Az etnonacionalizmus nem példa nélküli

Techet Péter

Nemzetegyesítés? Vagy fideszes szavazógépek? Nemzetpolitikai siker, vagy éppen a kudarc elkendőzése? Avagy miért szavazhatnak a határon túli magyarok a választásokon? Két határon túli (egy erdélyi és egy németországi) összecsapásával indul a vita.


A 2014-es magyar országgyűlési választások lesznek az elsők, amelyeken - ráadásul minden más magyar állampolgárnál egyszerűbben - vehetnek részt a határon túli magyarok, mármint akik magyar állampolgárok és szavazásra jelentkeztek. Egyesek számára ez a trianoni sérelem orvoslása, nemzetegyesítés, miegyéb, de legalábbis a 2004-es rosszízű népszavazás kiengesztelése. Amikor 2010-ben óriási többséggel (csak három nem szavazat volt) elfogadta a magyar Országgyűlés a kettős állampolgárságot, a jobboldal joggal hihette, hogy az MSZP és az LMP része lett a kialakuló és a Nemzeti Együttműködési Rendszer egyik alapját jelentő nacionalista konszenzusnak. Mások szerint viszont ez az egész egy ideológiájában etnonacionalista program, ahol nem az állampolgárság a nemzet összetartó ereje, hanem holmi vélt vagy valós vérségi kapocs (és az állampolgárság csak ennek megjelenítője lenne), céljában pedig - noha bizonyítottan csak legfeljebb 3-4 mandátum sorsáról dönthetnek - fideszes szavazatmaximalizálás. (Akik persze ez utóbbit állítják, akár elgondolkodhatnának arról, hogy miért nem szavaznak balra, széljobbra vagy zöldre a határontúliak...) Tény, hogy más európai országban is szavazhatnak a határokon kívül élő állampolgárok, noha valóban egy kormányprogram hatását mindig az érzi, aki az országon belül él. E szempontból akár célszerűbb lenne csak a határon belül élő, adózó lakosok (akár állampolgárok, akár nem) számára szavazati jogot adni, de ez egyetlen európai országban sem valósult még meg, és néhány szélbalos párton kívül senki sem követeli. A magyar szabályozás annyival sajátosabb, hogy a mostani választásokon nem csupán határon túl is lehet szavazni - ami végül is teljesen normális -, hanem sok olyan választó is lesz, aki pusztán leszármazási okból, azaz vérségi alapon nyert állampolgárságot - tehát a kulturálisból azonnal átemelődött a politikai nemzetbe -; az ő esetükben hallani a kritikákat, hogy egyrészről állampolgárság-szerzésük nem egészen megfelelő (hiszen a meghaladottnak gondolt vérségi elvet alkalmazza), másrészről olyan ország sorsáról dönthetnek, amellyel esetleg érzelmi, netán kulturális vagy vérségi kapcsolatuk fennáll, de amúgy sem politikai, sem gazdasági értelemben nem részei. Leegyszerűsítve: jó-e, ha a székely parasztember szavazatán múlik, milyen adóterheket kell egy pécsi vállalkozónak viselnie? A leegyszerűsítő kérdés amúgy egyrészről tényleg leegyszerűsítő - hiszen a vérségi alapon magyar állampolgárságot és szavazati jogot nyerő határon túli magyarok aránya a választókon belül nem olyan nagy, hogy tényleg ők döntenék el Magyarország sorsát -, másrészről a vitatott eljárás nem is annyira példa nélküli. Délkelet-Európa, tehát a Magyarországgal hasonló kulturális és gazdasági szintű országok majd mindegyike - Romániától Szerbián át Albániáig - biztosít szavazati jogot a külhoni "véreinek" (Horvátországban a stramm jobbos nyugati és hercegovinai diaszpóra tényleg döntött már el a horvátországiak feje felett több választást is); ámde nem csak e kevéssé fejlett tájékon lehet vérségi alapon állampolgárságot és szavazati jogot szerezni. A magyar vitákban mindig példaértékűnek tartott - és amúgy sokban tényleg annak tekinthető -  német jogállam állampolgársági törvényét gyakorlatilag a mai napig a náci Blut und Boden (azaz vér és föld) elve határozza meg. Bármely volgai vagy kazah német, ha bizonyítja, hogy német felmenőkkel rendelkezik, jóval hamarabb (konkrétan seperc alatt) szerzi meg a német útlevelet, mint a Németországban akár tíz, húsz vagy harminc éve élő törökök, szerbek, horvátok, arabok (stb.), akiknél ez már sokkal macerásabb és nem is biztos eredménnyel kecsegtető folyamat. Lehet ezt is kritizálni, hiszen a magyar állampolgársági és választási törvénynek Balkán-szaga van; de nem lehet az érvényes magyar szabályozást példanélküliséggel vádolni. Másutt se sikerült még az etnonacionalizmust meghaladni.

Mi közük a határon túliaknak a magyar választásokhoz?


Ők is a nemzet részei.
Fideszes szavazatokat jelentenek.

SZAVAZAT UTÁN