Az oroszok bővítik Paksot

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd / MTI/Koszticsák Szilárd

-

Verseny nélkül, az oroszok építhetik a Paksi Atomerőmű két új blokkját.


Megállapodott a paksi atomerőmű bővítéséről Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az erről szóló egyezményt, a két vezető jelenlétében, magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, orosz részről pedig Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá.


A megállapodásról Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár árult el részleteket Budapesten: a 10-12 milliárd eurós (nagyjából 3000-3600 milliárd forint), tender nélküli beruházáshoz Oroszország 30 éves futamidejű államközi hitelt biztosít. Tájékoztatása szerint az első új blokk 2023-ban kezdhet működni.

Egyre jobban működő érdekházasság, egyre több élvezettel

Lázár János azután tartott újságíróknak háttérbeszélgetést, hogy Moszkvában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megkezdte sajtótájékoztatóját. Lázár szerint Orbán Viktor nem csomagban tárgyalt, a gázszállításról szóló megállapodás kérdése nincs összefüggésben a paksi bővítésről kötött megállapodással. A magyar-orosz kapcsolatokat az államtitkár egy egyre több élvezettel járó, egyre jobban működő érdekházassághoz hasonlította, amikor azzal szembesítették, hogy a Fidesz ellenzékben még élesen bírálta az akkori kormányt Paks orosz bővítésével kapcsolatban. Orbán Viktor 2008-ban a következőket mondta: „A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen. A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal a XXI. századot és a magyar nép, a teljes Kárpát-medencei életét döntően meghatározó kérdésben: az energia kérdésében.” A Miniszterelnökséget vezető államtitkár elmondta, az államközi megállapodásról 2013. január 31. óta folytak a tárgyalások, amelynek alapja egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat és a 2013-as Nemzeti Energetikai Stratégia volt. A paksi bővítésről szóló kétoldalú tárgyalások Lázár szerint tavaly augusztusban azután gyorsultak fel, hogy az államtitkár átvette a bővítéssel foglalkozó munkacsoport vezetését. A kormány elé terjesztett határozatot szintén Lázár jegyzi. Moszkvában egészen pontosan négy szerződést írtak alá, amelyek közül egy államközi, három pedig kormányközi szerződés volt. Utóbbiak a két új blokk kivitelezésére, üzemeltetésére és az erőművek üzemanyaggal való ellátására vonatkoznak. A szerződések tartalmazzák, hogy ha felépülnek az új blokkok, akkor azok magyar állami tulajdonban lesznek, ami szokatlan megoldás az oroszok által épített atomerőművek esetében. Az elhasznált fűtőelemeket az oroszok elszállítják Magyarországról, erről – az átadástól számított – 20 éves szerződés született. Az egyenként 1200 MW-os két új blokk révén a Paksi Atomerőmű részesedése a magyar energiaellátásból 40-ről 50 százalékra nő majd.

Brüsszelt nem zavarja, hogy nem volt tender

Lázár János arról is beszélt kedd délután a Parlamentben, hogy az államközi szerződést, még az aláírás előtt, személyesen mutatta be Brüsszelben az Európai Bizottság (EB) illetékeseinek. Lázár szerint az EB tudomásul vette a szerződés tényét, miként azt is, hogy a bővítés előzetes versenytárgyalás nélkül valósul meg. A beruházással - Lázár szerint - a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 1 százalékkal nő majd és a tervek szerint 10 ezer új munkahelyet teremt. Az építő Roszatomnak 2014-ben ezer embert kell foglalkoztatni, 2015-ben pedig már 1500-at. A beruházás költségeinek 40 százaléka magyar vállalkozásokhoz kerül majd. A Moszkvában kedden megkötött szerződések a Parlament elé kerülnek ratifikálásra. A bővítés finanszírozásának csak 80 százaléka származik a most megkötött 30 éves hitelszerződésből, 20 százalék önerő. Arról, hogy miért nem előzte meg versenytárgyalás a bővítésről való döntést, Lázár János azt mondta, 1966 óta jó az együttműködés nukleáris témában az orosz féllel, így nem volt ok arra, hogy mást válasszanak; ráadásul a meglévő blokkok mellett más gyártmányú új blokkok biztonsági kockázatot jelentenének. Lázár szerint a tender ellen szólt az is, hogy olyan jó pénzügyi konstrukciót sikerült kialkudniuk, amellyel szemben nem volt alternatíva. Lázár azt állította, hogy amióta ő kormányülésre jár, nem is merült fel a tender kérdése.


