Bagdad a repülőtérrel is büntetné a kurdokat

Forrás: AFP / BULENT KILIC

-

Törökország csak az iraki kormánnyal tárgyalna az olajvásárlásról.


Péntek este leállnak a nemzetközi járatok az erbíli repülőtéren, az iraki autonóm Kurdisztán székhelyén – mondta a repülőtér igazgatója. Talar Fáik Száleh szerint a légi forgalom felfüggesztéséről a bagdadi kormány döntött. Azt egyelőre nem tudni, hogy a döntés érinti-e a másik kurdisztáni nemzetközi repülőteret Szulejmaníjában. Mindkét repülőtér az iraki központi légi közlekedési hatóság ellenőrzése alatt áll.

Száleh szerint diplomáciai képviseletek és nemzetközi vállalatok egész sora működik Erbílben, és a repülőteret az ENSZ is használja szíriai segélyszállítmányok célba juttatásához, így a bagdadi döntés sokakat kellemetlenül fog érinteni.

Bagdad a függetlenségi népszavazás után felszólította a kurdokat, hogy adják át az erbíli és a szulejmaníjai repülőtér irányítását, vagy a központi kormányzat leállítja a légi közlekedést. Törökország szerdán bejelentette, hogy felfüggeszti légi forgalmát az iraki kurd régióval. Szintén leállítja járatait az egyiptomi és a jordániai nemzeti légitársaság, a FlyDubai az Egyesült Arab Emírségekből és a libanoni Middle East Airlines is.

Bagdad szerint Törökország arról értesítette az iraki kormányt, hogy a jövőben csakis Bagdaddal hajlandó kőolaj-exportról tárgyalni, Erbíllel nem.

Az észak-iraki Kurdisztánban és a kurdok ellenőrzése alatt álló környező területeken hétfőn tartottak népszavazást a függetlenségről. A referendumot a bagdadi kormány alkotmánysértőnek tekinti. A választásra jogosultak mintegy háromnegyede vett részt a referendumon, és több mint 90 százalékuk Kurdisztán függetlenségére szavazott. A kezdeményezést Törökország és Irán is bíráltak, attól tartanak ugyanis, hogy az iraki Kurdisztán önállósodása felbátoríthatja a területükön élő kurdokat.

A kurdok alkotják az egyik legnagyobb olyan nemzetet a világon, amely nem rendelkezik saját állammal; lélekszámuk 30 és 45 millió közé tehető. Az iráni népek közé sorolható kurdok többsége az Irak északi, Törökország délkeleti, Irán nyugati és Szíria keleti részén elterülő úgynevezett Nagy-Kurdisztán elnevezésű tájegységen él. Törökországban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet több mint 30 éve harcol az ottani kurdok nagyobb önállóságáért.