Blokkolná a túlhatalmi törekvéseket egy új választási rendszer

Forrás: Abcúg

-

A Jobbik kivételével nyolc ellenzéki párt választási reformjavaslatot fogadott el, amely alapjaiban változtatná meg a jelenlegi, a 2014-es választások előtt íródott választási törvényt. A kulcsszó az arányosság lett, azaz, hogy a pártok az országosan rájuk leadott szavazatok arányát a leginkább tükröző számú mandátumot kapjanak az országgyűlésben. A nyolcpárti javaslatban helyet kapott a női kvóta, de a kampányfinanszírozás reformja és a versenyző pártok média-hozzáférésének újraszabályozása is.


A 2014-es országgyűlési választásokon a pártlistára leadott szavazatok 44 százalékát kapta a Fidesz-KdNP, az Országgyűlésben mégis a mandátumok 67 százaléka lett az övék. Az akkor az egyik legkisebb ellenzéki pártnak számító LMP a listás szavazatok 5,34 százalékát kapta, ehhez képest mégis kisebb arányban, csak 2,5 százalékban részesedett a parlamenti mandátumokból. Az akkor a harmadik legtöbb szavazatot kapott Jobbiknak is csak a mandátumok 11,5 százalékára volt elég az elért 20 százalékos listás eredmény.

Ezeknek az aránytalanságoknak az egyik legfőbb oka a 2011-ben – lényegében bármiféle egyeztetés nélkül – átírt választási rendszer egyik alapeleme, a győzteskompenzáció. Ez teszi lehetővé, hogy a listás helyek mellett a parlamenti mandátumok másik részét kiadó egyéni választókerületekben a nyertes jelöltre leadott szavazatok egy része is, töredékszavazatként, az adott párt listájához vándoroljon – írja az Abcúg.

Ez annyi szavazatot jelent, mint amennyivel a jelölt több szavazatot kapott a második helyen végzett képviselőjelöltnél. A szabály pedig egyértelműen azokat a pártokat juttatja előnyhöz, amelyeknek a jelöltjei több egyéni választókerületet meg tudnak nyerni – ami leginkább a kiterjedt országos infrastruktúrával rendelkező nagy pártokat, jelenleg főképp a Fideszt jelenti.


Arányosabb rendszer kell

Nem meglepő tehát, hogy a győzteskompenzáció intézményének eltörlése az egyik első helyen szerepel a Közös Ország Mozgalom által tető alá hozott nyolcpárti választási reformtervezetben, amelyet a Demokratikus Koalíció, az Együtt, az LMP, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarország Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt támogat. A javaslat egy hangsúlyozottan arányosabb – nem a győztes felé torzuló – mandátumelosztási rendszert képzel el, már a 2018 áprilisi választásokon.

A német választási modell mintájára kidolgozott új rendszerben csökkenne az egypárti kormányzás esélye, ugyanis nehezebben kerülne többségbe bármelyik párt az országgyűlésben. A rendszer lényege, hogy a 110 egyéni választókerületi, és minimum 110 pártlistás, tehát összesen legalább 220 országgyűlési mandátumot tulajdonképpen az országos támogatottságuknak megfelelő arányban kapnák meg a pártok. Ez a mandátumszám kiegészülne két másik mandátummal, amiről a külhoni – határon túli és külföldön élő – magyarok dönthetnének. Erről majd később.

Ha például a jelenleg mért támogatottsága alapján a Fidesz a szavazatok 43 százalékát kapná meg az országos listás szavazáson, akkor ez az összesen 220 mandátum megközelítőleg ekkora hányadát jelentené – kiszámolva 95 mandátumot -, az egyéniben megnyert mandátumok ezen a számon már nem változtatnak. (Azért a “megközelítőleg”, mert a parlamenti küszöböt átlépni nem tudó pártokra leadott szavazatok kiesése miatt ez az arány emelkedhet).

Például, ha a 110 egyéni körzetben 80-ban nyer a fideszes jelölt, akkor a listás mandátumok közül már csak 15-öt kaphat, hogy mandátumszáma ne nőjön nagyobbra, mint a pártra leadott szavazatok aránya diktálná, azaz 95-nél többre.


Nem csak a mandátumelosztási mechanizmus kedvezett aránytalanul a Fidesznek, hanem a 2014-es választások előtt újrarajzolt választókörzetek is, amiket a választási törvény úgy jelölt ki, hogy az előnyt biztosítson a Fidesznek – mondta az Abcúgnak Budija Szilvia, a Közös Ország Mozgalom egyik szóvivője, akit a nyolcpárti javaslat részleteiről kérdeztünk.

