Bővült a magyarországi felvásárlási piac

Fotó: MTI/MTVA / Gaetan Bally

-

HÁTTÉR

Az ügyletek száma némiképp csökkent, de összértékük nőtt a magyar akvizíciós piacon 2016-ban – derült ki az EY regionális M&A Barométeréből.


A barométer minden évben összesíti az elmúlt időszakban lezárult magyar és regionális tranzakciókat. 2016-ban a hazai, nyilvánosságra hozott tranzakciók száma 110 volt, ami 15 százalékkal marad el az egy évvel korább 130-tól; ugyanakkor az összérték mintegy 6 százalékkal emelkedett, elérve az 1,61 milliárd dollárt (2015-ben 1,52 milliárd dollár volt). Ezzel a teljesítménnyel Magyarország tavaly az ötödik volt a regionális rangsorban. Hazánk egyébként többnyire a lista harmadik-negyedik helyét szokta elfoglalni, általában a regionális tranzakciók 10 százalékával (idén a pontos arány 9,4 százalék). Egyébként regionális szinten is némiképp csökkent a tranzakciók száma (1165-re), miközben több mint tíz százalékkal, 47,7 milliárd dollárra emelkedett a becsült piacméret.



Dezse Margaret, az EY tranzakciós üzletágának vezető partnere szerint a magyar piac viszonylag kis mérete miatt az egyes évek adatai félrevezetőek lehetnek, hiszen egy-egy nagyobb deal jelentősen torzíthatja az összképet. A hosszabb távú idősoros adatok viszont egyértelműen pozitív lineáris trendet mutatnak – van hullámzás az egyes évek között, de a trend felfelé mutat. Ennek jele az is, hogy immár negyedik éve folyamatosan bővül a hazai felvásárlási piac.

Ami a magyar piac részleteit illeti, a régiós átlaghoz és a korábbi évekhez hasonlóan az összes tranzakció valamivel több mint fele (54 százaléka) belföldi szereplők között zajlott. A kifelé irányuló tranzakciók aránya 12, a befelé irányulóké 36 százalék volt. A kifelé irányuló tranzakciók száma 5-ről 9-re nőtt: a bevásárlók között volt a Richter Gedeon, a Duna House és az OTP is. Ezzel kapcsolatban Dezse Margaret kiemelte, hogy Magyarországon már nemcsak a Molhoz és az OTP-hez hasonló gigavállalatok, hanem a kisebb cégek is próbálkoznak külföldi vásárlásokkal. A külföldi felvásárlók vagy befektetők közül az osztrákok voltak a legaktívabbak (6 tranzakció); őket az amerikaiak (5), valamint a németek és a csehek (4-4) követték.



A korábbi évekhez képest változás, hogy jócskán (48-ról 26 százalékra) visszaesett azon tranzakciók aránya, ahol nyilvánosságra hozták az ügylet értékét. Ennek oka elsősorban az lehet, vélték az EY szakértői, hogy lezárult a Jeremie-program, amelyben kötelező volt az adatszolgáltatás. Ugyancsak erre vezethető vissza, hogy 38-ról 32 százalékra esett vissza a pénzügyi befektetők aránya. Ezzel együtt a stratégiai befektetők 68 százalékos magyar aránya még mindig elmarad a régiós 78 százaléktól.

Többéves tendencia tört meg azzal, hogy tavaly nem az informatikai ipar adta a legtöbb tranzakciót. A listát a feldolgozóipar vezeti (15 ügylet); ezt a szolgáltatások követik (13), míg az IT-, az ingatlan-, a telekom- és média-, valamint a bank- és pénzügyi szektor egyaránt 12-12 tranzakciót tudott felmutatni. Négy hazai tranzakció értéke haladta meg a 100 millió dollárt (egy pedig éppen csak alatta maradt). Itthon nem volt 1 milliárd dollárt meghaladó megadeal; a régióban összesen hét ilyet bonyolítottak le 2016-ban (főképp Cseh- és Lengyelországban), ezek átlagértéke 3,3 milliárd dollár volt.


Metodológia

Az EY M&A Barométere a nyilvánosan elérhető adatokból dolgozik. A tranzakciók összértékét becsléssel állapítják meg, mivel általában csak az ügyletek kevesebb mint felében lehet tudni a pontos összeget. Vannak több országot érintő tranzakciók, amelyek csak a regionális összesítésben szerepelnek, mert az egyes országokra lebontott adatok nem elérhetők (például amikor az AB InBev megvette a Dreher anyacégét, a SABMillert).

Szintén nem szerepel a barométerben (egyebek mellett) a 15 százalék alatti kisebbségi tulajdonrész vásárlása, a tőkepiaci tranzakciók, a zöldmezős beruházások, a nyilvános részvénykibocsátások, az állami szereplő részvételével történő tranzakciók és a belső átszerveződések.