Az elemzőknél a Fidesznek áll a zászló

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd / MTI/Koszticsák Szilárd

-

Kétharmadot nem, de erős többséget mérnek a Fidesznek. A baloldali Összefogásnak plusz 300 ezer szavazat kell, ha le akarja váltani a kormányt. A Jobbik valószínűleg nem ismétli meg a 2010-es eredményét. Választási matematika és esélylatolgatás a Mérők Klubjában, közvélemény-kutatókkal és gazdasági, illetve politikai elemzőkkel.


Nem kétharmad, de kényelmes többség A kormányzati megrendelésekkel bőséggel ellátott Nézőpont Intézet legfrissebb felmérésében a várható mandátumarányokat mutatta be. A pillanatnyi helyzet náluk úgy néz ki, hogy a Fidesz kétharmadot nem szerez ugyan, de olyan erős többséget igen, amely egy újabb négy éves, stabil kormányzáshoz elegendő. A Nézőpont felmérése alapján - amelyet Fodor Csaba vezető elemző ismertetett - a Fidesznek 127, az Összefogásnak (MSZP, EGYÜTT 2014, PM, DK, Liberálisok),  60, a Jobbiknak 12 hely jutna az Országgyűlésben. Az LMP nem kerülne be a parlamentbe, az Együtt-PM és a DK viszont önálló frakciót is tudna alakítani. A Nézőpont mandátumbecslését arra alapozza, hogy mérései szerint a teljes lakosság körében 38 százalék szavazna a Fideszre, 24 a baloldali pártokra, 10 a Jobbikra, 4 az LMP-re, míg a szavazók negyede bizonytalan, vagy nem járulna az urnák elé, ha most lennének a választások. A potenciális szavazóknál 49 százalékon áll a Fidesz a Nézőpont szerint, az Összefogás támogatottsága 36, a Jobbiké 10, az LMP-é 4 százalékos. A baloldali Összefogás esélyei Három modellt vázolt fel a Political Capital vezető elemzője arra, milyen esélyei vannak a baloldali pártoknak a Fidesz legyőzésére. László Róbert kalkulációja minden esetben arra épült, mennyi plusz szavazat kell az Összefogásnak a Fidesz legyőzéséhez. Az első változat szerint ha az LMP nem jut be a parlamentbe, a Jobbik mintegy 650 ezer szavazatot szerez, és ha a külhoni, mintegy 400 ezer szavazat több mint háromnegyede a Fideszre érkezik, akkor a balközép koalíciónak 300 ezerrel több belföldi szavazatra lesz szüksége, mint amennyit a Fidesz kap. A következő változat az LMP bejutásával is számol: ebben az esetben az Összefogásnak további 30-100 ezer szavazat kell a Fidesz legyőzéséhez. Végül a harmadik modell szerint ha a Jobbik több szavazatot kap, akkor az kevésbé befolyásolja a baloldali pártok mandátumtöbbségéhez szükséges szavazatszámot. Az elemző megjegyezte még, hogy a külhoni szavazatok csak kismértékben hatnak a Fidesz-Összefogás-versenyre. Jó lehet-e a Jobbik? Ennek nagyon kicsi az esélye - válaszolt tömören a szélsőjobboldali párt esélyeit latolgató kérdésre Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója. Mint kifejtette: a Jobbik tartalékai jelenleg jóval kisebbek, mint 2010-ben. És bár jelentős a beágyazottsága a fiatalok körében, de pont ennek a rétegnek kisebb a hajlandósága szavazni, így a pártszimpátia voksokban nem mutatkozik meg. Alapvetően nagyon sok feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a Jobbik megismételje négy évvel ezelőtti, 17 százalékos eredményét - a nem aktív hívek mozgósítása, a Fidesztől elvett szavazatok, a kormányváltást akaró, de párt nélküli jobboldali szavazók aktivizálása - de Závecz szerint ezt szinte lehetetlen megvalósítani, arról pláne nincs szó, hogy a Jobbik megduplázhatja 2010-es teljesítményét. Tartalékok jobb- és baloldalon E téren jobb a Fidesz a Tárki szerint. Sík Endre vezető kutató ugyanis azt mondta, a közhiedelemmel szemben sokkal inkább a kormánypártnak vannak tartalékai a bizonytalan szavazók között, mint az ellenzéknek. Ráadásul a Jobbiknak és az LMP-nek is nagyobb tartaléka van a bizonytalanok között, mint a baloldalnak. „Egyes sebességben megyünk, padlógázzal" Ezt már Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese mondta, illusztrálandó a gazdaság állapotát. A kutató arról beszélt, hogy a növekedés rövid távon kissé gyorsul, a látszateredmények javítják a hangulatot, de a gazdaságpolitikában fordulatra lenne szükség. Mégpedig azért, mert igaz, hogy javulnak a mutatók, de csak átmenetileg; nőttek a beruházások, de a működő tőke kimegy az országból; megállt a fogyasztás visszaesése, de a fenntarthatatlan rezsicsökkentés révén; olcsóbb az államháztartás finanszírozása, de nem serkenti a gazdasági növekedést; és bár jó az ország pénzügyi megítélése, de a forint tartósan leértékelődik, és az ország a bóvli kategóriában van. Karsai Gábor arra figyelmeztetett, jövőre a közép-európai országok gazdasága nagyobb mértékben nő, mint a mienk. Nálunk az egész gazdaság befagyott állapotban van, mondta a szakember.