Balhé a városházán - megszavazták a rendeletet

Fotó: Béla Fotós

A Közgyűlés megszavazta a hajléktalanrendeletet. A reggeli órákban aktivisták élőláncot alkottak a Fővárosi Közgyűlés dísztermében, hogy megakadályozzák a rendelet elfogadását. A demonstrálókat a rendőrség vitte ki a teremből.


A Fővárosi Közgyűlés délután négy órakor mintegy kétórás vita után elfogadta a sokat vitatott, hajléktalanokról szóló rendeletet - jelentette a helyszínről a VS.hu tudósítója. A közgyűlés reggel szavazott volna a javaslatról, azonban az ülésen A Város Mindenkié  aktivistái élőláncot alkottak, hogy megakadályozzák a szerintük embertelen rendelet elfogadását. Demonstrációjuknak a rendőrség vetett véget. (A tüntetésről szóló beszámolónkat lejjebb olvashatják). A 21 igen és 12 nem szavazat mellett elfogadott rendeletet személyeskedésekkel tarkított heves vita előzte meg. Tarlós István azt mondta, hogy sajnálja, hogy egyesek politikai hasznot akarnak kovácsolni a kérdésből. Szerinte a kritikusok nem ajánlottak megoldást csak demagóg politikai érveket ismételgettek. Hozzátette, furának tartja a szocialisták tiltakozását is, hiszen ma XIII. kerület MSZP-s polgármestere tervezi elfogadni a legszigorúbb rendeletet. György István főpolgármester-helyettes indulatos felszólalásában elmondta, visszautasítja, hogy büntetnék a hajléktalanságot. Elmondása szerint ők az elmúlt három évben azon dolgoztak, hogy a férőhelyek számát növeljék és igenis vannak olyan városrészek ahol a hajléktalanság nem kívánatos. Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője kijelentette, ő maga sem ért egyet a XIII. kerület hajléktalan-politikájával, és kifogásolta hogy Tarlós a rendelet elfogadása előtt nem egyeztetett civil szervezetekkel. A főpolgármester viszontválaszában azt mondta Horváth Csabának, hogy ő ne kritizáljon, hiszen főpolgármester-helyettesként semmiféle eredményt nem ért el a kérdésben. Tarlós szerint ő 35 szervezetnek küldte ki a rendelet tervezetét, ám mindössze öt válaszolt. A Város Mindenkié azért nem kapta meg a levelet, mert ők nem minősülnek ellátó szervezetnek - jelentette tudósítónk a helyszínről. A főpolgármester csak a kiválasztott civil szervezetekkel hajlandó szóba állni, hiszen A Város Mindenkié több szakmai javaslatot is letett már az asztalra és rendszeresen szerveznek a témában szakmai fórumokat. Szerintük az, hogy a hajléktalanságot akár elzárással is lehet büntetni igenis kriminalizálásnak minősül.



A Város Mindenkié húsz-harminc aktivistája reggel skandálva vette körül a Fővárosi Közgyűlés üléstermének pulpitusát, nyakukban a hajléktalanságot tiltó rendeletek ellen tiltakozó táblákkal. Miattuk kellett Tarlós István főpolgármesternek felfüggesztenie a közgyűlés munkáját. Arra hivatkozott, hogy “általa nem beazonosítható emberek” megakadályozták a testület munkáját.

A demonstrálók (köztük Erdős Virág költő, Gulyás Márton rendező és a háromhónapos terhes Bolba Márta evangélikus lelkész) énekeltek és jelmondataikat ismételgették: “Azért vagyunk ma itt, mert a kormánytöbbség az Alkotmánybíróság döntését megsértve beleírta az Alaptörvénybe, hogy a hajléktalanság büntethető. A kormánytöbbség megszavazta, hogy Budapest egész belvárosában elzárással büntethető lett a hajléktalanság. A Közgyűlés ma szavaz arról, hogy kiterjesszék azt a területet, ahol a hajléktalanság büntethető lesz. Elfogadhatatlan minden olyan intézkedés, mely nem a hajléktalanokért van, hanem ellenük irányul.” Az aktivisták ekkor azt mondták, hogy addig maradnak a Városházán, amíg vissza nem vonják a hajléktalan embereket büntető rendelettervezetet. Ez a tervük nem válhatott valóra.


A képviselők elkezdtek visszatérni a terembe, ehhez odébb kellett tolni a népdalokat éneklő demonstrálókat. Közben Tarlós István megnyitotta az ülést, bevonult a Fidesz-frakció az ülésterembe. Előrevették azokat a napirendi pontokat, melyeket zárt ülésen kell megtárgyalni. Így tehát elrendelték a zárt ülés megtartását, ehhez mindenkinek el kellett hagynia a dísztermet. Az újságírókat kitessékelték, a rendészek pedig udvariasan kérték az aktivistákat, hogy menjenek el. Korábbi ígéretével ellentétben eddigre Tarlós István kihívta a rendőrséget.


Az aktivisták a felszólítás ellenére a teremben maradtak. Egy idő után a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyik embere a főpolgármesteri pulpitus alól közölte velük, hogy a gyülekezési törvény alapján jogsértő, amit tesznek, mert népképviseleti szerv munkáját akadályozzák. A VS.hu tudósítója szerint 10-15 rendőr volt jelen a teremben. Három-négy rendőr odament egy aktivistához, akivel először beszélgettek, majd - a már földön ülő - demonstrálókat egyenként kivitték a teremből. Semmiféle atrocitás vagy dulakodás nem történt. A élőlánc összes tagját kivitték a teremből - jelentette a VS.hu tudósítója a helyszínről. Az aktivistákat a rendőrség igazoltatta. Mindenki hazamehetett, de az aktivisták az épület előtt maradtak és spontán tüntetésbe kezdtek, énekeltek majd felolvasták követeléseiket. A közgyűlés időközben be is fejezte a zárt ülést, amely mindössze öt percig tartott. Azt nem tudni, ott miről szavaztak. A BRFK közleménye szerint szóbeli figyelmeztetésben részesítette a tüntetőket.

közgyűlés04közgyűlés03közgyűlés06közgyűlés05 közgyűlés02közgyűlés01

Kik tüntettek?

