Belevágsz vagy a tutira mész? – egyetemisták vállalkozói attitűdje

Fotó: Eric Bailey

-

A jövő vállalkozói tanulnak egyetemeinken, vagy jövendőbeli alkalmazottakat képzünk? Hogyan alakul a legfrissebb pályakezdő nemzedék vállalkozási hajlandósága, és mire képesek a fiatalok a sikerért? Mi a fontosabb számukra: a kiszámíthatóság és a biztonság vagy az inspiráló környezet és a gyors anyagi előmenetel? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a VS.hu egyetemi hallgatók körében végzett kutatása, amelyet háromrészes cikksorozatban ismertetünk. Első rész.


Nehéz lenne megmondani, hogy a startupokra jellemző munkakultúra alakította-e át az Y- és Z-generáció fiataljainak munkához való hozzáállását vagy éppen fordítva: ezeknek a nemzedékeknek a sajátos értékrendje kedvezett annak, hogy kibontakozzon egy újfajta vállalkozói attitűd és üzleti modell. A témával a Startup Nation blog is foglalkozott korábban, és annyi bizonyosan látszik, hogy a milleniumi generáció egészen máshogy viszonyul a munka világához, mint szüleik vagy nagyszüleik. Ezt a korosztályt gyakran szokás az öntörvényűség és elkényeztetettség bélyegével illetni, azt azonban nehéz lenne tagadni, hogy – legalábbis az Egyesült Államokban – jóval több vállalkozást indítanak a milleniumi nemzedék tagjai, mint a baby boom generáció gyermekei.


BE SMART

A kutatásról

A VS.hu 2016 októberében és novemberében online kérdőíves felmérést végzett a hazai egyetemisták körében, amelyben a pályakezdés előtt álló hallgatók startup-szektorral, illetve vállalkozásindítással kapcsolatos attitűdjét és ismereteit vizsgálta.

A kutatás nem reprezentatív. A kérdőívet 9 egyetem 3444 hallgatója töltötte ki, így a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Pallasz Athéné Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a győri Széchenyi István Egyetem diákjai.

A megkérdezettek három szakmacsoporthoz tartoztak: a mérnök/informatikus/műszaki területhez, illetve gazdasági vagy egészségügyi képzésben részt vevőkhöz. A válaszadók BA, MA, osztatlan egyetemi és PhD képzésekben tanulnak, de többségük (83%) alapképzésben (BA) vesz részt. A nemek aránya kiegyenlített.

A kutatást a VS.hu a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány támogatásával valósította meg. A felmérés eredményeit összegző tanulmány ezen a linken teljes terjedelmében elérhető.


Alkalmazott vagy vállalkozó

A VS.hu kutatásában többek között arra voltunk kíváncsiak, honnan várható a startup-szektor utánpótlása, avagy tombol-e a mai egyetemistákban a vállalkozási kedv. A jelek szerint a szándék nem hiányzik: a válaszadók többsége (56%) inkább lenne vállalkozó, mint alkalmazott).


"Milyen típusú munkát végezne a diplomaszerzést követően?"


Az indokok is egybecsengenek a generációról kialakított sztereotip képpel: akik vállalkoznának, azokat leginkább a szabadság iránti fokozott igény ösztönzi. A vállalkozói ambíciókat dédelgető hallgatók 12 válaszlehetőség közül választhattak döntésük indokolásakor, amiből az derült ki, hogy elsősorban a vállalkozói léttel járó függetlenség, a munkahely és munkaidő szabad megválasztása, valamint a jobb jövőbeli kilátások motiválják őket. De legalább ennyire fontos volt számukra az a szempont, hogy a társadalom számára is hasznos termékeket, szolgáltatásokat tudjanak nyújtani.

