Bárki jön, nem lesznek mézeshetek – interjú Török Gáborral

Fotó: VS.hu/Kozma Zsuzsi / VS.hu/Kozma Zsuzsi

-

A baloldali Orbán Viktor kerestetik, Orbán viszont nem tud új közmegegyezést hozni. A Fidesz feles többsége a legvalószínűbb – mondja a Vision Politics igazgatója.


Egy 2010-es elemzésében azt írta, a főhatalom tekintetében már a kampány megkezdése előtt eldőlt a választás. Most is? 2010-ben tényleg eldőlt. Most nem annyira egyértelmű a helyzet, de nem is annyira kiélezett vagy kiegyensúlyozott, mint 2002-ben vagy 2006-ban volt. Az adatok sem teszik annyira egyértelművé. Bár hiszek a közvélemény-kutatásoknak, abban nem vagyok biztos, hogy tudják-e azt modellezni, hogy mi lesz a választáson. Egyrészt jelentősen megnőtt a választ megtagadók száma, másrészt van két látszólag egymásnak ellentmondó adat is: a Fidesz komoly fölénnyel vezet, közben a teljes népesség csaknem fele kormányváltást akar. Ebből következően a Fidesz jelentős előnye csak bizonyos körülmények teljesülése esetén igaz. Például ha alacsony a részvétel, vagy a Fidesz szavazói aktívabbak, vagy a kormányváltást akarók jelentős része nem talál magának pártot. Ezek bizonytalansági tényezők, ezért nagyon szélsőséges eredményeket is el tudok képzelni. Egyáltalán nem lepne meg, ha a Fidesz kétharmadot kapna, mert ez is benne van ezekben az adatokban, meg az is, ha csak szűk többsége lenne, vagy egyáltalán nem volna abszolút többsége. A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a Fidesz megnyeri a választást, de azért nem lesz kétharmada. Nem hiszem, hogy bárki azt reálisan gondolná, hogy a baloldal, vagy a Jobbik egyedül száz mandátumot szerez. A Fidesz abszolút sikere az lesz, ha megszerzi ezt a kétharmadot, az ellenzék relatív sikere az lehet, ha ezt megakadályozza. A baloldal azért fogott össze, hogy szélesebb réteget tudjon megszólítani, viszont ez a közvélemény-kutatási adatokban nem látszik. Elúszott ez a meccs, vagy még nem? Nem ezért fogott össze a baloldal. Ha ezért fogott volna össze, akkor rosszul kalkulált. Meg a választási rendszer miatt is. Szerintem két dolog miatt fogott össze az utolsó pillanatban ilyen széles, közös listában: egyrészt, hogy mind a 106 egyéni választókörzetben egy baloldali ellenzéki jelölt álljon szemben egy Fidesz jelölttel, másrészt hogy egyik párt se maradjon az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt. Azt senki nem gondolhatta komolyan, hogy önmagában a közös lista egy csapásra be tud vonzani bizonytalan szavazókat. Az összefogással egy mesterséges, csak papíron létező egység jött létre, ami cselekvésben már nem működött, inkább paralizálta, mozgásképtelenné tette a pártokat. Ezért képtelenek a normális kampányra, amivel esélyük lehetett volna újabb szavazókat szerezni. Az elméleti lehetőség még megvan arra, hogy az egyéni körzetekben a kormányváltást akarók megtalálják valahogy ezeket az ellenzéki pártokat vagy jelölteket. Ismerek olyan egyéni körzetekben végzett kutatásokat, amelyek szerint sokkal szorosabb az eredmény, mint amit az országos térkép vagy állapot mutat. Lát olyan körzetet, amelyet feladott egyik vagy másik oldal? Azt lehet látni, hogy a baloldal a megnyerhető körzetekre koncentrál, a Fidesz pedig azokra, amiktől fél, hogy esetleg elvesztheti. Az ellenzék arra panaszkodik, hogy lejt a pálya. Ön szerint is? Az elmúlt négy évben a Fidesz legprofesszionálisabb tevékenysége a hatalmi viszonyok átalakítása volt, benne döntően olyan szabályok kialakítása és feltételek teremtése, amelyek