Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a tényleges életfogytiglant

Fotó: Fotó: Europress/AFP/Thomas Samson / Fotó: Europress/AFP/Thomas Samson

-

Felfüggesztették a másodfokú eljárást egy hármas gyilkosság ügyében, amíg az AB nem dönt arról, embertelen-e a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (TÉSZ).


Az Alkotmánybírósághoz fordult a Szegedi Ítélőtábla, ahol épp a bátmonostori hármas gyilkosság ügyét tárgyalták másodfokon. Az elsőrendű vádlott –  akire társtettesként, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt szabtak ki életfogytig tartó fegyházbüntetést, kimondva, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra – ügyvédje ugyanis azzal érvelt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok európai egyezményébe ütközik, amelyet Magyarország is ratifikált. Gellér Balázs ügyvéd  az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott. Az MTI tudósítása szerint a táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítványt. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkelye tiltja a kínzás, a megalázó bánásmód és az embertelen büntetés alkalmazását. Az emberi jogi bíróság pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.  


Tényleges életfogytiglan – pró és kontra

A tényleges életfogytiglant 1999-ben vezette be az első Orbán-kormány, bár sem a kriminológusok, sem a büntetés-végrehajtási szakemberek nem támogatták. Magyarországon jelenleg 49 embernél zárták ki, hogy valaha is szabadul (igaz, ebből 15-en még a jogerős ítéletre várnak). A TÉSZ-eseket a szegedi Csillagban és Sátoraljaújhelyen tartják fogva, míg az egyetlen tényleges életfogytiglanra ítélt nő Kalocsán ül. Európában több országban – pl: Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában is – alkalmazzák ezt a büntetési formát. A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróságon tavaly meghozott ítélet alapját három angol gyilkos – köztük egy családirtó és egy homofób gyilkos – kérelme adta, miután David Cameron brit miniszterelnök rögtön jelezte csalódottságát és leszögezte, továbbra is elkötelezett támogatója a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésnek.