Az orosz hírszerzés segíti a kelet-ukrajnai milíciákat?

Fotó: Fortepan / Fortepan

-

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a kijevi tüntetéseket szervezők személyes adatainak átadását követelte a legnagyobb orosz internetes közösségi oldal, a VK üzemeltetőitől – közölte az oldal nemrég lemondott vezérigazgatója. A The Times pedig azt írta: az orosz katonai hírszerzés Donyeck és Luhanszk megyékbe telepített ügynökei felügyelik és irányítják az Ukrajnában tevékenykedő oroszpárti milíciákat.


A konzervatív brit napilap szerint a birtokába jutott dokumentumból kiderül, hogy az elmúlt egy hónapban tíz „orosz kémet” vettek őrizetbe Ukrajnában, lehallgatott telefonbeszélgetésekben pedig az hallható, amint orosz ügynökök támadásokra adnak parancsot. Az egyik ilyen támadásban, amelyet április 13-án hajtottak végre Szlovjanszkban, egy ukrán belbiztonsági tiszt életét vesztette. A The Times szerint a dokumentumot az ukrán kormány elküldi az EU-tagállamok kormányainak, bizonyítandó, hogy Moszkva áll az oroszpárti milíciák kelet- és dél-ukrajnai akciói mögött. A brit lap által idézett ukrán jelentés szerint a Donyeckben kormányépületeket elfoglaló milícia AK-101-es fegyvereit kizárólag az orosz hadsereg és az orosz különleges műveleti egységek alakulatai használják, sőt még a milicisták cipőit is az az orosz cég gyártotta, amely az orosz belbiztonsági egységeket látja el katonai ruházattal. A dokumentum szerint az ukrán biztonsági szolgálatnak tényleges bizonyítékai vannak arra, hogy orosz különleges műveleti egységek tevékenykednek Ukrajna területén. Az orosz vezérkar fő hírszerzési igazgatóságának tisztjei Donyeckben és Luhanszkban tartózkodnak, és közvetlenül koordinálják a „felkelőket”, akiknek pénzügyi és technikai segítséget is nyújtanak – áll a The Times által idézett ukrán titkosszolgálati jelentésben.



Az orosz hírszerzés a VK-n gyűjtött adatokat

Pavel Durov a VKontaktye közösségi oldalon megjelent posztjában azt írta, hogy az FSZB tavaly december 13-án – gyakorlatilag a november végén indult, végül az előző ukrán vezetés februári bukásához vezető tüntetések kezdeti szakaszában – kérte ki az adatokat. A Durov által mellékelt dokumentumok szerint a titkosszolgálat összesen 39 ukrán ember adatait akarta megszerezni két törvényre hivatkozva. Ugyanakkor Durov szerint a VKontaktye – amely később VK-ra változtatta nevét – megtagadta az adatok átadását, azt állítva, hogy az orosz szervek joghatósága nem terjed ki ukrajnai személyekre. Az indoklás szerint:
„Az ukránok személyes adatainak kiadása nemcsak törvénytelen lenne, de azon több millió ukrán elárulása is, akik megbíztak bennünk”.
A Facebook után Európa második legnagyobb közösségi oldalának számító, mintegy negyedmilliárd felhasználóval rendelkező VK alapítója egyúttal bejelentette szerdai posztjában, hogy végleg kiszállt a 2006-ban általa alapított cégből. „E folyamat során sok mindent fel kellett áldoznom, többek között a VKontaktyében való részesedésemet is. De nem bántam meg semmit – az emberek személyes adatainak védelme ennél sokkal többet ér” – írta. A közösségi oldalnak már korábban is voltak problémái az FSZB-vel, tavaly például rövid időre tiltólistára helyezték a hatóságok, miután Vlagyimir Putyin államfő ellenfelei a VKontaktyén szervezték meg tiltakozó megmozdulásaikat. Durov legutóbb azzal hívta fel magára a nemzetközi sajtó figyelmét, hogy munkát ajánlott Edward Snowdennek, az amerikai titkos adatgyűjtést leleplező – Moszkvában menedékjogot kapott informatikusnak.