az akkor gondolt politikai helyzetben számukra a legjobb eredményt hozhatják. Sokkal kedvezőbbek most a versenyfeltételek a Fidesz számára, mint voltak bármikor. Ez arra a politikai helyzetre igaz, amikor az ellenzék megosztott, a jobboldal pedig – a Jobbikot leszámítva - egységes. Ha a 2014-es politikai helyzet pillanatfelvételét megnézzük, akkor kétségtelen, hogy nagyon lejt a pálya. Lehet, hogy később ez a pálya másképp alakul, de most jól kalkulált a Fidesz. Az ellenzék több értelemben hátránnyal küzd, de ezek nagy része nem a szabályok, hanem a belső állapotuk miatt van. Ezzel kalkulált a jobboldal, amikor kialakította a választási rendszert. Nézzük például a kampányfinanszírozást: miközben lehetett tudni, hogy a baloldal egyetlen esélye a közös lista, a pártok ezzel rengeteg pénzt veszítettek. (Az országos listát állító pártok kapnak állami pénzt, az összeg azon múlik, hány jelöltjük van- W.J.) A Demokratikus Koalíció például önálló indulással kaphatott volna akár 600 millió forintot, most ennek a töredékéhez sem jut, miközben a kisebb pártok - például Szili Katalin pártja - több száz millió forintot kap. Ebben az értelemben lejt a pálya, de én ezt nem egy versenykorlátozó feltételnek gondolom, hanem sokkal inkább egy okosan – bár kétségtelenül nem elegánsan - elvégzett politikai kalkuláció eredményének. - - Több, mint 1500 egyéni jelölt lesz és 18 párt állított listát. Ez a demokrácia ünnepe vagy a kamupártok térnyerése? Egy lehetőség kihasználása. Nem általánosítanék, a kamupárt jelzőt nem húznám rá minden pártra. Nyilván nem. Az nem baj, hogy pl. a szociáldemokraták, a kisgazdák, vagy Seres Mária pártja el tudott indulni. Ez nagyon jó lehetőség arra, hogy megmutassák magukat az alternatív politikai szereplők. A probléma inkább az, hogy feltehetően másolt aláírásokkal is el lehetett indulni. Ez sérti az igazságérzetet, a választás tisztaságát is megkérdőjelezheti. A törvényalkotónak szerintem foglalkoznia kell az ilyen típusú kamupártok kiszűrésével. Felmerül, hogy a nagyobbak pénzzel is segíthetik az ellenoldal megosztottságát. A kamupártok megjelenése utalhat erre? Szerintem nem erről szól a történet, a kamupárt nem ezt jelenti. A gyanúsak inkább bizniszpártok. Mikor lehet kimondani, hogy a választás tisztasága elbukott? A gyanús aláírások miatt 14 esetben indult nyomozás, néhányan tettek csak feljelentést, de nagyon sok helyről lehetett hallani, hogyan csaltak. Eleve bármilyen eredmény születik, a választási rendszer átalakítására hivatkozva politikai jelszóként biztosan előkerül, hogy csalás történt. Ezt nem tartom komolynak, de politikai érvként használható. Amiről viszont most beszélünk, az azért sajátos, mert a választás eredményét nem befolyásolja, viszont mégis elbizonytalaníthat azzal kapcsolatban, hogy a választás tiszta volt-e vagy sem. Ha kiderül, hogy egyesek csaltak, az nem csak a „választás ünnepét” ronthatja el, az érintettek több száz millió forint közpénzhez is hozzájutottak. Miért nincs ebből balhé? Nagyon közel van a választás, az illetékesek valószínűleg félnek attól, hogy ez lavinát indíthat el. De ezt a kérdést nem lehet a szőnyeg alá söpörni, az első perctől kezdve foglalkozni kellett volna vele. Ez nem választási, hanem igazságszolgáltatási kérdés. Előbb-utóbb lesznek, akik majd beszélnek ezekről, épp most állt ki egy aláírásgyűjtő is ezzel. (Az interjú készítése előtt nem sokkal jelentette be a MOST aktivistája, hogy feljelentést tesz öt kispárt ellen az aláírások hamisítása miatt - W.J.)  

