Az EP-választás csak gyakorlópálya Romániában

Fotó: MTI / Robert Ghement / MTI / Robert Ghement

-

A romániai pártok az év végi elnökválasztás bemelegítő futamaként tekintenek az európai parlamenti választásokra. Az unió politikáját érintő kérdések teljes hiányában és széles körű választói apátiában sorra kerülő voksolástól pusztán a belpolitikai erőviszonyok letisztázását várhatjuk.


Az európai parlamenti képviselő-aspiránsok zöme csak a jó kis fizetésért menne Brüsszelbe – jelentette ki Traian Băsescu román köztársasági elnök nemrégiben a Népi Mozgalom Párt (PMP) alapítványának egyik konferenciáján. Hogy mennyire volt igaza az államfőnek, azt nem tudhatjuk, ám egy biztos: a romániai politikai pártok egyáltalán nem a közös európai politizálás előmozdításának szándékával futottak neki a május 25-i európai parlamenti választásoknak. Novemberben lejár Băsescu kétszer ötéves elnöki mandátuma, és igazándiból mindenki arra a meccsre melegít.  Jelen állás szerint a dolog egy állami pénzen kivitelezett igen reprezentatív közvélemény-kutatásra emlékeztet, amely az urnák lezárása után felfedi a különböző politikai tömörülések közötti erőviszonyokat, és megteremti az alapot a választások másnapján elszabaduló bizánci kulisszaalkuk számára.


Az elnök úgy megy, mintha jönne

Románia első emberének kiléte senkit nem hagy hidegen, még a leköszönő elnököt sem, aki épp újonnan gründolt pártjának, a PMP-nek a berobbantásán ügyködik, és erre az EP-választás tökéletes terep. Bár az alkotmány kimondottan tiltja a köztársasági elnök beavatkozását a pártpolitikába, az új erőnek most lesz az első nyílt megmérettetése, amely Băsescu politikai jövőjét is eldöntheti. Épp ezért minden eszköz megengedett. Május elején például a fiatal formáció elnökével, Elena Udreával pózolt a tengerparton egy „Szavazz a PMP-re” feliratú pólóban. Emiatt a Facebook-fotó miatt még az alkotmánybíróságon is bepanaszolták őt, ám a testület nem volt hajlandó tárgyalni az ügyet.  


Így nem kampányolt a román elnök


Băsescu új jobboldali pártját a régi elnöki alakulatból, a Demokrata-Liberális Pártból (PDL) szakította ki, miután amaz „ijesztően” független politikát kezdett folytatni. Néhány hónapba telt, míg a vidéki szervezetekben is eldőlt, ki megy, és ki marad, és a felmérések szerint a két párt most fej-fej mellett halad. A 2008–2012 között kormányzó PDL elveszítette valamikori fényét, a 2009-ben megszerzett 11 EP-mandátumból az új ciklusban már csak 4 maradhat. A legutolsó közvélemény-kutatások 12-17 százalék közé mérik, míg jobboldali vetélytársát, a PMP-t 6-9 százalék közé. A román jobboldalon belüli osztódásos szaporodás harmadik gyermeke, a Polgári Erő (FC) – amelyet a 2012 tavaszán néhány hónapig PDL-s kormányfőként tevékenykedő Mihai Răzvan Ungureanu alapított – valahol az ötszázalékos bejutási küszöb környékén ingadozik. Bár mindhárom tömörülés az Európai Néppárt (EPP) sorait erősítené majd, a meccs igazi tétje, hogy kiderüljön, ki mekkora támogatottsággal és mozgósító erővel rendelkezik, ennek ismerete ugyanis komoly szerepet játszik majd az elnökválasztások előtti játszmák során. Magyarán: akár ez is eldöntheti majd, ki lesz ősszel a Szociáldemokrata Párt (PSD) legvalószínűbb jelöltjének, Victor Ponta jelenlegi miniszterelnöknek a kihívója.


Ponta szocdemeinek áll a zászló

Pontáék térfelén elég egyszerűen fest a kép, az egy a tábor, egy a zászló elv jegyében a PSD és két szatellitszervezete belső torzsalkodások nélkül indulhat neki a választásoknak. A szociológusok 41-44 százalék körül mérik, és ez akár 15 európai parlamenti mandátumot is hozhat a kormánypártoknak. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségét (S&D) erősítő PSD öt évvel ezelőtt csak 12 képviselőt küldhetett Brüsszelbe. A román politikai tér harmadik pólusát a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képezi, amely a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) frakció tagja. Az idén februárig a szociáldemokratákkal együtt kormányzó nemzeti liberálisok magukra vállalták a kétharmados pártszövetség, a Szociálliberális Szövetség (USL) szétszakítását csak azért, mert úgy tűnt, vezérük, Crin Antonescu ellenzékből nagyobb eséllyel futhat neki az őszi elnökválasztásoknak. A formáció azóta mélyrepülésben van, ám 15-17 százalékos támogatottságukkal még így is javíthatnak 2009-hez képest. Crin Antonescu Crin Antonescu