Abban, hogy vagy mindannyian jurtába költözünk, vagy új áramtermelő erőművekre lesz szükségünk a politikai paletta szinte minden szereplője egyetért.  A jelenleg üzemelő erőművek élettartama ugyanis korlátos, azok jelentős része hamarosan elavul, a következő 15 év során az áramtermelő kapacitásunk közel felét elveszítjük. (Különösen fájó lesz majd az áramtermelésünk közel 40 százalékát adó Paksi Erőmű jelenlegi blokkjainak bezárása).  Ráadásul a gazdasági növekedés, a klímák terjedése és az egyre jobban elektromos alapra helyeződő közlekedés hatására egyre több áramra lesz szükségünk - a Mavir szerint évi 1,5 százalékkal fogyasztunk majd többet. (Ezt energiahatékonysági beruházásokkal ugyan lehet csökkenteni, de most nagyon nem ebbe az irányba mutatnak a dolgok. Lásd később). reaktor_2 A következő 15 évben ezért összesen 6500 megawattnyi erőmű kapacitásnak kell hazánkban kiépülnie. Ez rengeteg, jelenlegi kapacitásaink több mint 70 százaléka. A kérdés tehát az, hogy miből jöjjön össze 15 év alatt új, 6500 megawatt kapacitás. Az áramhálózat irányítását végző Mavir Zrt. az előrejelzésében azzal számol, hogy 2030-ig felépül két atomerőművi blokk, 2000-3200 megawatt kapacitással, kiépül 1600 megawattnyi, megújuló - elsősorban szél és biomassza - energiára épülő kis erőmű; a fennmaradó kapacitást pedig új, elsősorban földgáz alapú, nagy erőművi beruházások adják majd. (Az Országgyűlés által elfogadott energia-stratégia inkább a szénre helyezi a hangsúlyt, mondván, az bőven rendelkezésünkre áll; az Atom-Szén-Zöld stratégia megvalósításával pedig az eddigi 13 százalékos importarányunkat 14 százalékos exportaránnyá tudjuk fordítani). Persze az energetikai cégek most nem tolongnak, hogy hosszú távú beruházásokba kezdjenek hazánkban - ahol finoman fogalmazva sem nevezhető barátságosnak számukra a környezet. A rezsicsökkentés pedig a lakosságot sem ösztönzi energiatakarékosságra, az energia hatékonyságának növelésre, mert a számla ezek nélkül is szépen csökken. Pedig, mint látjuk, beruházásra bőven szükség van - mindenki részéről. paksi_reaktorblokkok A Paksi Atomerőműnél a legelső lépés a jelenleg is üzemelő négy blokk üzemidejének meghosszabbítása - ezek ugyanis elvileg csak 2017-ig működhetnek, de még szuper biztonságosnak tűnnek. Egy blokk már megkapta 2032-ig a működési engedélyt, s nagyon meglepő lenne, ha a másik három élettartamát nem hosszabbítanák meg. Persze mindenféle bővítést és beruházást megúszhatunk, ha durván növeljük az import arányát. A két éve elfogadott energia-stratégia által kijelölt út azonban ezzel ellentétes: ugyanis kimondja, hogy csökkenteni kell a függőséget. (Az energia-stratégia erre öt módot nevez meg: energiahatékonysági beruházások, a megújuló energia részarányának növelése; támaszkodás az atomenergiára; az európai vezetékhálózathoz történő csatlakozás, illetve a mezőgazdaság átalakítása, hogy az élelmiszer mellett energiát is tudjon termelni.) Egyes szakértők szerint azonban az import részarányának növelése egyáltalán nem növelné a függőséget, mert az áram nem olyan termék, mint az olaj vagy a gáz: az elektromosság szinte minden környező országból bőséges mennyiségben beszerezhető.