-


A DK-s színekben induló Kuncze Gábor arról beszélt egy fórumon, hogy az ő körzetében 18 jelölt indul, míg mondjuk a Fidesz számára esélyes egyik fővárosi körzetben csak hat. Országosan ez nem igaz, a legtöbb helyen több mint tíz jelölt van. Ön lát bármilyen összefüggést az indulók száma és a jobboldal számára esélyes körzetek között? A jelölteknél nem látok ilyen összefüggést, nem hittem soha, hogy a kamupártok politikai okból jöttek volna létre. A választókerületek átszabásánál viszont volt összefüggés: azokat úgy próbálták kialakítani, hogy a hagyományosan jobboldaliak kisebb, a baloldaliak viszont nagyobb lélekszámúak legyenek. Számít, hogy valahol 10 vagy 15 jelölt van? Ha valaki veszi a fáradságot és elmegy szavazni, nem hiszem, hogy ne tudná magát átrágni egy ilyen szavazólapon. Azt sem gondolom, hogy valaki azért nem megy el szavazni, mert arról tud, hogy 15 jelölt van és az elriasztja. Ez az emberek lebecsülése és lenézése. És a hasonló nevű pártok? Erről is ugyanezt gondolom. Ha jogosak lennének ezek a félelmek, az Együtt 2014 Pártnak több tízezer vagy százezer szavazatot kellene szereznie. Szerintem pár ezret, ha kaphat. A baloldal szerint kelet és nyugat között kell választani, a jobboldaliak szerint - leegyszerűsítve - a szakértelem és a pancserség között. Ez a tét? Ezek a mondatok túldimenzionálják a kérdést, nem hiszem, hogy például kelet vagy nyugat között kellene választani. Azok közt kell választani, hogy a Fidesz kormányozzon vagy a baloldali ellenzék. A mostani választásnak az a problémája, hogy a választók számára nincsenek ennél kicsit hitelesebb, azonosulásra lehetőséget adó értelmezések. Kell program, vagy nem? A Fidesz azt mondja, beszéljenek a tettek. A választók megnyerése szempontjából a bekötött telefonkönyv legalább annyira jó, mint a megírt száz oldalas program, ha sikerül elhitetni, hogy létezik. Szavazatszerzési értelemben tehát nem fontos, az egy más kérdés, hogy a demokrácia szempontjából jobb volna, ha lenne program. A mostani kampány egyik érdekessége, hogy nem szól semmiről. Nem csak programokról nem, semmiről. Ilyenre nem is nagyon emlékszem. Olyan lózungokról szól, mint amiket az előbb mondott, meg Orbán Viktorról és egy kicsit a 2010 előtti szocialista múltról. Az a legérdekesebb, hogy az elmúlt négy évben történtek nem jelennek meg a Fidesz kommunikációjában „az elért eredmények menüpont” alatt, az ellenzék pedig egyáltalán nem beszél például a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításáról vagy az új alkotmányról. A „folytatjukban” benne van valami, de nem részletezve. (A miniszterelnök szerint ezzel az egy szóval összefoglalható a Fidesz programja - W.J.) Egyedül a rezsicsökkentés jelenik meg konkrétumként a Fidesz oldaláról. Ez, meg a 2010 előtti szocialista bűnök emlegetése gyönyörű kombináció a Fidesz számára, a kormányzás vitatott témáiba nem kell belemennie. A Fidesz tehát nem akar mást előhozni, az ellenzék pedig láthatóan nem tud, mert elképesztően impotens a kampányban. Egyre feltűnőbb, hogy az ellenzék mennyire képtelen arra, hogy előálljon bármilyen, akár két napos szavatosságú politikai témával. 2002-ben például a vita vitáját képesek voltak hetekig vinni, most nem. - - Próbálják azért most is. De nem sikerül. A másik, ami még feltűnőbb, hogy akkor volt az MSZP-nek egy Jóléti rendszerváltásnak hívott programja, amire még ma is emlékszünk. Ehhez képest a Mesterházy féle 8 pont egy péntek este felkerült a Facebook-ra, aztán annyi. Erre két magyarázat lehet: az egyik, hogy most más a médiakörnyezet, ezért nem tudják szegények átjuttatni az üzeneteiket. A másik, hogy annyira bénák, hogy nem tudják, hogyan kell kampányolni. Bár igaz, hogy más a médiakörnyezet, de mindent átgondolva szerintem itt inkább valamiféle gyengeségről, impotenciáról, kampányképtelenségről van szó. Ennek szintén két oka lehet. Az egyik, hogy az a baloldali egység csak nevében létezik, a felek ezért nem tudnak közösen kampányolni. A másik, hogy akik csinálják ezt a kampányt, azok nem tudják, hogy ezt hogyan kell. Vannak erre utaló nyomok is. 2002-ben és 2006-ban még tudta a baloldal, hogyan kell kampányolni, ez mára mintha elveszett volna. Nekem a legfeltűnőbb például a narratíva teljes hiánya.  Egyszerűen nincs elmondva, hogy kik ők, mit akarnak és miért akarják, miközben a Fidesznek van egy - bár sok sebből vérző - története. Őszöd óta mintha a baloldal elvesztette volna azt a képességét, hogy legyen egy ilyen azonosulásra alkalmas narratívája. Ennek most egyetlen eleme van: Orbán Viktor. Külön jobbak lennének, mint együtt? Hatékonyabb kampányt tudnának folytatni, de miután a választási rendszer rejtvényére rossz választ adnának, feltehetően nagyobb vereséget szenvednének. Azt nem láttuk előre, hogy ennyire dilettáns lesz a kampányuk. Szerintem már kimondható, hogy amit a baloldali ellenzék művel, az a rendszerváltás óta a nagy pártok által folytatott kampányok leggyengébbike.  