Nem volt túl heves a kampány

A kampány egyébként viszonylag eseménytelenül telt, az államfő, a kormányfő és a liberális pártvezér közötti szokásos szurkálódásoktól eltekintve. A jelöltek szlogenjei nem igazán léptek ki a közhelyes semmitmondás keretei közül. A szocdemeknek picit meggyűlt a bajuk a szlogenekkel, a „Büszkék, hogy románok vagyunk” felkiáltásukat több megyei választási hatóság is betiltotta. A testületek bizonyára nem hallottak a „haza nem lehet ellenzékben” paradigmájáról, döntésüket azzal igazolták, hogy a kijelentés diszkriminatív, mert azt sugallja, csak a PSD szavazói lehetnek büszke románok. A politikai nekrofília jegyében a legnagyobb kormánypárt plakátjain „A Szociálliberális Szövetség él!” megállapítás is szerepelt, utalva arra, hogy a februárban felbomlott és rettentően népszerű PSD-PNL szövetségnek előbbiek az igazi örökösei. Néhány választási bizottság erre is lesújtott.

Itt még euroszkeptikusok sincsenek

Az európai témákkal való szinkron teljes hiányát mi sem bizonyítja ékesebben, mint az a tény, hogy az euroszkeptikus szélsőjobb itt labdába se rúghat. Bár szerte a kontinensen emelkedőben van a csillaguk, Románia még annyira sem figyel a brüsszeli politikára, hogy ezt a rossz szokást elsajátítsa. Az ultranacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) és a demagóg Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) egyaránt fényévekre van a bejutási küszöbtől. Dan Diaconescu Dan Diaconescu A részvételi arány a történelmi mélypontnak számító 28 százalék körülire várható, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy szinte csak a pártok által minden körülmények között mozgósítható, klientúrahálózatok és pártapparátusok által urnák elé terelhető állampolgárok élnek voksukkal. A mérkőző feleket ez különösebben nem is zavarja, hisz igazán csak így láthatják tisztán, ki mit is birtokol, milyen pakkal indulhat neki az őszi menetelésnek. Így derül fény a jobboldalon belüli erőviszonyokra és arra is, mekkora a PSD támogatottsága a nagyvárosokban, amelyek miatt már kétszer is elbukta az elnökválasztásokat, és amelyek nélkül idén sincs esélye a győzelemre. Kiderül, hogy tényleg mélyrepülésben vannak-e a liberálisok, és hogy tényleg érdemes-e lecserélniük jelenlegi államfőaspiránsukat a sokkal népszerűbb nagyszebeni polgármesterre, Klaus Johannisra.

A magyaroknál rezeg a léc

Magyar szempontból sem volt különösebben eseménydús ez a kampány. A kisebbségi magyar szervezetek közül egyedül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szállt be a ringbe, és Kelemen Hunorék is inkább csak csendes túlélésre játszanak. Az ötszázalékos küszöb megugrásához megvannak a megfelelő feltételek, az egyik rivális, a Magyar Polgári Párt (MPP) szelíden támogatja az RMDSZ-t, sőt még le is nemzetárulózza a másik rivális, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) azon képviselőit, akik az urnáktól való távolmaradásra buzdítanak. A magyar kormánypárttal is sikerült rendezniük a viszonyukat, Orbán Viktor csütörtökön Szatmárnémetiben is teljes támogatásáról biztosította a tömörülés elnökét, Kelemen Hunort. Sőt mi több, a Fidesz az EP-be jutás egyetlen potenciális akadályát is elgördítette az RMDSZ elől, amikor Tőkés Lászlót úgymond importálta Erdélyből, és saját listája harmadik helyére ültette. Kelemen Hunor; Orbán Viktor Orbán Viktor Szatmárnémetiben A kedvező széljáráshoz most már csak valódi szavazók kellenének, és bizony ebben a fejezetben áll a leggyengébben a szövetség. Igaz, most az erdélyi kettős állampolgárok elveszítésétől nem kell tartaniuk, hiszen azok csak szülőföldjükön szavazhatnak, a magyarországi EP-listákra ugyanis csak állandó magyar lakhellyel lehet szavazni. Mindazonáltal a korábbi két európai parlamenti fordulón a magyarok részvételi aránya jóval meghaladta a romániai átlagot, és így mindkét alkalommal három képviselőt küldhettek Brüsszelbe, ám most semmi sem ad okot ilyen optimizmusra, és a két eurohonatyát jelentő öt százalékban sem lehetnek teljességgel biztosak.