Az oroszok már húzzák ki a zsebünkből a pénzt

-

Még életbe sem léptek az Ororszországgal szembeni szankciók, máris alacsonyabb bevételekre számíthatunk az orosz piacon. A rezsicsökkentés árát pedig akkor ismerhetjük meg igazán, ha Moszkva a gázcsapok elzárásával kontrázik.


Szeretik az oroszok a magyarországi fürdőket, de azért ha egyik pillanatról a másikra 10-20 százalékkal drágábban tudják a gyógyvízben áztatni fáradt tagjaikat, kétszer is meggondolják, hogy utazzanak-e. Főleg, ha még azt sem tudják, háborúban állnak-e a fél világgal. Az elmúlt egy héten leálltak a foglalások az egyik legnagyobb olyan cégnél, amelyik orosz turistákat hoz Magyarországra. Az 1000 Út Utazási Iroda vezetője, Alekszander Baranov a kölcsönös gazdasági függés miatt nem tart attól, hogy komoly hatásuk lenne a Krím bekebelezése miatt Oroszországgal szemben kilátásba helyezett szankcióknak, de azt azért el kellett ismernie a VS.hu-nak, hogy az orosz partnerek egyelőre kivárnak, az ukrán forgalom pedig a tavalyihoz képest felére esett vissza a viszály miatt.


Orosz turisták Sármelléken


Az orosz turisták elmaradása egyébként érzékenyebben érinti a magyar szolgáltatókat, mint az ukránoké, mert bár harmadannyian jönnek, mint az ukránok, mégis kétszer-háromszor annyit költenek. Az oroszok ugyanis egy-két héten át itt üdülnek, az ukránok viszont csak egy-két napon át shoppingolnak. Éppen ezért Baranov a veszélyt inkább a rubel (és az ukrán hrivnya) leértékelődésében látja. Az oroszok ugyanis dollárban számolva mostanság már 11 százalékkal (az ukránok pedig 18 százalékkal) kevesebbet tudnak vásárolni pénzükből, mint decemberben. Így az orosz turisták számának tavalyi 20-25 százalékos növekedésével szemben idén egyelőre stagnál a forgalom.



Nincs orvosság a gyenge rubelre

Az orosz fogyasztók fizetőképességének romlása érzékenyen érint minden olyan magyar gyártót és szolgáltatót, aki jelen van az orosz piacon, ez főként az élelmiszer- és a gyógyszeriparra igaz – részletezte Moszkva és Brüsszel csörtéjének további kellemetlen hatásait Török Bálint, a BudaCash Brókerház elemzője a VS.hu érdeklődésére. A Richter évente több mint 100 milliárd forint értékben ad el orvosságokat Oroszországban, így máris 8 milliárd forintra taksálja a bevételkiesést. Bogsch Erik vezérigazgató a héten már jelezte is, hogy mindez rontja a gyógyszergyár idei eredményeit. A Richter-részvények tulajdonosai a zsebükön is érezhetik ezt, hiszen a január eleji 4800 forint körüli árfolyamról már ezer forintot zuhant a papírok értéke.

A dán sör hatása a brüsszeli döntéshozókra

Pedig a szankciók még csak ezután következnek. A krími népszavazás az Egyesült Államok és az Európai Unió szerint vitatott jogi alapokon szentesítheti a félsziget visszatérését az orosz érdekszférába. Washington és az unió erre az esetre – és persze az oroszok további katonai fenyegetéseire – válaszul helyezte kilátásba, hogy hétfőn dönt az Oroszország elleni szankciókról. Abban minden elemző egyetért, hogy a büntetőintézkedések fokozatosak lesznek, de a végső kimenetel megítélésében nagy a bizonytalanság. Egyrészt keményebbek lehetnek az amerikai szankciók, mint az európaiak, hiszen az Egyesült Államok gazdasága jóval kevésbé függ Oroszországtól, mint az unióé. Tavaly csaknem kilencszer annyi európai árut vittek Oroszországba, mint amerikait, és a gázszállításoknak köszönhetően az oroszok 25-ször annyi bevételre tettek szert az európai piacon, mint az amerikain. A svéd kozmetikai gyár, az Oriflame bevételeinek 39 százaléka származik az orosz piacról, a dán sör, a Carlsberg esetében ez az arány 26 százalék, a francia Danone-nál pedig 11 százalék. A magyar gázszükséglet több mint 60 százalékát Oroszország adja. Vagyis a retorikai kirohanások ellenére Európának nagyon is meg kell gondolnia, meddig megy el a szankciókban.


