Az Uber után most az Airbnb-re száll rá a kormány

Forrás: Fortepan-MTI

-

A kormányzat indokoltnak tartja a közösségi szálláshelykiadás szabályozását, de ennek nem lehet célja a teljes ellehetetlenítés – tudta meg a Magyar Idők. Az egyenlő versenyfeltételekre már csak azért is szükség lenne, mert egy tanulmány szerint a tavaly Budapesten eltöltött külföldi vendégéjszakák ötödét az Airbnb vitte el.


Mivel jelentős piaci szegmenssé nőtte ki magát, indokolt szabályozni a közösségi szálláshelykiadást, ennek azonban nem feltétlenül egy másik piaci szereplő, azaz a szállodaipar érdekei mentén kell alakulnia – közölte a Magyar Idők érdeklődésére a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az egyre jelentősebb bevételeket elérő közösségi szálláshelyek, ismertebb nevén az Airbnb-lakáskiadás rendezetlensége kapcsán.

Az ügynökség szerint a szabályozás célja egyensúlyt teremteni a fogyasztók biztonsága, a minőségi szolgáltatás és az adózási fegyelem között, de – mint hangsúlyozták – ez nem szólhat arról, hogy adminisztratív eszközökkel lehetetlenítsék el ezt az új típusú magánszálláshely-kiadó tevékenységet. Az MTÜ szerint ez ugyanis egyre népszerűbb, a turisták számára vonzó, ami adott esetben két-három napnál is hosszabb idejű tartózkodást, és ezzel járó költekezést eredményez. – A külföldi vendégek budapesti tartózkodási idejének meghosszabbítása és költésük növelése egybe ­esik a kormány stratégiai céljaival – indokolta álláspontját a turisztikai csúcsszervezet.

Ugyanakkor fogyasztóvédelmi, azaz minőségbiztosítási, valamint adózási szempontból valóban szükségesnek tartják a terület átvilágítását.

– Olyan szabályozási megoldás kialakítására van szükség, amely a versenysemlegesség figyelembevételével biztosítja a szolgáltatási minőséget, lehetőséget ad a visszaélések kiszűrésére, és arra ösztönzi a bérbeadókat, hogy legálisan, a hatóságoknak bejelentve, adófizetés mellett folytassák tevékenységüket – közölte az MTÜ.

Egy minap megjelent elemzés szerint a közösségi szálláshely-szolgáltatás idehaza is egyre jelentősebb szeletet hasít ki a turisztikai piacból. A BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató tanácsadó cég tanulmányában azt írja: 2010 és 2015 között a budapesti kapacitás megkétszereződött, s míg az Airbnb felületén átmenő vendégforgalom csaknem hatszorosára nőtt, eközben a szállodai kereslet negyven százalékkal bővült.

A fővárosi közösségi szálláshelyeken tavaly már 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, míg a hotelekben mintegy nyolcmilliót. Budapesten csaknem 4800 aktív vendéglátót tart nyilván az egyik legnépszerűbb szállásmegosztó cég, az Airbnb, közülük 1200 ráadásul több egységgel is rendelkezik. Budapesten a szabadidős turisták jelentős aránya miatt a közösségi szálláshelyek elsősorban a középkategóriás hoteleknek jelentenek erős konkurenciát. Mivel vendégeket szipkáznak el, ennek a szállásadók és képviseleti szerveik időről időre hangot is adnak.

A tanulmány arra is kitér, hogy egyes vélemények szerint az Uberhez hasonlóan be kell tiltani, és keményen fel kell lépni az ilyen jellegű szolgáltatás ellen. Budapesten is működnek ugyanis olyan cégek, amelyek akár 10-15 lakásnál is többet „mozgatnak” iparszerűen. Ez esetben már nem kiegészítő, bevételt termelő lakáskiadásról van szó, hanem komoly profittermelésről.

Az elemzés szerint a legfőbb probléma az egyenlőtlen versenyfeltételekben van. Míg egy középkategóriás hotelben az egy szobára jutó kivitelezési költség 18-25 millió forintra rúghat, két szállodai szoba árából már egy tisztességes méretű, minőségi módon berendezett lakást is meg lehet vásárolni. Így befektetési oldalon érdemi árelőnyt jelenthet a lakások forgatása a közösségi piacon.

– Ha az adott lakást a szállodai szoba előírásainak megfelelő berendezéssel – például tűz- és hőálló függönyök, speciális szőnyegezés és burkolatok, tűzvédelmi rendszer – kellene felszerelni, vajon a kiadási ára ugyanannyi lenne-e, mint most? – teszik fel a kérdést a tanulmány szerzői.