A Város Mindenkié csoport 2009-ben alakult hajléktalan emberek és olyan aktivisták részvételével, akik fontosnak tartják az elesettek melletti kiállást. Megfogalmazásuk szerint céljuk lehetőséget teremteni a hajléktalan embereknek arra, hogy kiálljanak méltóságukért és küzdjenek a lakhatáshoz való jogért. A szervezet minden tevékenységében vezető szerepet játszanak hajléktalan emberek.

A Város Mindenkié nyitott a tárgyalásokra, több nyilvános fórumot is szervezett már, ahol a hajléktalanság jelentette problémákra próbált meg válaszokat adni. Eddig azonban inkább különböző tüntetésekkel, performanszokkal és polgári engedetlenségi akciókkal került a híradásokba, melyekkel a hajléktalanság kriminalizálása ellen tiltakozott.

2011 novemberében a csoport tüntetése után néhány aktivista ülősztrájkkal demonstrált Kocsis Máté nyolcadik kerületi fideszes polgármester, akkori hajléktalanügyi referens irodájában, az üldöztetés helyett szociális bérlakás hálózatot követelve. A rendőrség előállította a demonstrálókat, akiket a bíróság végül figyelmeztetésben részesített.

Idén januárban egy lakatlan erzsébetvárosi házat foglaltak el hajléktalan emberek és aktivisták közösen. Ezzel akarták felhívni a figyelmet arra, hogy míg városszerte lakások állnak üresen, embereknek az utcán kénytelenek élni. A házba „beköltöző” hajléktalanokat az aktivisták élőlánccal próbálták megvédeni, ám estére a rendőrség kiürítette az épületet.

 

A Fővárosi Közgyűlés elfogadni tervezett hajléktalanrendelete ellen tiltakoznak, mely meghatározza majd, hol nem lehet majd „életvitelszerűen” tartózkodni közterületen. A főváros korábban már kiadott egy térképet, mely a világörökségi területet és annak pufferzónáját ábrázolja, ez gyakorlatilag a Budai Vár mellett a pesti belvárost jelenti.

  Budapest Világörökség térkép

Ezt a rendelet bővítené most ki a főváros. A tervezet szerint minden játszótér, oktatási- és egészségügyi intézmény, sportpálya, üzletközpont és fővárosi közút 200 méteres körzetében büntetni lehet majd a hajléktalanokat, ez tulajdonképpen egész Budapestet jelenti. A tervezet eredeti szövegében szerepelt a „minden burkolt járda” kifejezés is, Tarlós István javasolta azonban, hogy ezt a kitételt vegyék ki a végső változatból. Pusztán azért, mert ennek nem lehetne érvényt szerezni. „Nem lehet minden utcába rendőrt, szociális munkást, közterület-felügyelőt állítani”.

A Fővároshoz hasonlóan a kerületek is rendészeti úton próbálják megoldani az alapvetően szociális problémát. A II. kerület és Csepel jelölné ki a legtöbb területet, a szocialista vezetésű XIII. kerület az összes kerületi kezelésű területen büntethetővé tenné a hajléktalanságot, míg a Ferencvárosban még tovább mennek: utcabútorok (padok), valamint a zöldfelületet körül fogó kőtámfalak és azok külső határától számított 50 méteres területe is tiltott zóna lenne.

Tarlós István azt mondta – noha saját állítása szerint pontos adatokat senki nem tudhat a Budapesten élő hajléktalanok számáról –, idén télen mindenkit el tudnak helyezni majd hajléktalanszállókon. Akiknek ott nem jut hely, azokat a Hungexpo területén kívánja elszállásolni a főpolgármester, szerinte ott tízezres nagyságrendben tudnak majd helyeket biztosítani, méghozzá kulturált körülmények között.

A főpolgármester szerint a rendelet nem a hajléktalanok ellen készül, szó sincs a hajléktalanság kriminalizációjáról. Szerinte egész egyszerűen nem egészséges aluljárókban élni, ott hagyni a hajléktalan embereket nem jelent megoldást és gondoskodást. A főpolgármester azt is elvárja a hajléktalanoktól, hogy "emberhez méltatlan életvitelükkel ne lehetetlenítsék el sok százezer ember alapvető jogait és érdekeit". Arra, hogy melyek azok az alapvető jogok, melyeket egy hajléktalan ember puszta létével ellehetetlenít, nem tért ki Tarlós.

A hajléktalanság büntetését az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek találta. A szabályozást így az Alaptörvény negyedik módosítása teszi lehetővé, amely ellen civilek számos tüntetéssel és a Fidesz-székház elfoglalásával is tiltakoztak.

Fotó: Hirling Bálint


Kaposvár megszavazta, Angyalföld kivár

Csütörtökön a kaposvári képviselő-testület is megszavazta a saját hajléktalanrendeletét: a somogyi megyeszékhelyen is kitiltják a belvárosból a hajléktalanokat. A főváros szocialista vezetésű XIII. kerületében viszont nem született döntés. Bár a képviselő-testület napirendendre tűzte a hasonló tartalmú rendelet szavazását, Tóth József polgármester végül elhalasztotta a döntést. Angyalföld egyrészt keményítene a főváros rendeletéhez képest, másrészt az ülésen az Alkotmány Nem Játék nevű civil szervezet aktivistái tiltakoztak. A részleteket innen ismerheti meg.