Az EP a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

-

Politikai nyomásgyakorlásként értékelte Varsó, hogy az Európai Parlament plenáris ülése határozatot fogadott el a lengyelországi helyzetről, és elkezdik előkészíteni az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben.


Politikai nyomásgyakorlásként értékelte Varsó, hogy az Európai Parlament plenáris ülése határozatot fogadott el a lengyelországi helyzetről, és elkezdik előkészíteni az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben.

A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el.

A határozat szerint az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban. Az EP ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.

A képviselő-testület mélységes aggodalmának adott hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások miatt, mondván, ezek meggyengíthetik a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot, az alkotmánybíróság nem megfelelő működése pedig "súlyosan aláássa" a demokráciát. Ezért az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak maradéktalan végrehajtását sürgették.

Azt írták, az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén. Ez felveti a fékek és ellensúlyok, illetve az alapvető emberi jogok szisztematikus ellehetetlenítésének kockázatát.

Politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető az EP Lengyelországra vonatkozó, egyoldalú, alapos elemzéseket mellőző határozata – közölte a lengyel külügyi tárca. Varsó nem tér ki a párbeszéd elől, melynek azonban a tényeken, a lengyel érvekre való nyitottságon kell alapulnia.

Az EP plenáris ülésén a felszólalók nagy többsége komoly bírálatokat fogalmazott meg a varsói fejleményekkel kapcsolatban, mások viszont a demokratikusan megválasztott kormány döntéseinek tiszteletben tartására szólítottak fel.

Az Európai Néppárt részéről Janusz Lewandowski példátlannak nevezte, hogy valamely ország politikai imázsát ilyen gyorsan lerombolja egy kormány. A lengyel ellenzéki képviselő mások mellett "az alkotmány lábbal tiprását, az utolsó (bialowiezai) erdőség kiirtását és az idegengyűlölet megerősödését" is felrótta Varsónak.

Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció társelnöke kijelentette: "nem párbeszéd, hanem hatalmi harc folyik" az EU és Lengyelország között, "nem a jogállamiságról van szó, hanem arról, hogy kinek az érdekei érvényesülnek". A lengyel kormánypárti képviselő szerint Brüsszel csak ultimátumokat küldözget.

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja nem támogatta a határozatot, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy "Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra", és demokratikusan megválasztott kormányokat büntessenek.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője azt mondta, a jogállamiság az EU legfontosabb alapelve, és ha ez veszélybe kerül, akkor veszélybe kerülnek az emberi jogok és a demokrácia is.

Szanyi Tibor szocialista képviselő szerint el kell érni, hogy "Orbán és Kaczinsky következmények nélküli politikai ámokfutása ne lebeghessen csábító példaként a jövő potenciális európai despotái előtt".

Mint rámutatott, a lengyel és a magyar jogállamiság ügyét az is összekapcsolja, hogy a két kormány előre jelezte, kölcsönös vétójukkal úgyis megmentenék egymást az esetleges uniós szankcióktól. Szanyi ezért azt javasolta a bizottságnak és a tagállamoknak, hogy "a két eljárást eleve egyesítve folytassák le".

Az EP liberális képviselőcsoportját vezető Guy Verhofstadt úgy vélekedett, a lengyel kormány "elvesztette a józan eszét", majd emlékeztetett, hogy szombaton "60 ezer fasiszta masírozott Varsó utcáin", és közölte, soha nem gondolta volna, ez még megtörténhet Európában. Elmondta, a lengyel kormánypárt Orbán Viktorhoz hasonlóan illiberális államot akar kiépíteni, de ez ellentétes a lakosság érdekeivel. Szerinte olyan szankciókat kell hozni Varsó ellen, hogy azokkal ne a lengyel állampolgárokat büntessék a kormány intézkedései miatt.

Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására – írta közleményében a lengyel alkotmánybíróság, Frans Timmermansnak, a brüsszeli testület első alelnökének beszédére reagálva. Timmermans azt szorgalmazta, hogy Varsó "állítsa vissza az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását". A taláros testület határozott tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy Timmermans "minden jogi és tényleges alap híján kétségbe vonja egy szuverén állam alkotmányos szervének függetlenségét és szerepét". A lengyel alkotmánybíróság a Lengyelországban érvényes jog alapján, ennek keretében működik, bírái függetlenek – áll a közleményben.

Az Európai Parlament tavaly január óta öt vitát folytatott a lengyel jogállamisági helyzetről, és a mostanival együtt három állásfoglalást fogadott el.

Továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Varsóval szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba.

Az EP májusban hasonló határozatot fogadott el a magyarországi helyzet kapcsán is, kezdeményezve az atomfegyverként emlegetett uniós eljárás megindítását.