A választókerület-manipuláció lényege, hogy a hagyományosan baloldali választókerületeket vagy felosztották és a szomszédos választókerülethez csatolták, ahol a Fidesz nagyobb támogatottságot élvez – vagy ellenkezőleg: éppen ezekhez a kerületekhez csatoltak még szomszédos, inkább jobboldali kerületrészeket.

Az így megrajzolt 106 választókerületben a Political Capital egy korábbi elemzése szerint a regisztrált választók száma 65000 és 85000 között változik, a nagy különbségek oka pedig, hogy a hagyományosan jobboldali többségű kerületek méretét csökkentették, a baloldali kerületek méretét pedig megnövelték annak érdekében, hogy felhígítsák a baloldali szavazatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a jobbra húzó választókerületekben a konzervatív jelölteknek kevesebb szavazatra van szükségük, mint a balra húzó kerületekben a baloldali jelölteknek.


A javaslatunk az, hogy egy pártoktól és kormánytól független testület feladata legyen az egyéni mandátumszámnak megfelelően, 110 egyforma, azaz ugyanannyi választópolgárt tömörítő választókerület meghatározása, amely minden soron következő választás előtt megvizsgálja, nem szükséges-e a demográfiai változások miatt korrigálni a kerülethatárokon”

– magyarázta Budija Szilvia, a tervezet szerint hogyan lehetne garantálni, hogy mindenki szavazata ugyanannyit érjen. A nagyobb körzetekben szavazók voksa jelenleg ugyanis kevesebbet nyom a latba, mint a kisebb kerületekben élőké. A választókerületekről döntő szervezet függetlensége pedig azt garantálná, hogy ne lehessen pártpolitikai érdekek szerint belenyúlni a rendszerbe.


Az út a lényeg



A választási rendszer igazi torzításai nem a választás napján és nem a mandátumkiosztásban jelentkeznek, hanem az odáig vezető utat teszik rettentő nehézzé a Fidesz ellenfelei számára”

– nyilatkozta László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Magyar Narancsnak adott interjújában még májusban, miután Gulyás Márton vlogger és aktivista bejelentette, mozgalmat indít a választási rendszer reformjának kidolgozására.

Ezzel a pártok média-hozzáférésére és a kampányfinanszírozásra utalt László, ezeken a területeken ugyanis már a 2014-es választások előtt, mostanra meg végképp olyan helyzet alakult ki, ami tényleg egyértelműen és aránytalanul a kormánypártnak kedvez.

A pártok média-hozzáférésével kapcsolatban a legnagyobb probléma a kormánypárt és az ellenzéki pártok megjelenési lehetőségei közötti óriási különbség – magyarázta Budija Szilvia.

A törvény ugyanis gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy az ellenzéki pártok politikai reklámjai kampányidőszakban megjelenjenek a kereskedelmi rádiókban, tévékben, hiszen ezek az orgánumok csak ingyen és egyenlő feltételek mellett fogadhatják be a hirdetéseket. Ezt nyilván egy csatorna sem vállalja, hiszen a pénzért értékesített reklámidő a legfőbb bevételi forrásuk.

Ezzel szemben a kormány minden további nélkül közzé tehet társadalmi célú reklámokat – nemcsak kampányidőszakban, bármikor. Ráadásul a közmédiából még ki is vannak tiltva a pártok politikai reklámjai, míg a kormányhirdetés ott is szabadon megjelenhet.

“Ez azért probléma, mert a társadalmi célú hirdetésnek álcázott kormányzati sikerkampányok folyamatosan a kormánypártot reklámozzák, amelyik így jóval könnyebben közvetít üzeneteket a választóknak” – mondta Budija.

A nyolcpárti törvényjavaslat-csomag úgy kezelné ezt a problémát, hogy megszüntetné a politikai reklámok ingyenes közlését, helyette egységes, törvényben szabályozott árat szabna az ilyen hirdetések közzétételére. A társadalmi célú hirdetés bőrébe bújtatott kampányreklámok problémáját pedig úgy orvosolná, hogy a kormányhirdetéseket, sőt, az egyes pártokat nyíltan támogató civil szervezetek – ilyen például a Civil Összefogás Alapítvány (CÖF) – hirdetéseit szintén politikai reklámnak minősítené.

“A politikai hirdetések utcai megjelenésének is kötött ára lenne a terveink szerint, hogy átlátható és nyomon követhető legyen, mennyit költenek erre a pártok. Magától értetődik, hogy a köztereken is politikai reklámnak minősülnének a kormányzati hirdetések” – magyarázta a szóvivő.


Több kampánypénz, kevesebb titok

A nyolcpárti javaslat a kampányfinanszírozást is kritizálja, ami szerintük súlyosan pazarló és átláthatatlan.

