Az USA-tól kérnek segítséget Moszkva ellen

Fotó: AFP / DANIEL MIHAILESCU

-

Hat kelet-európai ország diplomatái amerikai szenátorokhoz fordultak, hogy segítséget kérjenek Oroszország ellen.


Lengyelország, Grúzia, Lettország, Litvánia, Észtország washingtoni nagykövete és Ukrajna külügyminisztere helyi idő szerint kedden délután egy szenátusi albizottsági meghallgatáson vett részt, ahol az országaikban folyó orosz tevékenységről, például kibertámadásokról számoltak be. A külügyminiszter és a diplomaták amellett érveltek, hogy a Moszkva elleni szankcióit Washington ne törölje el egyhamar.

„Nem szabad könnyíteni a szankciókon mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából” – jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Sőt, a szankciók további szigorítása mellett foglalt állást. A többi diplomata egyetértett ezzel, és részletezte, hogy országa hogyan próbálja csökkenteni energiafüggőségét az orosz gáztól. „Mi valóban a diverzifikáláson gondolkodunk” – szögezte le Piotr Wilczek, Lengyelország Washingtonban akkreditált nagykövete.

A meghallgatáson jelen lévő kelet-európaiak Oroszországot úgy jellemezték, mint amely „hibrid háborút” folytat, vagyis a kibertámadásokat és a propagandát fenyegetéssel és erő alkalmazásával elegyíti. David Bakradze grúz nagykövet egyebek között arról számolt be, hogy orosz rádióadások hogyan igyekeznek elbátortalanítani a grúzokat országuk NATO-csatlakozásától. A nagykövet szólt arról is, hogy Moszkva támogatta a 2008-ban Tbiliszivel háborúzó két grúz szeparatista tartományt, s a grúz területek egyötöde ma is oroszbarát szeparatisták befolyása alatt áll.

A külügyminisztérium és a külföldnek nyújtott segítség ellenőrzésével foglalkozó szenátusi albizottság vezetője, Lindsey Graham szenátor – aki az egész meghallgatást összehívta – jelezte, hogy ő személy szerint támogatja az Ukrajnának nyújtott segítség folytatását. Ezt az amerikai nemzetbiztonság számára fontosnak nevezte. „Minél nagyobb biztonságban vannak önök, annál nagyobb biztonságban leszünk mi” – szögezte le a dél-karolinai szenátor.

Graham szólt azokról az amerikai aggodalmakról is, amelyek szerint a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba az oroszok – kibertámadásokkal – megpróbáltak beavatkozni. A szenátor azonban rögtön hangsúlyozta azt is, hogy meggyőződése szerint Oroszország nem befolyásolta az elnökválasztás eredményét.

A politikus leszögezte: híve az amerikai–orosz viszony javításának, ám erre szerinte addig nem kerülhet sor, amíg Oroszország nem változtat magatartásán. Graham kijelentette a diplomatáknak, hogy szerinte Donald Trump elnök jó szövetségesük lesz.

A szenátusi albizottság több tagja azzal a kérdéssel fordult a kelet-európai diplomatákhoz, hogy országaik számára milyen jellegű segítség volna a leghasznosabb. A diplomaták és az ukrán külügyminiszter is a katonai segítséget – beleértve a védelmi fegyvereket – említette.

Az Egyesült Államok januárban 2700 katona Lengyelországba érkezésével megkezdte európai hadereje jelentős megerősítését, amit elemzők az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb európai katonai fejlesztéseként értékelnek.

Kedden a kongresszusban Peter Roskam republikánus és David Cicilline demokrata párti politikus bejelentette: szerdán beterjesztik a képviselőházban azt a kétpárti javaslatot, amely szankcionálni tervezi „azokat az entitásokat és egyéneket, amelyek és akik Oroszországon belül vagy az orosz kormánnyal kapcsolatban állva számítógépes adatlopásokban, kibertámadásokban vagy propagandakampányokban vettek részt azzal a szándékkal, hogy beavatkozzanak demokratikus választási folyamatokba”. A kétpárti törvényjavaslat várhatóan kitér majd a 2017-ben több európai országban esedékes választások esetleges orosz befolyásolási kísérleteire is.