Az összes könyvet digitalizálják a norvégok

Fotó: Wikimedia Commons / Wikimedia Commons

HÁTTÉR

Online díjmentesen lehet olvasni akár a legújabb könyveket is. Még nem tudni, kiöli-e az e-könyvpiacot a döntés.


Most jó norvég könyvrajongónak lenni. A Norvég Nemzeti Könyvtár az országban megjelent összes könyvet digitalizálni akarja 2020-ig. És mivel mindezt állami pénzből teszi, ezért a norvég internetezők ingyen hozzáférhetnek bármelyik könyvhöz. A rendszer egyetlen korlátozást tartalmaz: a szerzői jog által védett műveket nem engedi letölteni a könyvtár, ezeket csak online lehet lapozgatni. A huszadik század előtt keletkezett regényeknél a letöltés sem lesz tilos.


A norvég kezdeményezés annyira előremutató, hogy alig van bármi, amivel össze lehetne vetni. Az amerikai The Atlantic magazin cikke is csak egy viccel bekkeli ki az összehasonlítást: "Képzeljük el, hogy a digitális régészek megtalálják a korai 21. század nyomait egy adatközpontban a felmelegedő tundrán. Szétnéznek, találnak pár foszlányt a Buzzfeedből és a The Atlanticből, talán néhány Encyclopaedia Britannicát, és utána a teljes norvég irodalmat." Valójában az amerikaiak nem állnak ennyire rosszul. A The Internet Archive próbál minél többet megmenteni az eltűnőben lévő weboldalakból, a Google nagy erőkkel digitalizálja a világ könyveit - úgy tűnik, nem abban a minőségben, mint a norvégok fogják - és akkor még a Gutenberg projekthez hasonló amatőr programokkal nem is számoltunk.


Lassan szkennel a magyar

A Magyarországon megjelent könyvek digitalizációja nem halad olyan lépésekkel, mint a norvég program. Az Országos Széchenyi Könyvtárban működik egy digitalizálórobot, ami óránként háromezer lapot képes lefotózni. A képeket valóban digitális szöveggé változtató utómunkához azonban emberekre is szükség van. Az OSZK-ban működik a Magyar Elektronikus Könyvtár - a magyar internet egyik leghasznosabb lapja - is, így az elkészült könyvek oda is felkerülnek. A kortárs magyar írók életművét online elérhetővé tevő Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) a Petőfi Irodalmi Múzeum égisze alatt működik. A honlap tanulsága szerint idén 116 művel bővült a könyvtár. Évente több mint tízezer kötet jelenik meg - igaz, ebben nem csak a kortárs magyar írók vannak benne, hanem minden - ehhez képest eltörpül a DIA kapacitása. A hivatalos digitalizálókon túl létezik még a szürke zónában meghúzódó, nagyon lelkes kalózmozgalom. Ők kezdetben csak a piacon megszerezhetetlen, bolti forgalmazásból kikerült címeket digitalizálták, de egy ideje nagyon sok új kiadású, e-verzióval hivatalosan nem rendelkező könyv bukkan fel a magyar fájlcserélő oldalakon. A kalózok egészen biztosan dolgoznak.