Ahogyan arról egy korábbi cikkünkben mi is írtunk, a választási rendszer 2011-es átírásával az állam gyakorlatilag 4 milliárd forint közpénzt szórt ki kampánytámogatás címén a kamupártok finanszírozására. Az új választási törvénnyel ugyanis alacsonyabb lett a választási versenybe való belépési küszöb, és sok párt az ezzel járó nagyösszegű kampánytámogatások reményében állított országos listát, sokszor bármiféle társadalmi támogatottság nélkül.

Több ilyen szervezet szinte egyáltalán nem kampányolt, az erre felvett kampánytámogatást pedig vagy fiktív számlákkal, vagy egyáltalán nem számolta el. A szabályok alapján tetemes összeget kellett volna már visszafizetnie több jelöltnek és az őket indító szervezeteknek, amelyek nem tudtak elszámolni utólag a kapott támogatással, de az adóhatóságnak eddig csak a pénz töredékét sikerült behajtania. Egy konferencián még a Nemzeti Választási Iroda vezetője, Pálffy Ilona is azt mondta: egyes pártok és jelöltek valószínűleg sohasem fognak fizetni.

A pártok kampányköltéseit már folyamatában szorosabban kellene ellenőrizni a Közös Ország Mozgalom és az ellenzéki pártok közös javaslata szerint – folytatta Budija Szilvia. Ezt úgy képzelik el, hogy közvetlenül az Állami Számvevőszéken keresztül finanszírozná az állam a pártok kampányait – egy meghatározott keretből, a szerv által kibocsájtott kártyákról költhetnék a pénzt a pártok.

“Jelenleg átutalják a forrást a szervezetnek, akik majd valamikor elmondják, mire költötték azt, de folyamatában semmi kontrollja nincs annak, melyik, mikor, mire és mennyit költ” – magyarázta Budija. Hangsúlyozta: a javaslatuk szerint azoknak a pártoknak, amelyek kampánya nem járt sikerrel, tehát nem érték el a minimum egy százalékos szavazati arányt, az elköltött kampánypénz teljes összegét vissza kell majd fizetnie. A visszafizetés elmulasztását a jelenleginél szigorúbban szankcionálná a javaslat.

A kampányra fordítható keretösszeget meg is emelné a javaslat. “A jelenlegi összeg, ha rendesen utánaszámolunk, biztosan nem fedezi teljeskörűen egy országos kampány költségeit, így állandóan felmerül a tiltott kampányfinanszírozás és a korrupció gyanúja” – indokolta a kezdeményezést Budija, mondatait pedig jól illusztrálja a Jobbik és a Fidesz jelenleg is tomboló plakátháborúja. A megemelt keretösszegtől a javaslat benyújtói azt remélik: átláthatóbbá és tisztábá teszi majd a pártok kampányköltéseit.


Kvóta és külföld

Két gesztusértékű intézkedést is tartalmaz az elfogadott választási reformjavaslat:

  • eltüntetné a jelenleg létező egyenlőtlenséget a határon túli kettős állampolgárságú magyarok és a külföldön tartózkodó magyarok szavazási lehetőségei között,
  • és nemi kvótát vezetne be az országos pártlistákon.

Az előbbi javaslat oka, hogy míg jelenleg a határon túli magyarok levélben küldhetik el szavazataikat, addig a választások idején külföldön tartózkodó vagy életvitelszerűen ott élő magyarok csak személyesen, a konzulátusokon szavazhatnak, ami komoly hátrányt jelent.

Ezen úgy változtatna a nyolc párt reformtervezete, hogy valamennyi külföldön szavazó magyar állampolgárnak lehetővé tennék, hogy levélben leadott szavazatokkal parlamenti képviselőket küldjenek az Országgyűlésbe. Az ilyen értelemben vett, magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarok garantáltan két – a 110-110 listás és egyéni mandátumokon felül számolt – mandátum sorsáról dönthetnének, függetlenül attól, hányan szavaznak.

A nemi kvóta pedig úgy valósulna meg a javaslat alapján, hogy az országos pártlisták kialakításánál követelmény lenne, hogy minden három listán szereplő képviselőjelölt között legyen legalább egy nő és egy férfi legyen. Ez a módszer garantálja, hogy a listás jelöltek minimum egyharmada nő legyen, de ne úgy, hogy annak legvégén kullognak, és egy részük garantáltan be sem kerül a parlamentbe.

Az ellenzéki pártok közös választási reformjavaslatát most még jogászok szövegezik, de a Közös Ország Mozgalom október 23-ig adott időt arra, hogy az országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot. Ha ez nem történik meg erre a határidőre, a mozgalom tüntetést szervez és figyelemfelhívó kampányt indít majd.