Bölcskei nem maradéktalanul boldog a kormánnyal

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt / MTI/Czeglédi Zsolt

„Ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak” – mondta a református püspök.


„Az erőltetett tempó legyen kicsit nagyvonalúbb és türelmesebb a valódi párbeszédre való nyitottságban, a dolgok végiggondolásában” – mondta a kormány politikájával kapcsolatban Bölcskei Gusztáv református püspök, akivel a Reformatus.hu közölt hosszabb interjút húsvét alkalmából. „Azt aláírom, hogy ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak és a politikailag korrekt beszéd követelményeinek sem. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy a fekete-fehér szembeállítás, a magasabb és alacsonyabb rendűekre való szétosztás mindenben megfelel a valóságnak” – mondta. Ennél mélyebben viszont nem kívánt belemenni a kritikába. A kormány irányvonalával kapcsolatban összességében nem volt kivetnivalója: „Megjegyeztem a miniszterelnöknek a választás éjszakáján tett kijelentését, amivel nagyon világosan leszögezte, hogy tudomásul kell venni, Magyarországnak az Európai Unióban van a helye. És ez nem csak arra szolgál, hogy félreszorítsunk egy euroszkeptikus pártot. Ugyanakkor miért lenne az égbekiáltó bűn, ha valaki azt mondja, képviselni kell a sajátos értékeinket és érdekeinket.”   Baj van az egyház-finanszírozással   Bölcskei látszólag kevésbé volt megelégedve az előző kormányokkal. Ugyanis a szocialisták kormányzása alatt „nem kifejezetten egyházbarát politikai környezetben kellett megtalálniuk a magyarországi egyházaknak a helyüket.” A jelenlegi helyzetben az egyház-finanszírozást említette mint megoldásra váró problémát. Ezt elmondása szerint már 2010-ben is jelezte a kormány felé. „Nem tartjuk kiszámíthatónak és megnyugtatónak, hogy az szja egy százaléka felajánlásának rendszerére épül az egyház-finanszírozás, mert a folyamatosan változó adórendszer kiszámíthatatlanná teszi a finanszírozást” – mondta.   „Vonzó keresztyén személyiségek”   A kötelezően választható hit- és erkölcstan bevezetésével kapcsolatban elmondta: míg korábban a diákok kevesebb mint tíz százaléka járt hittanra, most az évfolyamoknak több mint fele vesz részt a hitoktatásban. „Tehát jó esélyünk van rá, hogy a jól szervezett, vonzó keresztyén személyiségek által tartott hit- és erkölcstanóra meghozza a maga gyümölcsét.” Hegedűs Loránt tevékenysége kapcsán úgy fogalmazott: „Az antiszemitizmus olyan bűn, ami a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze.” Az egyházi bíróság viszont csak a bíráskodás lefektetett rendje szerint dönthet Hegedűs kérdésében. A holokauszt-emlékév kapcsán elmondta: megkereste a kormányt és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) is, hogy „az elkendőzést és bűnbakkeresést egyaránt félretéve üljenek le egymással tárgyalni”, de választ egyik féltől sem kapott.