Az európai pártcsaládok programjaival sem megyünk sokra

Fotó: Europress6AFP/Georges Gobet / Europress6AFP/Georges Gobet

-

A Méltányosság Politikaelemző Központ újszerű megközelítésben elemezte az EP-választásokon induló pártok programjait. A magyar pártokéi ezzel a módszerrel értékelhetetlennek bizonyultak, de a kutatók az európai pártcsaládok programjaitól sem voltak elájulva.


A kutatók először azt vizsgálták, milyen válaszuk van a pártoknak a munkanélküliségre, a generációk közti feszültségekre, a szociális és szegénységi problémákra vagy a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésére. A szegénységi küszöb alatt 120 millió uniós állampolgár él, a munkanélküliek száma elérte a 27 milliót (a Wikipédián talált adatok szerint a 28 tagállam összesített lakossága 2009-ben fél milliárd körül volt). A 2008-ban kirobbant válságot követő megszorítások a szociális ellátórendszerből vontak ki pénzt, a fiatal munkavállalók voltak a legnagyobb vesztesek, a nyugdíjasok tudták leginkább megőrizni a válság előtti életszínvonalat. A választási programokat átnézve Csery Péter és Hangácsi István elemzők megállapították, hogy azokban a munkanélküliség negatív gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása az egyik fő prioritás. A kis és közepes vállalkozásokat mindenki támogatná, hogy azok munkahelyeket hozzanak létre. Vannak eltérő hangsúlyok is: a konzervatívok és reformerek szerint a családot kell erősíteni, a liberálisok a segély helyett munkában hisznek, a Néppárt (amelynek a Fidesz is tagja) szerint a gazdaságban egyensúlyt kell teremteni a szabadság és a szolidaritás között. Komplett stratégiát viszont nem láttak az elemzők egyik programban sem, a problémát elsősorban gazdasági oldalról közelítették meg a pártok, a szociális szempontok háttérbe szorultak. Az előző ciklus egyik fő kérdése volt, hogy hogyan lehetne az EU meghatározóbb globálisan: még több döntés legyen központi, vagy az erős nemzetállamok lazább szövetségeként működjön-e az unió. Az elemzők lényegében csak említés szintjén találták meg ezt a dilemmát a programokban, normális megoldási javaslat sehol sincs. A pénzügyi integráció kérdésében viszont néhány jelenleg parlamenten kívüli mozgalom kivételével mindenki erősítene a gazdasági és pénzügyi együttműködésen. Bankuniót, szorosabb koordinációt vagy az EU-s hitelminősítő létrehozását akarnak. Az EU harmadik legnagyobb problémája az euroszkeptikus pártok erősödése miatti legitimációs deficit. Miközben ezek a pártok hatékonyan kommunikálnak, addig az EU-s intézmények hátránnyal indulnak, a hazai médiumokban az uniós folyamatokról alig lehet tájékozódni. Ezzel kapcsolatban sincs senkinek sem konkrét megoldási javaslata. A Méltányosság központ elemzői szerint „a programokkal nem lehetünk elégedettek”, mert a pártok csak felületesen reagálnak a három fő problémára. Valódi helyzetfeltárás és lényeges megoldási javaslat egyikben sincs. Az elemzők remélik, hogy az uniós pártok tisztában vannak a problémákkal, csak nem beszélnek az elképzeléseikről, tartják vissza programjaikat.