Botrányok és konfliktusok – Trump első elnöki hónapja

Fotó: AFP / TIMOTHY A. CLARY

-

Az USA 45. elnöke beiktatása után a beutazási tilalommal döbbentette meg a világot, és munkatempóján azóta sem változtatott.Döntéseit és kijelentéseit folyamatosan konfliktusok kísérik.


Donald Trump első, hivatalban eltöltött hónapja bőven tartogatott meglepetéseket. Az új elnök eltörölte Barack Obama rendeleteinek egy részét, és az amerikai–orosz összeborulás is elmaradt. Beiktatási beszédében azt ígérte, hogy Amerika érdekei állnak majd az első helyen, a hatalom pedig az elittől visszakerül a néphez.


Sűrű program

Trump első munkanapján sem tétlenkedett: megkezdte Obama egészségbiztosítási reformjának felszámolását, bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a csendes-óceáni szabadkereskedelmi rendszerből, és szinte azonnal összetűzésbe keveredett az általa amúgy sem túlságosan szívelt médiával. Hazugnak nevezte az amerikai sajtót, mert szerinte valótlan adatokat közölt a beiktatási ünnepségen részt vevők számáról.

Szerinte a helyszínen egy-másfél millió ember volt, de a média mindössze 250 ezer emberről tudósított. A számok helyett azonban többet mondtak azok a képek, melyeken látható, mekkora tömeg gyűlt össze Obama, és mekkora Trump beiktatásakor.



Trump hamar, első munkanapján ellátogatott a CIA Virginia állambeli Langley-ben lévő központjába. Támogatásáról biztosította a hírszerzőket, és a már-már a szenvedélyesség határát súroló, többségében saját magáról szóló beszédében azt mondta: ezer százalékig a CIA emberei mögött áll, majd vallomást is tett, „szeretlek titeket”. A támogatás és a szeretet mellett azonban, úgy tűnik, alapvető szabályokkal nem volt tisztában a CIA-központba látogató elnök, ugyanis elfelejtette (nem tudta? nem akarta?) a felállással tisztelgő állományt leültetni, így a hírszerzők állva hallgatták végig a jó háromnegyed órás elnöki beszédet.

A gyors vizit célja az lehetett, hogy minél hamarabb helyreálljon a bizalom az elnök és a hírszerző közösség tagjai között.


Tüntetés és WikiLeaks

Trumpnak gyorsan szembe kellett néznie népszerűtlenségével: első teljes hivatali napján, január 21-én több százezren tüntettek akkor még nem is annyira ismert politikája ellen. A Nők Menete központi rendezvényét Washingtonban tartották, de valamennyi amerikai nagyvárosban csatlakoztak a megmozduláshoz. A nőjogi szervezetek és csoportok által szervezett megmozdulásra szinte minden államból érkeztek aktivisták. Főleg az abortusz jogának megtartása mellett álltak ki, de a klímaváltozás elleni küzdelem fontossága is szóba került a beszédekben.

Trump nem rémült meg a tömegtől, másnap Twitteren a demokrácia működésének nevezte a tüntetéssorozatot. Amíg a Twitteren megértéssel fogadta a megmozdulást, az íróasztal mögött már keményebben reagált: 2 nappal a demonstráció után aláírta a rendeletet, amellyel megvonta a szövetségi pénzeket az abortuszt támogató civil szervezetektől. Ezek a szervezetek csak akkor kaphatnak szövetségi támogatást, ha nem népszerűsítik az abortuszt, és megfelelően tájékoztatják a pácienseket a terhességmegszakításról és következményeiről.

Az abortuszpárti tüntetők mellett az ügyvédekkel és a Wikileaksszel is meg kell küzdenie Trumpnak. Jogászok felvetették ugyanis, hogy beperlik az elnököt, mert szerintük megsérti az alkotmányt azzal, hogy cégei külföldi kormányoktól kapnak pénzt. A vádakra az elnök helyett fia, Eric Trump reagált: szerint a törvényben előírtnál többet is tettek azért, hogy elkerüljék a törvénysértés lehetőségét. Példaként említette, hogy ha például a külföldi kormányok képviselői valamelyik Trump-hotelben szállnak meg, akkor az ebből származó profitot a szállodák átutalják majd a pénzügyminisztériumnak.

Az ügyvédek mellett a Wikileaks csapatát is izgatja Trump vagyona. A szervezet jelezte: szeretné közzétenni az elnök adóbevallását, mivel arra az újonnan megválasztott elnök nem hajlandó. A Fehér Ház egyszerűen és egyértelműen válaszolt: Trump tanácsadója, Kellyanne Conway azt mondta, az elnök nem teszi közzé az adóbevallását.


Egy „úgynevezett” bíró mind felett

James Robart seattle-i szövetségi bíró volt az, aki ideiglenesen felfüggesztette Trump rendeletét a beutazási tilalomról. A beiktatás után egy héttel aláírt rendelet szerint az USA azonnali hatállyal felfüggesztette a szíriai, iraki, iráni, szudáni, líbiai, szomáliai és jemeni állampolgárok beutazását. Az intézkedés első körben 90 napig lett volna érvényes, a szíriai menekültek befogadásának felfüggesztése határozatlan időre szólt volna, míg a teljes menekültprogram 120 napig szünetelne.