-


Jó döntés volt, hogy Mesterházy Attila lett a miniszterelnök-jelölt? Erre a kérdésre nem lehet egyszerűen válaszolni, mert nem így működik a politika. A politika tényleg a lehetőségek művészete, Mesterházy Attila pedig az „előválasztási küzdelmet” megnyerte. A baloldalon létrejött egy nem valódi egység. Úgyhogy Mesterházy Attila lehet, hogy nyert, de nem győzte le és nem győzte meg Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferencet sem, április 7-én ők újra fogják kezdeni a küzdelmet. A baloldalon mindenki a győzelemre hajt? Milyen kérdés ez? (nevet) Ez azért kérdés, mert vannak olyan elméletek, hogy Gyurcsány Ferencnek az volna a jobb, ha most veszítenének (mondjuk ezt a DK-sok cáfolják), megerősödne és átvenné a vezető szerepet a baloldalon. Elhangzott már korábbi választások kapcsán is, hogy valaki nem is annyira akart nyerni, de én politikusokkal beszélgetve komolyan ezt a szempontot még nem hallottam. Ez általában akkor kerül elő, ha már holtbiztos a vereség, vagy utólag értékelik át a történteket. Egy politikus számára ez képtelenség, úgy nem lehet kampányolni, hogy valaki már a következő választásra készül. Azt persze mindenki tudja, hogy április 7-én egy új játék kezdődik. Elindul egy harc a baloldali szavazótáborért, a vezető szerepért. Miután a választási rendszer nagy valószínűséggel marad, ezért 2018-ban megint az lesz a kérdés, ki tudja uralni, egyesíteni a tábort. Azt az utat kellene nekik bejárni, amit a Fidesz bejárt ‘94 után a jobboldalon. Ha ‘98-ban azt mondják, hogy van egy egyfordulós választás, ahol kedves jobboldaliak induljatok együtt, akkor én azt megnéztem volna, ahogy Orbán és Torgyán, Lezsákkal, a KDNP akkori vezetőivel csinál egy közös listát. Az lehetetlen lett volna számukra is. Pedig Orbán Viktor ezerszer tehetségesebb hatalompolitikában, mint azok, akiket a baloldalon látunk. A következő négy év arról szól, hogy lesz-e olyan megkérdőjelezhetetlen karizmájú/karakterű politikus, aki ezt valóban létre tudja hozni. Ha nem sikerül, akkor ugyanott lesznek 4 év múlva is, mint most. Szerintem Gyurcsánynak ez a célja, Bajnainak nem tudom, de valakinek onnan biztos vannak ilyen céljai, Mesterházynak is ez a célja, és szerintem még vannak az MSZP-ben olyanok, akik eljátszottak azzal a gondolattal, hogy esetleg ők lehetnek a baloldali Orbán Viktor. Végülis a baloldali Orbán Viktor kerestetik, még nem találták meg, valakit kineveztek, de ő egyelőre nem az. 2018-ban lehet, hogy lesz. Melyik pártnak van esélye vezető szerepre törni? Ön azt mondta a Magyar Narancsban, bármi lesz az eredmény az MSZP felülreprezentált lesz a parlamentben. Igen, ez tény. Az MSZP jelentős versenyelőnnyel fog indulni, de nagy vereség után komoly versenyhátránya lehet, hiszen övé a legnagyobb felelősség. Alapvetően a tábor egységéről és a szavazók meggyőzéséről szólhat a következő küzdelem. Ez az, amit a Fidesz csinált a jobboldallal, hogy valakit átölelt, halálos ölelésben hozott maga mellé, valakivel meg esetleg leszámolt és megküzdött. A vége ugyanaz lett, Orbán Viktornak be kellett hódolni. Itt az a kérdés, hogy ezt meg tudja-e Gyurcsány, Mesterházy vagy valaki más valósítani. Az egyébként még egy kérdés, hogy a mostani baloldali ellenzék marad-e a váltópárti