Bezár a hágai Nemzetközi Törvényszék

Fotó: AFP / MICHAEL EVSTAFIEV

-

A második világháború után ez volt az első komoly kísérlet, hogy elítéljék a háborús bűnösöket. A 161 vádemelés után 90 ítéletet mondta ki. Jelenleg még 59-en töltik jogerős büntetésüket háborús bűnök miatt.


Megtartotta záróünnepségét és befejezte működését a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében illetékes hágai Nemzetközi Törvényszék. A holland parlamentben tartott ünnepségen részt vett Vilmos Sándor holland király, António Guterres ENSZ-főtitkár, a törvényszék volt és jelenlegi bírái és ügyészei, valamint a délszláv háború áldozatai vagy azok hozzátartozói. Az ünnepségre nem volt hivatalos a volt Jugoszlávia utódállamainak egyetlen vezetője sem.

Carmel Agius, az ICTY elnöklő bírája azt mondta, hogy a törvényszék megalakulása a büntetlenség elleni küzdelemre irányuló közös elhatározás kifejeződése volt. Az elmúlt 24 évben elért eredmények rámutattak a bíróság egyetemességére és a büntetlenség leküzdhetőségére.

A törvényszék több mint 10 ezer munkanapja idején mintegy 5 ezer tanút hallgatott meg, és megadta a lehetőséget arra, hogy az áldozatok és hozzátartozóik elmondhassák mindazt, amit ők, családjuk és népük elszenvedett – mondta Guterres. "Az elszámoltathatóság kollektív lelkiismeretünkben gyökerezik" – mondta a főtitkár.

Serge Brammertz főügyész azt mondta, hogy míg a törvényszék több bűnös esetében szolgáltatott igazságot, ám ítéletei további ellenségeskedést szítottak, több régióban a háborús bűnösöket továbbra is hősöknek tekintik, figyelmen kívül hagyva az áldozatokat.

A hágai Törvényszék 1993. novemberi megalakulásakor 11 bíró tette le az esküt és nyert felhatalmazást, hogy vád alá helyezze és elítélje azokat, akik a volt Jugoszlávia területén háborús bűntetteket követtek el. A második világháború óta első ízben jött létre ilyen jellegű igazságszolgáltatási fórum. A nürnbergi perek óta ez volt az első komoly kísérlet arra, hogy háborús bűnösöket felelősségre vonjanak.

Fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat, 19-et mentett fel, 13 ügyet utalt nemzeti bíróságok hatáskörébe. 90 embert ítéltek el, többeket életfogytig tartó szabadságvesztésre. Jelenleg 59-en töltik jogerős büntetésüket.

Az ICTY fogdájában hat vádlott halt meg. A legismertebb egyúttal a legmagasabb rangú vádlott volt. Slobodan Milosevic, Szerbis és Jugoszlávia volt elnökét 2006 márciusában holtan találták a cellájában. Börtönbüntetése letöltése közben 9 elítélt halt meg, 28 esetében szüntették meg az eljárást.

November végén a hat, háborús bűncselekményekkel vádolt boszniai horvát vezető ítéletének kihirdetéskor Slobodan Praljak mérget ivott, és a kórházban meghalt. Ez volt az ICTY utolsó ítélethirdetése.

A hágai Törvényszék egyik legtöbb figyelmet kiváltó ügye a srebrenicai mészárlás volt, amelyben szinte mindenkit bűnösnek találtak. A Törvényszék kimondta: a srebrenicai mészárlás nem spontán katonai akció volt, hanem egy terv része. A népirtást a legmagasabb állami szinten tervelték ki. Srebrenica az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút hurcoltak el, és a következő napokban lemészárolták őket. A népirtást a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják Európában.

A törvényszék megbízatásának lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át. A MICT öt folyamatban lévő ügyet visz tovább. Ilyen Jovica Stanisic és Franko Simatovic volt szerb titkosszolgálati vezetők ügyének újratárgyalása. Ratko Mladic és Radovan Karadzic ügyét másodfokon is az MICT tárgyalja. Újratárgyalják Vojislav Seselj ügyét is, akit Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusi, elsőfokú ítéletében bizonyítékok hiányában minden vádpont alól felmentett és szabadlábra helyezett.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.