Bírálatok is érték az ukrán hatalom képviselőit a harkivi tárgyaláson

Fotó: Getty Images / Dean Mouhtaropoulos / Getty Images / Dean Mouhtaropoulos

-

A genfi négyoldalú tárgyalásokon született megállapodás tiszteletben tartása, az erőszakos cselekmények elítélése, Ukrajna blokkon kívüli státusának szavatolása, az orosz nyelv jogállásának alaptörvényben való garantálása szerepelt a Harkivban rendezett nemzeti kerekasztal-tárgyalások napirendjén. A hivatalos ukrán hatalom képviselői szembesültek a keleti országrészből érkező bírálatokkal is.


Az első válságkezelő kerekasztal-tárgyalás szerdán zajlott le Kijevben; sem azon, sem a szombati harkivi tanácskozáson nem voltak jelen az oroszbarát szakadárok képviselői. Ezúttal is a kijevi ideiglenes kormány vezetői, a Verhovna Rada (parlament) képviselői, valamint a megyei önkormányzati vezetők vettek részt a találkozón. A szerdai megbeszéléshez hasonlóan szombaton sem zárult konkrét eredménnyel az összejövetel, amelynek az volt a fő célja, hogy megtalálják az ukrán válság hosszú távú rendezésének eszközeit. Valójában csak néhány alapelvet sikerült megfogalmazniuk a résztvevőknek, amúgy a tanácskozás korántsem a teljes egyetértés jegyében zajlott, a kelet-ukrajnai törvényhozók és helyi tisztségviselők bírálatok özönével árasztották el a központi kormány képviselőit. A Leonyid Kravcsuk volt államfő elnökletével tartott megbeszélésen memorandum formájában foglalták össze az elhangzott javaslatokat, amelyekről a továbbiakban a Verhovna Radának kellene majd döntést hoznia. Kravcsuk ugyanakkor nem pontosította, hogy a parlament mikor tűzné napirendjére a szavazást. E javaslatok gerincét az alkotmánymódosítás és a hatalom decentralizálása jelenti. A Memorandum a békéről és az egyetértésről címet viselő dokumentum szerint tartózkodni kell az Ukrajna „egysége” nevében végrehajtott radikális cselekményektől, a május 25-i elnökválasztás jelöltjeinek ki kell nyilvánítaniuk támogatásukat a genfi megállapodás tiszteletben tartása iránt, alkotmányban kell megerősíteni az orosz nyelv jogállását, meg kell reformálni a rendfenntartó szerveket, és amnesztiát kell hirdetni a tömegtüntetések résztvevői számára. Az indítvány szerint szavatolni kell Ukrajna tömbön kívüli státusát. A dokumentum fegyverletételre szólítja fel a „törvénytelen szerveződéseket”, az erőszakos akciók beszüntetését irányozza elő az ország keleti részében. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök maga is állást foglalt az említett javaslatok mellett, de ismételten hangsúlyozta, hogy a „terroristákkal” semmiféle párbeszéd nem lehetséges, de büntetlenségben részesülnek mindazok, akik nem követtek el súlyos bűntetteket, és leteszik a fegyvert. A kormányfő ugyanakkor kénytelen volt szembesülni a helyi parlamenti képviselők és önkormányzati tisztségviselők számos bírálatával is. Valerij Golenko, a luhanszki megyei önkormányzat elnöke például úgy vélte, hogy az ország sok időt pocsékolt el, és félő, hogy hamarosan visszafordíthatatlan lesz a helyzet. Leszögezte: most már nem elég a hatalom decentralizációját felajánlani, fel kell hagyni a „terroristaellenes hadművelettel”, fontolóra kell venni Donyeck és Luhanszk megye föderalizációját, és mielőbb határozni kell az orosz nyelv státusáról is. Golenko maga is úgy fogalmazott, hogy a függetlenségi népszavazásnak semmiféle jogi következménye nincs. Hozzátette azonban: ez a referendum a lakosság akaratát tükrözte, és azt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az emberek valóban tömegesen járultak az urnákhoz, ez tiltakozó jellegű szavazás volt – mondta. Leonyid Kravcsuk az ülés végén bejelentette, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalás harmadik fordulóját várhatóan május 21-én Cserkassziban tartják.