Az alkalmazotti létet preferáló válaszadók 18 válaszlehetőség közül választhattak, és döntésüket túlnyomórészt a rendszeres, fix jövedelem, a tervezhető munkaidő és az alkalmazotti léttel együtt járó kevesebb stressz motiválja, de a fontosabb szempontok között van a vállalkozásindításhoz szükséges tőke hiánya is.


A vérbeli vállalkozó

Az a válaszadók preferenciáiból is kiderül, hogy a vállalkozói létet stresszesnek, kiszámíthatatlannak ítélik meg, és alapvetően ez határozza meg, milyen formában képzelik el jövőbeli munkahelyüket. Ezért arra is kíváncsiak voltunk, hogy akik vállalkozni szeretnének, mennyire vannak felkészülve a rájuk váró terhekre, mennyire elkötelezettek.

A kérdőív alapján egy elhivatottság-indexet képeztünk, amelyben 1-től 5-ig terjedő értékeket vehettek fel a válaszadók (1 – egyáltalán nem elhivatott, 5 – nagyon elhivatott). Azokat tekintettük elhivatottnak, akik munkájuk érdekében hajlandók lennének túlórázni, a későbbi sikerekért hosszabb időn át alacsony fizetésért dolgozni, saját projektjeiken munka mellett is dolgozni, és számukra a munka hivatást jelent. Az eredmények alapján körülbelül 50 százalékuk elhivatottnak vagy nagyon elhivatottnak tekinthető, míg hozzávetőlegesen 17 százalékuk semmilyen elhivatottságot nem érez magában.


A válaszadók munkájuk iránti elhivato sága, a válaszaik alapján képze elhivato sági index alapján


Az elhivatottság azonban gyakran nem elegendő, így azt is vizsgáltuk, hogy a vállalkozni vágyók rendelkeznek-e azokkal a tulajdonságokkal, melyek a sikeres vállalkozói léthez szükségesek. Ilyen vállalkozói kompetenciának tekintettük a kreativitást, a nyitottságot az új dolgok iránt, a kockázatvállalást, a célorientáltságot, a kitartást és a döntési képességet. A megkérdezettek saját magukkal kapcsolatos megítélése alapján az erős vállalkozói kompetenciákkal rendelkezők voltak túlsúlyban (78%).


A vállalkozói kompetenciák jellemzői


A lehetőségek nyomában

Az állandóság és biztonság hiánya a vállalkozói lét természetes velejárója, egy startup típusú vállalkozás esetében azonban még inkább szükség van az alkalmazkodás képességére. A klasszikus, blokkolóórás munkahelyek fölött amúgy is kezd eljárni az idő, az infokommunikációs eszközök térnyerése és a kollaborációs technikák elterjedése miatt azonban mára még kevésbé helyhez kötött a munkavégzés, bizonyos fokú mobilitási hajlandóságra azonban egy gyors és nagy léptékű változásokra képes startup esetében is szükség van, ha az ember utána akar menni a megnyíló lehetőségeknek.

Ezért a felmérésben külön vizsgáltuk az egyetemisták belföldi és külföldi mobilitási hajlandóságát. A válaszokból az derül ki, hogy a válaszadók többsége nyitott a belföldi mobilitásra egy megfelelő munka reményében, 85 százalékuk elköltözne egy másik magyarországi településre ennek érdekében.

A külföldi mobilitás tekintetében már jóval óvatosabbak a huszonévesek. A felmérés szerint csaknem 10 százalékuk tanult már külföldön, vagyis minden tizedik megkérdezett hallgatónak vannak tanulmányi mobilitással kapcsolatos élményei, azonban csak a válaszadók mintegy 30 százaléka fontolgatja külföldi tanulmányok folytatását a jövőben, és körülbelül 40 százalékuk teljesen elzárkózik ettől.

A külföldi munkavállalás esetében hasonló eredményeket kapunk: mintegy 30 százalékuk tervezi, hogy 3 éven belül külföldön vállal munkát, 30 százalékuk bizonytalan és mintegy 40 százalékuk nem tervez külföldi munkavállalást.