Brüsszel erős jelzést küldött, több tízmilliárdot bukhatunk

Fotó: MTI/MTVA / Kelemen Zoltán Gergely

-

Egy uniós hatóság, majd annak nyomán a magyar Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) is versenykorlátozó feltételnek minősítette közeli aszfaltkeverő telephez kötni az útépítési tendereken való indulást. Mindez sokba kerülhet az államnak és az adófizetőknek.


Sok tízmilliárd forint uniós pénz sorsa múlik azon, hogy az Európai Bizottság megállapítja-e: éveken keresztül jogsértően írta ki az útépítési tendereket a magyar állam, pontosabban annak intézményei, például a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Brüsszel az időszak összes, 600 milliárd forintnyi útépítési projektjét átvilágítja, több száz közbeszerzés dokumentációját tekinti át, és ha elmarasztalja Magyarországot, akkor 70-90 milliárdosra becsült úgynevezett korrekció jöhet. A vizsgálat lényege, hogy egy útépítési tender kiírásakor ki lehet-e kötni, hogy a jelentkezőnek legyen az építendő út közelében aszfaltkeverő telepe.


A vizsgálatban Magyarország most jelentős pozíciót vesztett: egy uniós hatóság egy konkrét határozata ugyanis nemrég éppen erről a gyakorlatról mondta ki, hogy jogsértő - értesült a VS.hu. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnak (EUTAF) 2014. július 15-én keltette fel figyelmét egy magyar útépítés. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) másfél évvel azelőtt kiírt tenderéről volt szó, amellyel a M85 Győr-Enese közötti útszakasz megépítésére kértek ajánlatokat, és amelyet 11,5 milliárd forintos pályázatával a Colas Út Építőipari Zrt. -Colas Hungária Zrt. alkotta CC M85 I. konzorcium nyert el.

Az EUTAF úgynevezett mintavételezési eljárás keretében választotta ki éppen ezt a tendert, és 2014. július 21-én a NIF székházában helyszíni ellenőrzést tartott. Az ott megismert adatok alapján jogsértést vélelmezett, és az európai jogba ütköző eljárás miatt panaszt nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.



Mit kifogásol az Unió?

Az EUTAF álláspontja szerint a NIF azzal követett el jogsértést, hogy kikötötte: minden jelentkezőnek kell rendelkeznie „legalább egy, az építési helyszín súlypontjától mért maximum 50 kilométer távolságra működő aszfaltkeverő teleppel”, és persze hozzá az érvényes hatósági engedélyekkel.

Az EUTAF hivatkozott az Európai Bizottság több nagy projektet érintő állásfoglalására, idézte a Római Szerződést, egy uniós irányelvet és egy európai bírósági ítéletet is, amelyek szerint nem arányos ez a követelmény, nem írható elő ilyen rendelkezés, illetve nem tehető különbség aszerint, hogy egy bizonyos felszereltség helyileg hol, melyik országban van.

Azt közölték, hogy az aszfaltkeverő telep elhelyezkedésére vonatkozó követelmények csak szerződésteljesítési feltételként alkalmazhatóak, nem pedig előzetes alkalmassági szempontként, mert az sérti az ajánlattevők letelepedési jogát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a keverőtelepek előzetes engedélyeztetésének és felállításának követelménye pedig visszatartó erővel bírhat a potenciális ajánlattevőkre.


Völner Pál (b2) és Kövér László átadják a Csepel-szigeti gerincút új, M0-ás autóút és Lórév közötti szakaszát


Közbeszerzési hatóság: Jogos a panasz

A Közbeszerzési Döntőbizottság 2014. szeptember 17-i határozatában megalapozottnak tartotta az EUTAF panaszát. A KDB is arra a megállapításra jutott, mint az Európai Bizottságot képviselő szervezet: az aszfaltkeverő telep megléte megkülönböztető feltétel.

A Döntőbizottság azon az állásponton volt, hogy az EUTAF sem vitatta: a szerződés teljesítéséhez szükséges a maximum 50 km távolságra lévő előírt aszfaltkeverő telep, mivel az útépítéshez felhasználandó aszfaltkeveréket a telepről forrón kell kiszállítani, bedolgozása csak megfelelő hőfokon lehetséges. Csakhogy, folytatja a NIF-et elmarasztaló határozatát a KDB,


az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban előírt időbeli és földrajzi korlát, amely szerint az előírt teleppel az adott helyszínen már az ajánlat benyújtásának időpontjában kellett az ajánlattevőnek rendelkeznie, aránytalan előírás.

