutasítása miatt zajlik kötelezettségszegési eljárás.


Az Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság, harmadik szakaszba léptetve a civiltörvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, és a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat. A bizottság áprilisban, júniusban, illetve júliusban kezdeményezett a három ügyben jogsértési eljárást, és ezeket – megfelelő válasz hiányában – később a második szakasz követte, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldése.

A magyar kormány azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket, továbbá a menedékkérők áthelyezésében sem történt előrelépés, ezért ezen ügyeket a luxembourgi székhelyű bíróság elé utalják az eljárás harmadik szakaszának keretében – jelentette be a brüsszeli testület.

Frans Timmermans, az EB első alelnöke azt mondta: a bizottság más módon közelíti meg a magyarországi helyzetet, mint az EP, amely szélesebb körű problémákat lát a jogállamiság tekintetében. "Úgy gondoljuk, bizonyos specifikus ügyekről van szó, amelyekben nem értünk egyet a magyar kormánnyal", és "egyelőre nem látjuk szükségét annak, hogy változtassunk ezen az irányon".

"A magyarországi helyzet ilyen értelemben nem összehasonlítható Lengyelországéval, ahol rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot" – mondta Timmermans.

Az EB szerint annak ellenére, hogy az Európai Bíróság szeptemberi ítélete megerősítette a 120 ezer menedékkérő elosztását szolgáló mechanizmus érvényességét, Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit. A bizottság nem találta kielégítőnek az országok válaszát, mert nem jelezték, hogy hozzá fognak járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához, ezért döntött végül a bírósági szakasz megkezdése mellett.

A migrációs kvóták létrehozását az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, Magyarország ellenkezésének dacára fogadták el 2015 szeptemberében.

A bizottság megismételte korábbi figyelmeztetését, hogy több szempontból is aggályosnak tartja a civil törvényt, amely indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. A Bizottság úgy véli, hogy a jogszabály, amelynek értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha a külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását.

A felsőoktatási törvényről a Bizottság továbbra is úgy látja, hogy a módosított szabályozás ellentétes a közösségi joggal a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadság területén.

Amennyiben egy tagállam az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen írásbeli figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, és bírság kiszabását javasolhatja.

Az EB újabb szakaszba léptette a menekültügyi szabályozás miatt 2015 decemberében Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást is. Úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldtek az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti, a hatóságoknak így mostantól két hónapjuk van arra, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság ebben az ügyben is az Európai Bírósághoz fordulhat.

Az EB felszólította Magyarországot, hogy iktassa törvénybe az ivóvízre, illetve a laboratóriumi állatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat. Előbbi ügyben nyomatékosan kérték, hogy az ország valamennyi övezetében teljesítsék az arzén, a bór és a fluorid tekintetében előírt számszerű értékeket. Utóbbiban pedig – bár a hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére –, eddig nem fogadták el a szükséges módosításokat. Ha a felszólító levélre két hónapon belül nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, akkor a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küldhetnek Budapestnek.