Bőnyi gyilkosság: baráti tűz is végezhetett a rendőrrel

Fotó: MTI / Krizsán Csaba

-

Még mindig nem sikerült tisztázni, pontosan mi történt a bőnyi házban, amikor meghalt egy rendőrtiszt a lövöldözésben.


Egyesített igazságügyi orvos és fegyverszakértőt rendelt ki a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ a február elején elkészült fegyverszakértői szakvélemény megállapításai alapján – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Nagy Andrea kérdésünkre elmondta: az ügyben több szakértőt is kirendeltek. Néhányan már elkészítették a szakvéleményüket, a legtöbbre azonban még várni kell.

– Az eljárás jelen szakaszában – a nyomozás érdekeire tekintettel – sem a már elkészült szakvélemények tartalmáról, sem a nyomozás egyéb megállapításairól nem adható tájékoztatás – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségnek továbbra is csak egy gyanúsítottja van az ügyben. Az előzetes letartóztatásban lévő férfit hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének és lőfegyverrel való visszaélés bűntettének elkövetésével gyanúsítják. Emlékeztetőül: 2016. október 26-án a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) illegálisan tartott fegyverek felkutatása érdekében házkutatást akart tartani az ismert szélsőjobboldali aktivista, Győrkös István bőnyi házában. A 76 éves férfi azonban nem engedte be a nyomozókat, állítólag azt mondta nekik, várjanak a kapuban, amíg beszél az ügyvédjével. Rendőrségi forrásaink szerint később sem volt együttműködő. Egyre agresszívabban, elutasítóbban viselkedett.

Máig tisztázatlan, hogy Győrkös István és a nyomozók vitája miért torkollott lövöldözésbe. A rendőrök mindenesetre azt állítják: az első lövést a gyanúsított adta le egy gépkarabélyból, ők ezután már csak viszonozták a tüzet. Nem tudni, hány lövés dördült el azelőtt, hogy Pálvölgyi Péter őrnagyot, az NNI munkatársát halálos találat érte. A 46 éves tisztet a belügyminiszter hősi halottá nyilvánította, és alezredessé léptette elő.

Takács Zoltán ügyvéd, Győrkös védője azonban a rendelkezésére álló (részletesen nem ismertetett) információkra hivatkozva azt mondja, hogy nem a védence adta le a halálos lövést a rendőrre, ahogyan azt az ügyészség állítja. Szavait igazolni látszik, hogy már a sokat látott rendőrök szerint is gyanúsan hosszúra nyúlt a fegyverszakértői vizsgálat. Sem a helyszín, sem más körülmények nem indokolnak ilyen hosszú vizsgálatot.

És ezzel még nincs vége: újabb, immár összevont fegyver- és orvosszakértői vizsgálat következik, amely a már elkészült fegyverszakértői jelentés egyes megállapításait lesz hivatott boncolgatni. Ebből sok más mellett az a következtetés is levonható, nem sikerült a fegyverszakértőnek egyértelműen tisztázni, hogy az egyes lövéseket ki és honnan adta le, és hogy melyik okozta a rendőrtiszt halálát.

De ha igaza van az ügyvédnek, akkor vagy egy másik – ma még ismeretlen – személy lőtt, vagy az alezredes baráti tűz áldozata lett, azaz egy gurulatot kapott rendőrgolyó okozta a halálát.

– Mire kellett ennyi idő? – teszi fel a kérdést az ügyvéd. Győrkös gépkarabélyába 7,62 milliméteres lövedék való, a rendőrök pisztolyába 9 milliméteres. Elvileg akár ránézésre is el lehetne dönteni, milyen kaliberű lőszer okozta a tiszt halálát, bár a valóságban azért nem ilyen egyszerű.

Takács Zoltán szerint a hatóságok megkísérlik rekonstruálni a történteket. Egyelőre azonban a nyomok – véli az ügyvéd – nem támasztják alá az ügyészség verzióját, azaz hogy Győrkös lőtte le az alezredest. Álláspontja szerint amikor a rendőrtisztet a végzetes lövés érte, onnan, ahol Győrkös István állt, nem találhatta el oly módon, és nem okozhatott neki olyan sérülést, amely végül a halálát okozta.