Az amerikaiak miatt gyengült a forint

Fotó: Fotó: Europress/AFP/Frank Rumpenhorst / Béla Fotós

-

Az elmúlt napokban az oroszok krími erőfitogtatása, most pedig az amerikai pénzpumpa visszafogása gyengíti a magyar pénzt.


Megint gyengülni kezdett a forint, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tovább csökkentette azt a pénzösszeget, amelyet a válság ellensúlyozására önt a világra. A Fed kezdetben havi 85 milliárd dollárért vásárolt amerikai államkötvényeket, mostantól viszont már csak havi 55 milliárd dollár ez az összeg. A pénz egy jelentős része a feltörekvő országokban keresett befektetési lehetőséget, így például Magyarországon. Ez segített abban, hogy viszonylag erős legyen a forint, és könnyen lehessen finanszírozni az államadósságot.
Az elmúlt hónapokban azonban már egyre jobb eredményeket produkál az amerikai gazdaság, ezért mérsékelni kezdték a pénzpumpát. Majd jött az ukrán válság, és ez a két dolog együtt egyre inkább taszítja a befektetőket a térségtől. A forint így megint elindult a lejtőn, már 311 forintnál is többet kell fizetni az euróért. Az amerikai gazdaság viszont köszöni szépen, jól van, idén akár 3 százalékkal is növekedhet a nemzeti össztermék az USA-ban. Igaz, hasonló gazdasági erősödésben bízik a magyar kormány is. A befektetők távolmaradása azonban rontja ennek az esélyeit.


Jannet Yellen

Janet Yellen 1946-ban született Brooklynban, majd a Yale egyetemen szerzett diplomát közgazdaságtanból. A szakember korábban a San Francisco-i Federal Reserve Bank elnöke, a Fehér Ház tanácsadója, Bill Clinton elnöksége alatt a Fed kormányzótanácsának tagja és a berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora volt. Tanított a London School of Economicson is. Berkeley-ben Yellen a közgazdasági ellenkultúra részeseként bírálta a szabadpiac hatékonyságának dogmáját. Álláspontja szerint a piac számára hasznos az olyan szabályozás, amely elejét veszi a visszaéléseknek és korlátozza a gazdasági növekedés zavarait. Azért kezdett el foglalkozni a közgazdaságtannal, mert érdekelte, hogyan lehetne javítani az emberek életszínvonalán. Yellen 2010 óta volt a Fed alelnöke. Férje, George A. Akerlof, ugyancsak közgazdász, aki 2001-ben Joseph E. Stiglitzcel és A. Michael Spence-szel együtt megkapta a szaktudomány Nobel-díját.


Mi az a Fed?

A Fed a Federal Reserve System (Szövetségi Tartalékrendszer) rövidítése. A Fedet az Egyesült Államok jegybankjaként szokás emlegetni, mivel ugyanazokat a feladatokat látja el, mint a központi bankok általában, így pénzt nyomtathat vagy vonhat ki, csökkentheti és növelheti az alapkamatokat, beleszólása van a hitelpolitikába, valamint az értékpapírok kiadásába. A Fed azonban nem egyetlen jegybank, hanem egy 12 tagból álló bankhálózat tagja. A központi bankok az USA gazdaságilag tizenkét legfontosabb városában találhatóak, vagyis Bostonban, New Yorkban, Philadelphiában, Clevelandben, Richmondban, Atlantában, Chicagóban, St. Louisban, Minneapolisban, Kansas Cityben, Dallasban és San Franciscóban. Az intézetről régóta terjed az az összeesküvéselmélet, hogy valójában egy magánbank, amely független a kormánytól és az amerikai Rotschild család kezében van. Ez azonban tévhit, mivel a Fed az amerikai szövetségi kormány alá tartozik, vezetőjéről a szenátus dönt, munkáját a mindenkori elnök egy külön bizottsága felügyeli.