Az egyik legtöbbet hangoztatott érv a bővítés mellett ugyanis, hogy az atomenergia olcsó. Valóban, ha már van egy működő erőművünk, viszonylag olcsón termeli az áramot. Ha nincs erőművünk, akkor viszont meg kell építeni, az pedig nagyon sokba kerül (esetünkben háromezer milliárd forintba): ez a tipikus tőkeintenzív beruházás. Ekkor pedig minden azon áll vagy bukik, hogy mekkora a finanszírozás költsége, mondta Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energetikai Kutatóközpontjának (REKK) igazgatója. Az utóbbi években pedig mindenki megtanulta, hogy Magyarország ebben nem áll jól: az ország kockázatos terep, és ennek meg kell fizetni az árát. A Kaderják vezette REKK több forgatókönyvet (összesen 750 lehetséges esetet) is megvizsgált, hogy kiderüljön, mely feltételek esetén lehet nyereséges Paks II. Nos, ilyenből nincs sok. Ahhoz, hogy az új blokkok ne százmilliós veszteséget termeljenek, a mai energiaárak kétszeresén kellene eladni az ott termelt áramot, ami minden, csak nem olcsó. Az építkezés pedig eleve elképzelhetetlen jelentős, piaci ár feletti állami támogatás (vagy garanciavállalás) nélkül. Ez pedig nem csupán a magyar állam sajátos működése miatt kockázatos, hanem mert egy ekkora mértékű állami beavatkozás ellentétes az Európai Unió támogatási szabályaival is – vélekedett Kaderják.  reaktor_3

A paksi bővítési lehetőségért nem csak az oroszok szálltak versenybe. Az oroszok mellett koreaiak, a japán−amerikai Westinghouse, a japán Mitsubishi és a francia−német EPR érdeklődött. Finanszírozást állítólag csak az oroszok kínáltak, de ezt csak pletykákból tudni, hisz hivatalos tenderkiírásra, soha nem került sor. Így azt sem tudjuk, az oroszok tudják-e a legolcsóbban megcsinálni a munkát.    reaktor_1  

Az ellenzék tiltakozik

Az ellenzéki pártok szinte mindegyike hangosan tiltakozik, hogy az Orbán-kormány fű alatt, nemzeti konszenzus nélkül írt alá az országunkat várhatóan 60 évig elkötelező szerződést, amihez nem is volt felhatalmazása. Ebben csak részben van igazuk. A kormány tényleg nem túl transzparensen intézi Paks bővítésének ügyét, tavaly év végig például mindenki úgy tudta, a kormány is azt kommunikálta, egy nemzetközi tenderen választjuk ki a beruházás lebonyolítóját.  A kormány arra hivatkozik, ehhez joga van, az országgyűlés ugyanis 2009-ben elsöprő többséggel, jobb és bal közös támogatásával elfogadott egy jogszabályt a paksi bővítésről. Maga a határozat szövege azonban nem egyértelmű, nem tudni mire vonatkozik, semmi konkrétum nincs benne. A szövegezést a (mindenkori és bővítéspárti) kormányok úgy értelmezik, hogy a határozat alapján már akár holnap neki lehetne kezdeni az építésnek. A másik oldal szerint viszont a dokumentum csak arról szól, hogy a bővítés előkészítését el lehet indítani. Egy 2010-es ombudsmani vizsgálat feltárta, hogy semmiféle hatástanulmány nem készült a paksi bővítésről. Senki nem mérte fel a lehetséges kockázatokat, melyekből egy atomerőmű építésénél rengeteg van. Nem tudni, ki és miből fizetné a bővítést, hogy hol kívánják elhelyezni a veszélyes hulladékot, ráadásul az ország Európai Unió által is elfogadott energiastratégiájában egy szó sincs az atomenergiáról. A bővítésről szóló határozat több alapvető jogot sért, ez azonban a politikusokat nem zavarja. A kormány tavaly december 17-én a paksi bővítéssel kapcsolatos terveit részletesen ismertette a parlament gazdasági bizottságának ülésén - ahol azonban egyetlen ellenzéki képviselő sem jelent meg. A bizottság, így nem meglepő módon, támogatta a kormány terveit. Lázár itt elszólta magát: már gyakorlatilag megállapodtunk az oroszokkal. Bár kaptunk meghívót a bizottsági ülésre, az előző este, a plenáris ülés alatt érkezett, ráadásul a címéből sem derült ki, hogy a paksi bővítéséről lenne szó - tudtuk meg Széll Bernadettől, az LMP képviselőjétől. Én még december elején szerettem volna megtárgyalni a paksi bővítés helyzetét, a fenntartható fejlődés bizottság alelnökeként akartam napirendre vetetni a kérdést, ám akkor a kormánytöbbség azzal söpörte le a napirendről a témát, hogy még nem aktuális. Pedig ezek szerint aktuálisabb nem is lehetett volna - tette hozzá Széll. Az államközi szerződés legitimitásához azonban nem férhet majd kétség: arra először az EU-nak, majd a magyar országgyűlésnek is rá kell bólintania, tehát legkésőbb akkor legitimmé tehető az aktus.