státuszban, vagy ez eltolódik a Jobbik felé, vagy egyáltalán nem lesz ilyen státusz. A Jobbik mennyire erősödhet meg? Vona Gábor elkezdett kinyitni egy kaput a Jobbiknak ezzel az ún. mérséklődésével, szalonképesebbé válásával, amivel részben veszélyezteti a hagyományos szélsőjobboldali szavazótáborát, de a lehetőséget megadja a bővülésre. Azért adnak nekik egy kis táptalajt… Adnak, kétségtelen. Akkor is azt gondolom, hogy ez egy rizikós vállalkozás volt. Ugyanakkor az, hogy a Fidesz a kutatások szerint ennyivel vezet, „engedi” a Jobbikkal szimpatizáló jobboldali választókat a Jobbikra voksolni. Másrészt nagyon sok olyan kormányváltó szavazó van, aki ideológiai értelemben nem tartja áthidalhatatlannak, hogy ő a baloldali ellenzékre szavazzon vagy a Jobbikra. A kormányváltást akaró szavazók számára is megnyílt a lehetőség arra, hogy a baloldali ellenzék dilettáns és erőtlen kampánya miatt a Jobbikot válasszák. Én ezzel a mentalitással gyakran személyesen is találkozom, hogy a baloldalban csalódott szavazók a Jobbikot választják - különösen ezzel az új formájával, mint amit a mostani kampányuk mutat. Korábban lehetett látni a Jobbik határát és növekedési potenciálját, ezt ma én nem tudom megmondani. Akár 20 százalék körüli eredményre is esélyes a Jobbik, de sok függ az utolsó két héttől, hogy a szavazók mit gondolnak majd a baloldalról, a választás tétjéről, esélyeiről. Nem tartom kizártnak azt sem, hogy a Jobbik még följebb menjen. A Jobbikkal le kell ülni vitázni, vagy nem? Erről is folyt pár napig a vita. Szerintem minden politikai erőnek érdemes vitatkoznia egymással. Ha például valaki valóban azt szeretné, hogy a Jobbik ne legyen olyan hatásos, az jobban teszi, ha nem hagyja, hogy a kijelentéseik ellenérvek nélkül hassanak különböző fórumokon, hanem üljön oda, vitatkozzon. A Jobbikkal szembeni elhatárolódás, kirekesztés egyáltalán nem hatásos, sőt, sokkal inkább a Jobbikot erősíti. Ráadásul szerintem miniszterelnököt kivéve minden szereplő számára hasznos volna egy vita. Win-win szituációnak gondolnám, ha Mesterházy Attila és Vona Gábor ülnének le vitatkozni. Azt kellett volna mondaniuk, hogy a közszolgálati televízióba megyünk április 4-én este és várjuk Orbán Viktort. De ennyi kreativitás sincs bennük, vagy ekkora a félelem, ezt nem tudom, miközben ha valakinek érdemes kockáztatnia, azok ők. - - Orbán Viktor nem régen kezdett el csak lőni a Jobbikra, mert eddig csak a baloldali pártokat bírálták. Miért, túlságosan erősödött a Jobbik? Ugyanezt csinálták 2010-ben is, még a retorika is ugyanez volt, hogy ne osszuk meg a szavazatainkat. A Fidesz kampány annyira tankönyvszerű, hogy lehetett látni a március 15-e utáni fordulatot. Ebben egyébként egy csomó kockázat van, egy hatékony ellenzéki kampánnyal ezt szét lehetett volna lőni. Miután nincs ellenzéki kampány, ezért ez elképesztően jól hat, és szerintem ez így is volt kigondolva: leszámolunk a baloldallal, a hitelességét tönkrezúzzuk, és ha addig a Jobbik megerősödött, akkor rájuk fordulunk. A 2010-eshez hasonló lejárató ügyek még nem jöttek elő a Jobbikkal kapcsolatban, de Orbán Viktor már most elkezdte azt mondani, amit mondott 2010-ben. Szerintem jó megfontolás a Fidesz részéről, hogy nem támadja a Jobbikot, de a szavazóit