Orosz sör


Pénzemberek egymás között, ha kellemetlenkednek

Első lépésként még csak az orosz elit egyes tagjainak, Putyin milliárdos barátainak az utazásait korlátoznák, illetve nyugati bankokban lévő számláikat fagyasztanák be. Az eszköztár széles: a minap Bécsben letartóztatták a Magyarországon is üzletelő ukrán oligarchát, Dmitrij Firtast, aki vallomásával Putyin közvetlen környezetének okozhat kellemetlenséget. Persze az oroszok sem ülnek tétlenül: az Amerikai Kereskedelmi Kamara arról számolt be a Bloomberg hírügynökségnek, hogy az elmúlt hetekben egyre több adminisztratív nehézséggel szembesülnek az amerikai cégvezetők a moszkvai repülőtéren, amikor belépnének Oroszországba. Ugyanakkor mindennek számos átgyűrűző hatása van és lehet –magyarázta a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa, Deák András a VS.hu érdeklődésére. Egyrészt a befektetők félnek, hogy háború lesz, és ez már önmagában óvatosságra inti őket. Pedig a magyar tőkekivitel – keleti nyitás ide vagy oda – még mindig alig haladja meg a 2008-as válság előtti időszak felét. A már említett Richteren kívül egyebek között az ugyancsak gyógyszergyártó Egisnek, oroszországi bankhálózatán keresztül az OTP-nek, valamint Demján Sándor ingatlanfejlesztő cégének, a Trigránitnak vannak jelentősebb érdekeltségei Oroszországban.



Gáz van, ha nincs gáz

Európa és Oroszország viszonyában ugyanakkor az ukrán konfliktuson kívül is számos megoldatlan kérdés van, így például a Déli Áramlat gázvezetékének szabályozása. Brüsszel a magyar–orosz megállapodást is kifogásolja, mert az gyakorlatilag teljes egészében az oroszok kezében hagyja a rendelkezési jogot a Magyarországon is áthaladó gázcső felett. Az elhidegülő viszony miatt ezekben a kérdésekben sem várható előrelépés, ami akár az építkezés leállítását is eredményezheti, holott arra idehaza is már nagyon készülnek. És akkor még nem is beszéltünk a gázcsapról. Ahogy Deák András fogalmazott, már az is csoda, hogy eddig nem zárták el az oroszok az ukrajnai vezetékeket. 2009-ben a jelenlegi konfliktusnak a töredéke elég volt, hogy megtegyék azt. Ráadásul az akkori forgatókönyv szerint azonnal megtörténik a békekötés, amint az ukránok igazán szorult helyzetbe kerülnek, értsd, elfogy a gázuk. Most viszont más a helyzet. Egyrészt tovább tartanak ki az ukránok, másrészt nem biztos, hogy három hét múlva visszakapcsolnák a szolgáltatást az oroszok. Ha pedig ez megtörténik, akkor visszaüthet a rezsicsökkentés – mondja Deák András. Annak egy részét ugyanis a stratégiai gáztárolókban tartott nyersanyagból fedezte a kormány (a jelenlegi árakon fenntarthatatlan távfűtés úgy működik, hogy a távfűtőművek számára felszabadították a szükséges mennyiséget a tárolókból). Amiből egyenesen következik, hogy nagyon nem lenne jó tesztelni, mire elég a maradék.