Bánkról üzenjük: nincs hideg!

Fotó: Ficsor Zsolt

-

Képes üdvözlet a tópartról. Bánkra kitehetnék a „megtelt” táblát. Sajnálhatja, aki kimarad a buliból.


Tudod, kicsit meredeken indult a hetünk, de amikor rábukkantunk a csodálatos meseházakra, már sejteni lehetett, hogy Bánkon jó dolgok várnak ránk. Itt már azon sem csodálkozik az ember, hogy a péntekre beharangozott szupervihar is inkább tesz egy kerülőt. Az idő azóta is tökéletes, a tó kellemesen meleg, és többre igazából nem is volna szükség.

A csütörtöki kisebb pangás után délutánra végre tényleg megérkeztek a kiszakadók, két órakor mindössze három szabad ágy maradt az egész faluban, igaz, az is szombat estére. Pénteken már megtelt a fesztivál, és szombati napijegyből is már csak néhány maradt: most már csak Rétságról érdemes elindulni. Az előítéletekkel szemben nemcsak a távoli VIII. kerületből, Szegedről vagy Chicagóból érkeztek fesztiválozók, de van Bánkra visszatérő dán (nem norvég) önkéntes is. Sokan vagyunk, és ez jó. Mert így aztán napközben nemcsak a tópart telik meg, de a színházi előadások és a beszélgetések is – igen, a beszélgetések is – valódi közönség előtt zajlanak. Ilyenkor lehet persze gúnyolódni, hogy napközben padokról folyik a diskurzus, de azért fontos dolgok hangzanak el, és még érdeklődő is van ezekre. Mi, mondjuk, jobban megértjük a pancsolókat vagy az árnyékban társasozókat, de történik elég furcsaság a világban, nemde?


Bánki Fesztivál

Ami a koncerteket illeti, Hó Márton csillaga már nem ível magasan – ha valaha, egyáltalán –, így szerencsére nem kellett jelen lennünk. A csodálatos Herrer Sára még mindig csodálatos, Pusziról meg lemaradtunk, de bevalljuk. Aki viszont Berger Dalma és Dizko Stu közös koncertjéről maradt le, az sajnálhatja. A Volkova Sisters Londonból Bánk miatt hazarepülő énekese és az Amoebával (&Fixi4) szombaton is fellépő Sabák Péter olyan zenét játszottak, amilyenre tényleg szüksége van a világnak, otthonról majd megmutatjuk.


A profi sztárfellépő bulijára persze megtelt a nagyszínpad, zúgtak a slágerek. Ráadásul olyan szerencsében volt részünk, hogy sikerült beszélnünk is a bëlgás srácokkal, de erről majd később mesélünk, van mit! A késés ellenére az elég jó formában lévő Uffalo Steezről még simán át tudtunk érni a Meztelen Kamionosok rock'n'rolljára, mert az a buli nem buli, ahol nem öntenek le sörrel. Viszont ha már így alakult, háromkor véget kellett vetni a napnak, mert még ma is van: Bobakrome&Bobafett, a számomra érthetetlenül sztárolt Middlemist Red is koncertezik a tóparton, de nekik adok még egy esélyt, simán lehet, hogy meggyőznek. A Žagar koncertje is kihagyhatatlannak tűnik, ahogy a Húrkúrók is. A Sör és Fűről, úgy néz ki, lemaradunk, de nem lehet minden tökéletes.

Most mennünk kell, mert egyre csak csalogat a külvilág, de holnap még mindenképpen jelentkezünk valamikor, addig meg bírjátok ki nélkülünk.