Ám Robart bíró igazat adott Washington és Minnesota állam beadványának, amelyben arra hivatkoztak, hogy a tilalom súlyos károkat okoz az országnak. Robart vitathatónak találta azt is, hogy a Trump kormányzat a 2001. szeptember 11-i merényletekkel indokolta az intézkedést. A tilalommal érintett 7 ország egyikéből sem voltak támadók a merénylet elkövetői között (a merénylők többségében szaúd-arábiai állampolgárok voltak). A bírói döntés azonnali hatállyal felfüggesztette a rendelet végrehajtását az USA egész területén. A külügyminisztérium leállította a vízumok ideiglenes visszavonását, de addig már több mint 60 ezer beutazási engedélyt érvénytelenítettek. Nem sokkal később a belbiztonsági minisztérium is közölte, hogy felfüggesztik az elnöki rendelet alkalmazását.

Trumpot meglehetősen felbőszítette a bíró határozottsága. A Twitteren többször is bírálta Robart személyét és döntését. Előbb „úgynevezett bírónak” minősítette, majd azt írta, „nem tudom elhinni, hogy egy bíró ilyen veszélybe sodorja országunkat.


Ha történik valami, akkor őt és a bírósági rendszert okolhatjuk.

Áradnak be az emberek, és ez rossz.” Kirohanását republikánusok és demokraták egyaránt bírálták, mondván, az USA alapjait jelentő alkotmányt képviselő bírót kritizált az elnök.



A San Franciscó-i fellebbviteli bíróság az igazságügyi minisztérium keresetét is elutasította, és nem helyezte hatályon kívül a beutazási tilalom felfüggesztését. Az elnök ezt politikai döntésnek minősítette, és továbbra is kitart amellett, hogy az amerikai nemzet biztonsága múlik a rendeleten. Ám úgy tűnik, hogy mégis hajlandó valamiféle változtatásra, ígérete szerint jövő héten hozza nyilvánosságra a bevándorlást szabályozó új elnöki rendeletet.


Mexikó, a fekete bárány

Az új elnök a Fehér Házban fogadta Theresa May brit és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, és találkozott Abe Sindzó japán kormányfővel is. Angela Merkel német kancellárral és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel eddig csak telefonos egyeztetésre futotta. Trump és kormányzata többször is hitet tett a NATO mellett, például a Theresa Mayjel folytatott tárgyalás után is kiemelte elkötelezettségét az atlanti szövetség mellett az amerikai elnök.


Oroszország és az USA jó viszony kialakítására törekszik – ezt a Fehér Ház és a Kreml is megerősítette a két elnök beszélgetése után. Szó volt a terrorizmus elleni harcról, a közel-keleti helyzetről, az arab–izraeli konfliktusról, a hadászati stabilitásról, az atomfegyverek terjesztésének tilalmáról, az iráni atomprogramról, a Koreai-félsziget helyzetéről és a kelet-ukrajnai válságról is. Trump és Putyin is a gazdasági kapcsolatok helyreállításának fontosságát hangsúlyozta, de nem került szóba az Oroszország elleni szankciók enyhítése. A barátinak tűnő hangnem és a várt jó viszony ellenére Trump mégis arra szólította fel Oroszországot, hogy adja vissza a Krímet Ukrajnának. Moszkva ezt visszautasította, és saját területének nevezte a félszigetet.

A legnagyobb külügyi problémát egyelőre nem Oroszország, nem is Észak-Korea, hanem Amerika déli szomszédja, Mexikó jelenti. Az elnök azzal kampányolt, hogy fallal állítja meg a mexikói bevándorlókat, az építkezés költségét pedig Mexikóra terheli. Trump az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt, a NAFTA-t egyoldalú megállapodásnak nevezte, és szerinte amiatt sok munkahely szűnt meg az Egyesült Államokban. Trump azt üzente, ha a szomszédos ország nem hajlandó fizetni a beruházást, mexikói kollégája ne is utazzon Washingtonba. Peña Nieto mexikói elnök le is mondta a tervezett látogatását. Az amerikai kormányzat időközben azt is kilátásba helyezte, hogy magas vámot vet ki a Mexikóból érkező importárukra, ennek a lehetőségét később visszavonták. Azóta az elnökök megállapodtak, hogy a továbbiakban nem beszélnek nyilvánosan a 3200 kilométer hosszú falról.


Gyakran posztol

Eseménydús egy hónap telt el Trump beiktatása óta, és ha ilyen tempóban végzi majd munkáját, akkor érdemes lehet követni a Twitteren. Mert bár állítása szerint nem szereti, továbbra is gyakran posztol, a bejegyezések között pedig igazi gyöngyszemeket és nagy horderejű bejelentéseket egyaránt találhatunk.