Balog: A kommunista diktatúra közös, európai örökség

Fotó: VS.hu/Balkányi László / VS.hu/Balkányi László

-

Mindkét diktatúra közös, terhes öröksége Európának – erről beszélt az emberi erőforrások minisztere a Terror Háza Múzeumban. Schmidt Mária szerint 1989 igazi büszkeségpont a magyar nemzet számára.


Balog: A kommunista diktatúra közös, európai örökség

A huszonöt évvel ezelőtti dátum nemcsak a kelet-németek szabadságának a kezdete, hanem a rendszerváltoztatás kezdete is – jelentette ki Balog Zoltán az osztrák-magyar határnyitás 25. évfordulójára tervezett programsorozatot bemutató sajtótájékoztatón. Az emberi erőforrások minisztériuma a Terror Háza Múzeumban tartott rendezvényen hozzátette: nem világos, mikor volt a rendszerváltás vége. Bár Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjében azt mondta, a 2010-es győzelmük volt a második rendszerváltás, a sajtótájékoztatón sem erről, sem „zavaros évtizedekről” nem beszéltek. Az idei programsorozatot bemutató négyes ehelyett a rendszerváltáshoz kapcsolatos élményeit elevenítette fel. „Közös siker – 25 év”,  – így a mottó, és ennek megfelelően a mostani sajtótájékoztatón is sikeres, felemelő élményként emlékeztek a rendszerváltásra. - - Balog Zoltán arról beszélt: akik részt vettek a rendszerváltásban, „érezték, hogy a szabadság szele megérintette őket”. Mint mondta: „drága jószág a szabadság”, és ahhoz, hogy ezt a felnövekvő generáció is megértse, szükség van erre a programsorozatra. Balog Zoltán szerint a rendszerváltás nem lehet csak egy privát közép-európai történelem része. Ehhez segítségként a németeket hívhatjuk, akik nemcsak két diktatúrát, de az ezektől való megszabadulást is átélték. Balog kifejtette: „A kommunista diktatúra is közös örökség, nem csak kelet-európai epizód. Amikor emlékezünk, ebbe olyan módon vonjuk be az európai gondolkodókat, hogy világos legyen: ez közös, terhes örökség”. A miniszter úgy vélte, Kelet- és Nyugat-Európának ennek mentén kell újra párbeszédbe kerülnie. A rendezvényen a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Balatoni Monika tinédzserkorát idézte fel: mint mondta, ő 1989-ben érettségizett, ugyanakkor az ő életében is fontos történelmi pont volt a rendszerváltás. „Azzal szembesültünk, hogy a történelmi tételekből törölték az 1956-os eseményeket, mert nem tudták eldönteni, forradalom volt vagy sem” – fejtegette. Balatoni szerint az ő korosztálya nem értette, mit jelentett az, hogy megrepedt a berlini fal, viszont egyre csak kérdezte szüleitől: „mi miért nem vagyunk megkeresztelve? Mi miért nem járunk templomba?” Az államtitkár hozzátette: a fizikai határnyitás után fontos volt, hogy a lelki határok is megnyíljanak, és a szülők végre szabadon beszélhessenek gyermekeikkel. Mint mondta, neki, aki színházi pályára készült, nagy élmény volt látni Nagy Imre újratemetésén a koporsó két oldalán Mensáros Lászlót és Darvas Ivánt, „és egy fiatalembert, aki egészen új retorikával állt elő”. Balatoni elmondta: idén június 16-ára, augusztus 19-ére, október 9-ére fognak elsősorban koncentrálni. Hozzátette: lesz film a 25 éves Magyar Máltai Szeretetszolgálatról, lesznek különböző kampányok, és június 16-án, Nagy Imre újratemetésének 25. évfordulóján „hatalmas örömkoncertet” rendeznek a Hősök terén. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a rendezvényen arról beszélt: „1989 igazi büszkeségpont a magyar nemzet számára”, közös siker Magyarországnak és a régiónak. Schmidt szerint sokat tettek azok is, akik csak elmentek egy-egy tüntetésre a Dunáért, a falurombolás ellen, vagy ott voltak Nagy Imre újratemetésén. A főigazgató is megemlékezett Orbánról, aki a régióban először mondta ki hangosan, hogy szabad választást akarunk. Schmidt beszámolt arról, hogy az évforduló alkalmából elindítottak egy Facebook-oldalt is „25” névvel, illetve ennek párját, a „We made it happen”-t. Elmondta továbbá, hogy idén tervezik 25-26 perces dokumentumfilmek elkészítését is, melyeket ambícióik szerint levetíthetnének sok helyen a History Channeltől a Spektrumig. Megállapodtak az Inforádióval is, hogy korabeli MTI-anyagok alapján rövidhírekben idézzék fel 1989 eseményeit. Terveznek továbbá kültéri kiállítást a Terror Háza előtt, amit egész nyáron szeretnének fenntartani. „Lesz egy dalpályázat is, '89 After – Írd meg a számodat címmel” – tette hozzá. Ezen bármilyen műfajú dallal lehet majd indulni, rockoperától kezdve jazzen át a slam poetryig. Az elbírálásban Harcsa Veronika, Kemény Lili, Menyhárt Jenő és Nagy Feró vesz majd részt. - - A sajtótájékoztatón a leghosszabban Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke szónokolt, aki rendszerváltás előtti emlékeit idézte fel. Beszámolt róla: két hónappal ezelőtt Bécsben tartott előadást, és előtte nagyon rosszul esett neki, „amit mondtak ránk a sógorok: hogy nácik vagyunk, hogy Orbán Viktor diktátor”. Elmondása szerint ezért előadásán arról kezdett beszélni, a XX. században mi mindent tettek a magyarok. Beszámolt így 1956-ról és a rendszerváltásról is, és elmondása szerint utóbbi hallatán tapsvihar is tört ki. Elmesélte: a rendszerváltás előtt megismerte, mit jelent kettesben járni az utcán, nem karonfogva valakivel, hanem úgy, hogy valaki két-három méterrel az ember mögött jár. Kozma ezután példákkal igyekezett igazolni azt az üzenetet, amit 2010-ben a Máltai Szeretetszolgálat is megfogalmazott, miszerint „Magyarországnak van a legnagyobb szíve”. Szerinte négy éve több százezer szívet varrtak meg az emberek, hogy kifejezzék ezt az igazságot. - - Kozma Imre az akkori vezető politikusok magatartását is méltányolta, így Németh Miklósét és Horn Gyuláét, akik sokszor elmentek hozzájuk, és cselekedeteiket nem politikai szerepvállalásként értékelték. Szerinte az 1989-es nyár történelmi feladat volt nekik, amit Isten készített elő számunkra, mi pedig „megtettük, ami tőlünk tellett. És ez elég.”