Az ukrán kormány a háborúra, a tatárok a halálra készülnek (videó)

Fotó: Europress/AFP/Dimitar Dilkoff / Europress/AFP/Dimitar Dilkoff

A krími tatárok vezetője szerint a vasárnapi népszavazás eredménye egyértelmű. Az egyetlen kérdés, hogy vajon a félsziget Oroszországhoz való csatolását követően a Krímben újabb deportációk kezdődnek-e.


Ha így lesz, a tatárok ellen fognak állni, mert jobb meghalni a Krímben, mint egy újabb kitelepítésen keresztülmenni – közölte a tatár nemzetgyűlés korábbi elnöke, Mustafa Dzemilev, aki szerint nehéz elképzelni a jelenlegi helyzet békés megoldását. Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint is egyértelmű a krími referendum kimenetele. A krímiek 70-80 százaléka a félsziget Ukrajnától való elszakadása, valamint az Oroszországhoz való csatlakozás mellett fog voksolni. Vitalij Jarema szerint az eredményt Moszkvában előre eldöntötték, a kérdés csupán annyi, hogy a Krímben állomásozó ukrán hadsereg elleni támadásról is született-e már a Kremlben határozat. Mivel Kijev nem ismeri el jogilag megalapozottként a népszavazási kiírást (hiszen ukrán törvények szerint referendumot csak az egész ország bevonásával lehet tartani), ezért katonáit sem vonja ki a térségből – közölte a miniszterelnök-helyettes. Így azonban fennáll a veszélye annak, hogy a referendum eredményére hivatkozva Moszkva a térségben állomásozó ukrán katonákra megszállóként tekint, és katonai akcióba kezd.



Ebben az esetben azonban az ukrán hadsereg is kész a harcra – közölte Jarema, aki elmondta azt is, hogy általános mozgósítás van Nyugat-Ukrajnában annak ellenére, hogy a kormány továbbra is bízik a tárgyalások sikerében. Ezért sem tulajdonítanak különösebb jelentőséget az Ukrajna keleti és északi határvidéke mentén tapasztalható orosz csapatmozgásoknak, bár a határőrizetet megerősítették, és a határon való átjárást megnehezítették. Jarema szerint Kijev kész szélesebb körű autonómiát biztosítani a Krímnek, de lemondani nem fog róla az orosz megszállás ellenére sem. A kijevi kormányzat egyúttal a NATO-val is folyamatosan tárgyal arról, hogy a nyugati hatalmak milyen katonai támogatást képesek Ukrajnának és a Krímnek biztosítani. A miniszterelnök-helyettes szerint az ukrán kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megfelelő harckészültségben várja az esetleges orosz támadást. Az ukrán kormány vasárnapi ülésén újabb 6,8 milliárd hrivnyát, azaz körülbelül 170 milliárd forintot különített el védelmi célokra, a határőrség és a belügyi egységek számára. Arszen Avakov belügyminiszter a kormány ülésén közölte, hogy március végéig 10-15 ezer személyt hívnak be a nemrég újra megalakított Nemzeti Gárda kötelékébe. Ihor Tenjuh védelmi miniszter szerint jelenleg mintegy 21,5 ezer orosz katona tartózkodik a Krímben. "Az Oroszországi Föderáció folytatja katonai jelenlétének növelését a Krími Autonóm Köztársaság területén annak érdekében, hogy számára kedvező feltételeket teremtsen a Krím hozzá történő csatlakozásáról szóló úgynevezett népszavazás eredményének törvényessé tételéhez" - jelentette ki. Hozzátette, hogy a krími ukrán katonai egységek teljes készültségben vannak. A krími népszavazásról szóló tudósítások szerint a voksolás magas részvételi arány mellett zajlik. A BBC tudósítója a dél-ukrajnai terület fővárosából, Szimferopolból arról számolt be, hogy nem találkozott olyan emberrel, aki ne a félsziget Oroszországhoz csatolására voksolt volna.