Bernie alatt, Bernie után

Fotó: Getty Images / Dan Istitene

-

Habár várható volt a távozása, arra senki nem számított, hogy ilyen gyorsan, még a 2017-es szezon kezdete előtt eltávolítják posztjáról. Bernie Ecclestone negyven évig irányította a Forma–1-et: alakította a szabályokat, kezelte a közvetítési jogokat és az azokból származó bevételeket. Sokak szerint egy személyben ő a felelőse annak is, hogy a sportág az utóbbi néhány évben unalmassá vált. De mi várható az Ecclestone-éra után?


„Ma leváltottak, hivatalossá vált, hogy már nem én vagyok a Forma–1 vezetője.


Az új főnök Chase Carey

– így jelentette be Bernie Ecclestone menesztését január 23-án este. Eleinte úgy tűnt, Ecclestone nem kerül túl messze a paddocktól, de végül a sportágat mostantól birtokló és irányító Liberty Media nem hagyta meg vezérigazgatónak, hanem tiszteletbeli elnökségi tagságot ajánlott fel neki. A 86 éves leváltott vezető azonban a jelek szerint nem szárnyalt túlságosan a lehetőségtől, legalábbis a nyilatkozata erre utalt: „Tiszteletbeli elnök?


Azt se tudom, mit jelent valójában ez a pozíció.

Nem meglepő, hogy nehezen engedi el ezt a közeget, hiszen valójában az egész életét ott töltötte. Bernie Ecclestone maga is pilótaként kezdte, kamaszként próbálta ki a versenyzést, amely mellett már korán elkezdett az üzlettel is foglalkozni.

Barátjával létrehozta a Compton & Ecclestone nevű motorkerékpár-kereskedést, majd kivásárolta üzlettársát, és Nagy-Britannia egyik legnagyobb vállalatává építette ki a társaságot. Rajthoz állt a Forma–3-ban és a Forma–1-ben is. A csúcskategóriában ráadásul többször is megfordult, versenyzőként és menedzserként egyaránt. Az 1958-as szezonban két nagydíjon is pilótaként vett részt, de nem tudta kvalifikálni magát a versenyekre.

Ezek után a háttérben próbált érvényesülni: előbb a Connaught Forma–1-es istállónál egyengette Stuart Lewis Evens útját, de mikor a versenyző az 1958-as évadban halálos balesetet szenvedett az egyik futamon, Ecclestone kiszállt a Forma–1-ből – akkor még nem lehetett sejteni, hogy csak átmenetileg.

Néhány évvel később egy osztrák pilóta, Jochen Rindt menedzselését vállalta, üzleti partnerek is voltak egészen addig, míg a versenyző 1970-ben az egyik időmérőn balesetben szintén meghalt. Bernie ezután újra eltávolodott a sportágtól, és csak két év múlva tért vissza.


Mindenható jogtulajdonos

Akkor pedig már csapattulajdonosként: a Brabham istállót vette meg, és tette az évek alatt a Forma–1 egyik legjobbjává, hiszen 1981-ben és 1983-ban is világbajnokok lettek Nelson Piquet révén. Miközben a csapat dolgait irányította, egyre jobban belelátott a háttérben zajló eseményekbe is.

Feltűnt neki a sorozat szervezetlensége, ezért úgy döntött, hogy több csapattulajdonossal együtt megalapítja a Forma–1-es konstruktőrök szövetségét, a FOCA-t. Egy évvel később már a Nemzetközi Automobil Szövetséggel (FIA) vívtak a nagyobb részesedésért és a jobb szervezésért, majd a közvetítési jogokért is. Időközben Bernie Ecclestone-t megválasztották a FOCA elnökévé, így ő zárta le a FIA-val folytatott harcot az úgynevezett Concorde-egyezménnyel, melynek értelmében az Ecclestone vezette szervezet kapta meg a tévés közvetítések jogát.

Határozottsága és elszántsága a FIA figyelmét is felkeltette, olyannyira, hogy amikor az egyezség lejárt, Ecclestone-t megválasztották a szervezet PR-elnökhelyettesévé. A csapatmenedzselésre emellett már nem jutott ideje, ezért 1988-ban megvált a Brabhamtől. Minden erejével, kapcsolatrendszerével és tudásával a kereskedelmi és tévés jogok értékesítésében segítette a csapatokat: a bevétel 47 százalékát az istállók, 30 százalékot a FIA, a maradék 23-at pedig a FOCA kapta. Bernie-nek kiváló szimata volt az üzlethez, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a ’90-es évek elején már évi 45 millió dollárt keresett.


Vége a negyven éve tartó egyeduralkodásnak


1995-ben a FIA bérbe adta Ecclestone cégének a Forma–1 kereskedelmi jogait, ami ellen a csapatok tiltakoztak. De nem elég határozottan, mert mégis létrejött az üzlet. Onnantól kezdve folyamatosak voltak a szabályváltoztatások a sorozatban, szinte nem volt két egymást követő évad, mikor ugyanazon előírások szerint köröztek volna a pilóták.

Egy-két izgalmasabb évadot leszámítva a kétezres évek elejétől elindult lefelé a lejtőn a sportág. A legkitartóbb szurkolók megmaradtak ugyan a csúcskategória mellett, sokan viszont elfordultak az egyre laposabbá, unalmasabbá váló versenyektől. Egyre hangosabbak lettek a kritikusok, és lármájuk teljesen indokoltnak tekinthető: a kusza szabályozás miatt egy átlagos nézőnek sokszor már fogalma sem volt róla, mi és miért történik a pályán. A valódi versenyek és izgalmak elmaradtak, legfeljebb csak az időjárás gondoskodott kiszámíthatatlanságról.


Új vezetés, új célok, új világ

Az új vezetés minden fronton változást ígér, melyekkel újabb szurkolók megnyerését és a klasszikus európai versenyeket akarják megvédeni. Chase Carey egyértelmű szándéka, hogy közelebb hozza a Forma–1-et a nézőkhöz, ennek érdekében Kínát és az Egyesült Államokat is meg akarja hódítani. Utóbbi piacra nem lesz könnyű betörnie, hiszen a nagy múltú amerikai versenyek – a Nascar, az Indycar – nem nagyon tűrnek meg maguk mellett riválisokat, a nézőket meg egész egyszerűen nem érdekli a formaautózás.

Carey egyik első nyilatkozatában azt mondta, a rendezési költségeken nem változtatnak, hanem inkább izgalmasabb versenyekkel tervezik növelni a bevételeket. Hogy ezt konkrétan milyen szabályváltoztatásokkal próbálják majd elérni, egyelőre rejtély.


AUTO-F1-HUNGARORING-BRAWN-FERRARI

Ross Brawn lehet a kulcs az izgalmas új korszakhoz a Forma–1-ben


Az azonban garancia lehet a Forma–1 felrázására, hogy a Ferrari korábbi technikai igazgatója, majd a Brawn-csapat vezetője, Ross Brawn lesz a sorozat egyik ügyvezetője. Brawn szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen, csakúgy, mint a sportág iránti elkötelezettsége is. Kinevezésekor azt ígérte, hogy a csapatokkal és a támogatókkal együtt dolgoznak majd azért, hogy mindenki számára jobb Forma–1-et teremtsenek.