Az ukrán válság három hónapja - KRONOLÓGIA

Fotó: Europress/Getty Images/Brendan Hoffman / Europress/Getty Images/Brendan Hoffman

Az európai uniós társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának felfüggesztése által kiváltott elégedetlenségi mozgalom főbb állomásai: 2013. november 21. - 2014. február 21.


November 21.: Az ukrán vezetés váratlanul felfüggesztette az EU-val kötendő társulási szerződés aláírását, és az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett döntött, ami miatt az Európa-párti ellenzék tüntetésbe kezdett. November 24.: Több tízezren tüntettek a kijevi Függetlenség terén, közkeletű nevén a Majdanon, a 2004. évi „narancsszínű forradalom” helyszínén. Több más városban, így Lembergben (Lviv) is nagygyűléseket tartottak. November 30.: A rohamrendőrség erőszakosan oszlatta fel a Majdanon tartott tüntetést, több tucatnyian – közöttük számos egyetemista – megsebesültek. Az ellenzék az államfő lemondását és előre hozott választásokat követelt, bírálta a rendszer keményedő politikáját. December 1.: 200-500 ezer főből álló tömeg gyülekezett a Majdanon, amelyet a sátrakat és barikádokat emelő ellenzéki aktivisták szálltak meg. Az elnöki hivatalnál kitört összetűzésekben mintegy háromszázan sebesültek meg. Több száz ellenzéki elfoglalta a kijevi városházát. December 8.: Az esti órákban több százezer résztvevővel újabb tüntetést tartottak. Nacionalista ellenzékiek egy csoportja ledöntötte a főváros szívében álló Lenin-szobrot. December 11.: Miközben Victoria Nuland, európai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Catherine Asthon, az EU külpolitikai főképviselője Kijevben tárgyalt, a rendőrség megostromolta a Majdant, hogy megtisztítsa a teret a tüntetőktől. A nagyszámú tüntető ellenállása miatt azonban kénytelen volt meghátrálni. December 17.: Viktor Janukovics államfő 15 milliárd dolláros államkötvény-vásárlásról és csökkentett gázárakról írt alá megállapodást Moszkvával. Az ellenzék a haza kiárusításával vádolta meg az elnököt. December 25.: Ismeretlenek brutálisan bántalmazták Tetyana Csornovil ellenzéki újságírót, az Ukrainszka Pravda hírportál munkatársát, több, Janukovics elnököt élesen bíráló írás szerzőjét. A nyugati országok által határozottan elítélt erőszakcselekmény hatására ismét gyülekezni kezdtek a tüntetők a Majdanon. Január 10.: „Agyrázkódással” kórházba kerül Jurij Lucenko ellenzéki politikus, volt belügyminiszter, akit a rendőrök gumibottal megvertek az Európa-párti tüntetők és a rendőrök közötti összecsapásokban. Két nappal később mintegy 50 ezren tüntettek az újabb erőszakos cselekmény ellen. Január 19.: Mintegy 200 ezer tüntető gyűlt össze a Függetlenség terén, két nappal a tüntetők ellen irányuló és a Nyugat által bírált új törvények elfogadása után. A nagygyűlés után összetűzések kezdődtek tüntetők és rendőrök között, több tucatnyi rendőr és tüntető sebesült meg. Az összecsapások a következő napokban is folytatódtak. Január 22.: A rendőrök támadást intéztek a Majdantól nem messze barikádokra visszavonult tüntetők ellen. Az ellenzék és a hatóság közlése szerint az összecsapásoknak három halottjuk volt. Az elégedetlenségi mozgalomnak ők voltak az első halálos áldozatai. Január 28.: Lemondott Mikola Azarov kormányfő, utódját nem jelölték ki. Január 29.: A parlament megszavazta az amnesztiatörvényt. A jogszabály hatálybalépésének előfeltételéül azt szabták, hogy a tüntetők tegyék szabaddá az általuk elfoglalt hivatali épületeket és közterületeket a következő 15 napban. A törvény értelmében mentesülnek a jogi felelősségre vonás alól a 2013. december 27. és 2014. február 2. között őrizetbe vett ellenzéki tüntetők. Február 2.: Több mint 60 ezren tüntettek Kijevben. Az ellenzék pénzügyi segítséget követelt a Nyugattól. Az Európai Unió (EU) fontolóra vett egy reformokhoz kötött ukrán segélytervet. Február 4.: Az ellenzék alkotmányos reformot követelt. Február 5–6.: Európai és amerikai diplomaták látogattak Kijevbe. Február 7.: Viktor Janukovics Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott Szocsiban a téli olimpiai játékok megnyitója alkalmával. Február 9.: Közel 70 ezer ember gyűlt össze a Majdanon. Február 14.: A bíróságok 234 – december óta fogva tartott – tüntetőt engedtek ki a börtönökből. Február 16.: Több tízezren gyűltek össze a Majdanon. A december eleje óta elfoglalt kijevi polgármesteri hivatalt és a vidéki középületeket kiürítették a demonstrálók, teljesítve a másnap hatályba lépő amnesztiatörvény előfeltételét. Február 18–19.: Az erőszak kiújulása Kijevben: 28-an meghaltak a radikális tüntetők és a rendfenntartók közötti fegyveres összecsapásokban, a biztonsági erők elfoglalták a Majdan egy részét. Február 19.: A hatóságok „antiterrorista” intézkedéseket jelentettek be. Janukovics „tűzszünetet” hirdetett ki a nemzetközi bírálatok és a szankciók általi fenyegetettség hatására. Február 20.: A fegyverekkel felszerelt radikális tüntetők megtámadták a rendőröket, akik éles lőszerrel válaszoltak. A demonstrálók visszaszerezték a Majdan feletti ellenőrzést. Brüsszelben „célzott” szankciókról állapodott meg az EU. Tárgyalások kezdődtek az ukrán elnök és az ellenzék között a német, francia, lengyel külügyminiszternek és a Kreml képviselőjének a közvetítésével. Február 21.: Ukrán források szerint a kijevi összecsapások kezdete, február 18. óta 77-en haltak meg a fővárosban. Február 21.: Viktor Janukovics ukrán elnök megállapodást írt alá az ellenzék vezetőivel. Eszerint a hatalom a többi között beleegyezett egy nemzeti egységkormány létrehozásába, az alkotmányos reformba és az előre hozott választásokba is. A parlament törvényt fogadott el a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről, és módosította a Btk.-t, hogy lehetővé váljon Julija Timosenko volt kormányfő szabadon engedése.