figyelmezteti, hogy mi a helyes eljárás. Ez jól ki van találva. A Fideszen és a baloldali pártokon kívül ki juthat még be az Országgyűlésbe? A kettejükön kívül a Jobbik és talán az LMP. Más biztos nem. Mi várható a következő négy évben? A Fidesz azt mondja, ha nyer, egy sokkal nyugodtabb időszak várható, a nagy átalakításoknak vége. A választók jelentős részében komoly csalódottság várható, bármi is lesz az eredmény. Teljesen más lesz a helyzet, mint volt 2010-ben, nem lesz bíborban született fülkeforradalom, ha a Fidesz nyer, akkor sem, ha pedig az ellenzék nyer, akkor még komolyabb feszültségekre kell számítani. Onnan indultunk, hogy a lakosság közel fele kormányváltást szeretne. Ha a Fidesz nyer, amire most a legnagyobb esély van, akkor nagyon sok csalódott ember lesz. Viszont miután a lakosság nagyobbik része a Fidesz jelentős győzelmével kalkulál, ha nem nyernek, akkor elképesztő csalódottság lesz a köreikben. Ez a megosztottság, csalódottság, kiábrándultság folytatódni fog, ami sokkal nehezebbé teszi a kormányzást. Bárki is nyer, nagyon komoly ellenerőkkel kell megküzdenie. A Fidesznek például nagyon más lesz a környezete, mint korábban, hiszen az „elmúlt 8 év” retorika már nem nagyon lesz használható. A saját 4 éves kormányzását folytatja, ahogy ezt láttuk 2006 után is. Sok technikáról, ami általában működik az első hónapokban, le kell mondania. Tehát nem mézeshetekkel indul a kormányzás. Ha pedig az ellenzék nyer - amit én most már nem tudok elképzelni - akkor pedig az ismert nehézségekkel kell szembenéznie, tehát mind a kétharmados problémákkal, mind pedig a pozícióba ültetett, Fideszhez lojális vezetőkkel és a belső megosztottságokkal. Egy nagyon nehéz következő 4 évre számítok, ami nagyon komoly politikai fordulatokat hoz. Hogy ezek mik lesznek, azt szerintem senki sem tudja megmondani. Ilyenkor szoktam idézni Tölgyessy Péter 2006-os cikkét. Ő azt írta a választások után, hogy Orbán Viktorból soha nem lesz már miniszterelnök, és Gyurcsány Ferenc teremt majd hosszú távra új közmegegyezést. 2006 májusában tényleg ez volt az elemzői konszenzus. Ehhez képest pár hónap alatt megfordult a világ. Bármi lesz az eredmény, egy szót nem tudunk arról mondani, hogy mi lesz 2018-ban. 1990 óta figyelem a választásokat, minden választás előtt meghallgattam, hogy aki most nyer, az hosszú távra fog berendezkedni, vagy aki most nyer, az biztos, hogy legközelebb veszít. Aztán volt, hogy veszített, és volt, hogy be tudott rendezkedni. Ez már szerintem a komolytalan kategória, hogy most a választások előtt 2 héttel megmondjuk, hogy mi fog történni a következő 4 évben. - - Nem úgy látszik, hogy a Fidesz hosszú távra tervez? Hatalmi politikailag igen. Tudatosság és ad hoc döntések egyszerre jellemzik a Fideszt. Biztos vagyok benne, hogy a Fidesz tudatos lesz abban, hogy hosszútávra tudjon berendezkedni, de szerintem nincs egy mesterterv arra vonatkozóan, hogy melyik hónapban mit akarnak csinálni, erről fogalmuk sincs. Orbán Viktor hozhat új közmegegyezést? Nem hiszem, hogy a mostani megosztottság körülményei között bármelyik oldal politikusa hozhatna új közmegegyezést, a megosztottság legfontosabb szimbóluma, Orbán Viktor pedig különösen nincs abban a helyzetben, hogy erre esélye legyen.