Biszku Béla nem tett vallomást

Fotó: MTI/Beliczay László / MTI/Beliczay László

-

Nem tett vallomást Biszku Béla, az 1956-os forradalmat követő megtorlásokkal kapcsolatban háborús bűntettel vádolt egykori vezető párttisztségviselő a Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött büntetőperben.


A tárgyalást nagy sajtóérdeklődés kíséri, a rendőrség jelentős erőkkel biztosítja a Fő utcai bírósági épületet kívül és belül. Az idős vádlottat két nő támogatta. A tárgyaláson a hallgatóság soraiban ott volt több jobbikos országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, Novák Előd és Szilágyi György. Volt, aki Biszkunak bekiabálva háborús bűnösnek nevezte az egykori MSZMP-s politikust. Egy idős nő az újságíróknak elmesélte, ott volt az egyik sortűznél, ahol mellette haltak meg emberek. Biszku védője a tárgyalás elején kifogásolta, hogy egy polgári személy ügyében hadbíró jár el. Azzal sem értett egyet, hogy kampányidőszakra időzítették az első tárgyalását egy olyan ügynek, amely a parlamentben is szóba került, így kampányeseménnyé válhat. A vádirat ismertetése után felolvasták Biszku Béla korábbi nyomozati vallomásait, amelyek mindössze egy-két mondatosak, és lényegében arról szólnak, hogy nem követett el bűncselekményt. Elhangzott továbbá az is, hogy Biszku 1921-ben született a Bereg megyei Márokon, hat elemi után szakmunkás, szerszámgéplakatos, hűtőgépszerelő-képesítést szerzett, majd a politikai főiskola két-, illetve a katonai akadémia egyéves képzésén vett részt és kerületi párttitkárként automatikusan őrnagyi rendfokozatot kapott. Nyugdíja 261 ezer forint.


Biszku ügyvédje szerint nem a védence bujtotta fel azokat, akik annak idején a tömegbe lőttek.

A tárgyalás következő pontja az iratismertetés volt, amely során Biszkunak egy több száz oldalas életútinterjújából olvastak fel. Az interjúból idézték, hogy Biszku szerint „Nagy Imréék” készültek a hatalom megragadására, a polgári demokráciához való visszatérésre. Összefogtak azokkal, akiket ma úgy hívnak: forradalmárok -fogalmazott az interjúban a vádlott. A rendszerváltás után készült anyagban elhangzott Biszku szájából az is, hogy az ötvenes években a pártellenzék tevékenységéhez kapcsolódtak azok is, akik az 1956-os forradalmat kirobbantották, holott „a magyar nép boldogulásának útja nem a kapitalizmus”. Az életinterjúban Biszku azt állította, hogy ugyan tudott atrocitásokról, de sortüzekről - például a vádban is szereplő salgótarjániról - már nem. A kedden indult büntetőperben Biszku ügyvédje is ezt az álláspontot védte, és azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy megítélése szerint se okiratok, se tanúk nem támasztják alá, hogy védence bujtotta volna fel azokat, akik a tömegbe lőttek. Biszku Bélát a bírósági épületből a tárgyalás után több mint fél órával rendőrök zárt alakzatban, testükkel fedezve kísérték az utcán rá várakozó személyautóhoz. A büntetőper bizonyítással folytatódik, amelynek során hosszas iratismertetésre és néhány tanú meghallgatására lehet számítani. Az elsőfokú ítélethirdetésre akár már a nyári ítélkezési szünet előtt sor kerülhet. Biszku a Blikknek adott interjújában elmondta, nem érti, mivel vádolják. Ebben a cikkben pedig arról olvashat, hogy pontosan milyen bűncselekmények elkövetésével vádolják a 92 éves Biszku Bélát.