Bírságot sem kapott

A KDB, bár a jogsértést megállapította, bírságot nem szabott ki, és nem kötelezte új felhívás kiírására a NIF-et, mert, mint írták, a szerződést már 2013. június 28-án megkötötték, a kivitelezés elkezdődött és jelenleg is tart, ráadásul sok idő, 20 hónap telt el a panasz bejelentése és a közbeszerzés meghirdetése között.

A NIF-et is megkérdeztük az ügyről. Azt írták, 2013 novemberében „az Európai Bizottság Regionális Operatív Program projektek ellenőrzése során tett észrevételeire figyelemmel a kormány elrendelte, hogy ilyen feltétel csak szerződéskötési feltételként szerepeljen, így azon projektek esetében, amelyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen az ilyen jellegű műszaki felszereltség, szerződéskötési feltételként határoztuk meg az előírást”. 2014 tavaszán aztán ezt az eredeti, vagyis az ajánlattétel pillanatára vonatkozó előíráshoz képest már enyhített szabályt is eltörölték. A KDB azt is közölte, hogy a NIF nem kapott bírságot korábban azért, mert ugyanilyen módon versenyt korlátozó feltételhez kötötte a tenderen való indulást.


Közgép-adó?

A bírságnak is nevezett „uniós korrekció” lényege, hogy ezt a pénzt a korábbi tenderekből ki kell vonni, az összegre új útépítéseket kell indítani és 2015-ig befejezni. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitika kommunikációért felelős helyettesi államtitkár júliusban egy sajtóhírre reagálva azt mondta, hogy ha az Európai Bizottság elmarasztalja Magyarországot, akkor a közös teherviselés alapján az érintett kiírókat és kivitelezőket is be kell vonni a felelősségre vonásba. Ezt akkor a sajtó egy része úgy értelmezte és tálalta, hogy az útépítőket, köztük a Közgépet jelentős mértékben sújtó adó jöhet. Lázár János aztán úgy nyilatkozott: „Egyelőre nem tudom megmondani, hogy ennek mi lesz a következménye az 500 milliárdos beruházásban részt vevő útépítő cégekre nézve. A magyar kormánynak elsődlegesen az a célja, hogy megvédje a magyar adófizetőket, és megvédje a magyar cégeket.”


Colas Zrt., útépítés

Illusztráció


Régen is előfordult

Pedig a NIF pályázati felhívásaiban rendszeresen alkalmazta ezt a versenykorlátozó megkötést, amely ellen a KDB nem lépett fel. Ez történt az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakasza és a csatlakozó építmények 41 milliárd forintos kivitelezési munkái során – írta meg a Magyar Narancs.

Alkalmatlan az az ajánlattevő, amely „nem rendelkezik az építési helyszíntől közúton mért maximum 50 km távolságra 1 db, minimum 240 tonna per óra kapacitású, működő aszfaltkeverő teleppel, továbbá 1 db minimum 100 köbméter per óra kapacitású működő betonkeverő teleppel” - állt a kiírásban. A tenderen induló osztrák érdekeltségű Porr Építési Kft. bepanaszolta ezt a KDB-nél, arra hivatkozva, hogy ezzel a NIF indokolatlanul szűkítette le a versenyt. A Porr arról is nyilatkozott, hogy az aszfaltot a Délút Kft. algyői telepéről, a betont pedig a hódmezővásárhelyi Csomiép Kft. 35 kilométerre lévő telepéről viszik oda. A NIF-et azonban ez nem hatotta meg.

Ekkor színre lépett a Közgép. "Egyéb érdekeltként" megkereste a Délút Kft.-t, és tájékoztatást kért arról, a Porr milyen formában igazolhatja alkalmasságát. A válaszlevélben az állt, hogy a Porr alkalmasságát a Délút Kft. nem igazolhatja. A Közgép bizonyítékként becsatolta a hivatkozott levelet, és a KDB-nél szakmai indokokat is sorolt arra, miért helytelen szerinte a Porr indoklása.

A keverőtelepek versenyt korlátozó kijelöléséről a KDB végül nem foglalt állást, de a Porr Kft. ügyfélképességét elutasította. A cég beperelte a közbeszerzési hatóságot; a Fővárosi Törvényszék 2012. októberi végzésében megállapította, a KDB jogsértően zárta ki az eljárásból a Porr Építési Kft.-t, a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.