Börtönbe kerülhet Biszku Béla

Fotó: MTI / Bruzák Noémi / MTI / Bruzák Noémi

-

Nem jogerősen öt és fél év börtönre ítélte a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla egykori belügyminisztert. A volt politikust 102 éves koráig a közügyektől is eltiltották.


A volt belügyminisztert felbujtóként több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés és kommunista bűnök tagadása miatt mondta ki bűnösnek a Fővárosi Törvényszék. Az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést, míg a védő felmentést kezdeményezett perbeszédében. A vádlott érdemi vallomást mindvégig nem tett, de bűnösségét tagadta.
Az ügyész perbeszédéről és a vád részleteiről itt olvashatnak.
 


Mit mondott az ügyész?

Az ügyészség három bűncselekménnyel vádolta Biszku Bélát. Az első és egyben legsúlyosabb a soha el nem évülő háborús bűncselekmény, amelyet a polgári lakosságra leadott sortüzek elrendelésével követett el. A második vádpont a lőszerrel való visszaélés volt, ugyanis 2012-ben tizenegy darab sörétes lőszert találtak a volt politikus lakásán. A harmadik bűncselekményt az ügyészség szerint azzal követte el, hogy 2010-ben tagadta a kommunista rendszer bűneit a Duna Tv Közbeszéd című műsorában. Az ügyész mindezekért életfogytig tartó szabadságvesztést kért Biszkura, emellett a közügyektől való eltiltását is kezdeményezte.


A Duna Televíziónak adott interjú első része


Mit mondott az ügyvéd?

Biszku Béla ügyvédje szerint politikailag motivált volt az egész eljárás. „A vádhatóság szakmaiságát felülírta a politikai megfelelési kényszer” – hangzott el a perbeszédben. A védő szerint senki nem büntethető azért, ami az elkövetés idején nem volt bűncselekmény, márpedig a háborús büntettet 1956-ban a magyar jog nem ismerte. Az ügyvéd vitatta azt is, hogy Biszkunak köze lett volna a karhatalom felállításához, hiszen abban az időben még nem volt a kormány tagja.


A Duna Televíziónak adott interjú második része


Mit mondott a bíró?

A bíróság az ítéletet azzal indokolta, hogy Biszku Béla 1956 végén úgy látta, hogy keményen fel kell lépni az "ellenforradalmárokkal" szemben. Meggyőződése volt, hogy a karhatalmi szerveknek erősödniük kell, mert csak velük lehet megoldani a helyzetet. Biszku és társai a katonai tanácson keresztül utasítást adtak, hogy radikálisan le kell számolni a központi hatalommal szemben fellépőkkel, vagyis a karhatalom feladatává tették a fellépést. Az elsőfokú ítélet szerint a Nyugati téri eseményekkel kapcsolatban nem állapítható meg a felbujtás, ám a salgótarjáni sortűz ügyében viszont felelősnek találták. Biszku későbbi, belügyminiszteri tevékenysége miatt viszont nem állapítható meg a felelőssége, így a martonvásári razzia ügyében felmentették.


A Duna Televíziónak adott interjú befejező része


Hogy került ismét elő Biszku Béla?

Biszku Béla  a rendszerváltást követően eltűnt a nyilvánosság elől, ám  2008-ban a Mandiner.hu bloggerei egy nem létező ifjúsági szervezet nevében keresték meg azzal, hogy portréfilmet készítenének Márok „nagy szülöttjéről". Biszku nyilatkozott is nekik, és amikor később kiderült, hogy igazából a megtorlásokban játszott szerepéről kérdeznék, akkor sem zárkózott el a beszélgetéstől. Utóbb azonban ez elkészült film vetítéséhez már nem járult hozzá, az alkotást ennek ellenére közzétették. A film és az interjú után egy jobbikos politikus tett feljelentést Biszku Béla ellen, ám az ügyészség először elutasította a nyomozás elrendelését, majd a bírósági eljárást is felfüggesztették, amíg az Alkotmánybíróság nem adott szabad utat a per megkezdésének. Biszku Béla mostani elsőfokú ítéletéhez vezető út tehát elég rögös volt, amelyhez még törvényt is kellett módosítani.


A teljes film (Bűn és büntetlenség)


Ki volt Biszku Béla?

Biszku György és Debreczeni Etelka gyermekeként született 1921-ben. 1937-ben lakatosinasként kezdett dolgozni a Wertheim Felvonó- és Gépgyárban. 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe, 1944-ben a Magyar Kommunista Pártba (MKP). 1944–1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKP XIII. kerületi szervezőjeként, 1946-tól az MKP budapesti pártbizottságán dolgozott. 1949 májusában hat hétig az MDP Központi Vezetőség Káderosztályának alosztályvezetője, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett a felkelők ellen. Ezért a forradalom után megkapta az akkori rendszer egyik legmagasabb kitüntetését, a Munkás-paraszt Hatalomért emlékérmet. 1956 után az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, a KB tagja (1956–1957), a Politikai Bizottság tagja (1957–1980). A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja (1957. február 28 - május 9), s mint ilyen megbízva a belügyek vezetésével (1957. március 1 –május 9). 1956. november 4-e után Kádár János egyik bizalmi emberének számított. 1957. május 9-től 1961. szeptember 13-ig belügyminiszter volt. A minisztertanács elnökhelyettese (miniszterelnök-helyettes) 1961. szeptember 13-ától 1962.szeptember 27-éig. 1962-től a KB titkára, de szembefordult Kádár János enyhülő politikájával, ezért felmentették tisztségei alól, és 1978-ban nyugdíjazták. A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Számvizsgáló Bizottságának elnöke 1980-tól 1989-ig. Ezután teljesen visszavonult a közélettől.