Bármennyit kölhetnek EP-kampányra a pártok

Fotó: Forrás: ORSZÁGGYŰLÉS SAJTÓIRODÁJA / Forrás: ORSZÁGGYŰLÉS SAJTÓIRODÁJA

-

Az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az európai parlamenti (EP) választáson induló pártok mennyit költhetnek a kampányukra, ám állami támogatást nem kaphatnak. Olyan pártok is elindulhatnak, amelyeket több százmillió forintra büntettek a választási irodák, de még nem rendezték tartozásukat.


Az országgyűlési választáson induló jelöltek legfeljebb ötmillió forintot költhetnek saját kampányukra, amelyből egymilliót az állam biztosít. Emellett az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből is jogosult támogatásra. A támogatás mértékénél figyelembe veszik, hogy a párt hány egyéni választókerületben állított jelöltet.   

Míg a parlamenti választás után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi, hogy a jelöltek és pártok a kampányidőszakban betartották-e a kampánypénzek felhasználásával, elszámolásával kapcsolatos előírásokat, addig az EP-választáson az ÁSZ ezt nem vizsgálhatja, és mindössze a választás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolását ellenőrzi.

Az országgyűlési választásokon való induláshoz a jelölő szervezeteknek, illetve az egyéni jelölteknek határidőre kellett leadniuk a jelöltséghez szükséges aláíróíveket. Ezt a határidőt azonban nagyon sokan lekésték, emiatt a választási bizottságok több mint 1 milliárd 840 millió forint  bírságot szabtak ki. Ebből április 9-ig alig több mint 7 és fél millió forintot fizettek be az érintettek.

A legnagyobb bírságot – több mint 650 millió forintot – a Keresztény Magyarok Szövetsége kapta, ám a Határon Túli Magyarok Pártja, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Társadalmi Béke Párt és az Új Dimenzió Párt is több mint 100 millió forinttal tartozik az államnak. Az EP-választásra azonban a jelentős tartozást felhalmozó pártok közül is sokan regisztrálták magukat. Erről bővebben itt olvashatnak.

Eddig 36 pártot vettek nyilvántartásba a májusi EP-választásra, amelyek listáikon legfeljebb 63 jelöltet állíthatnak, közülük az első 21 kerül fel a szavazólapra. Magyarország ugyanis összesen 21 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.