Az Alkotmánybíróság szerint sem tilos villanyoszlopon plakátolni

Fotó: MTI/Ujvári Sándor / MTI/Ujvári Sándor

-

Kampányidőszakban lehet plakátolni villanyoszlopokon, tehát szabad az út a választási plakátok előtt – így döntött a Kúria után az Alkotmánybíróság is.


Az Alkotmánybíróság (AB) szerdán tette közzé két napja hozott döntését. Ebben elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, ami szerint a Kúria egyenlőtlen helyzetet teremtett a képviselőjelöltek között, amikor nem találta jogellenesnek a választási plakátok villanyoszlopokra történő kihelyezését. A panasztevő Vitányi István, a Fidesz képviselőjelöltje, eredetileg az ő érdekében fordultak berettyóújfalui fideszesek a helyben illetékes választási bizottsághoz, mert sérelmezték a Demokratikus Koalíció jelöltjének villanyoszlopokra tett plakátjait. A helyben illetékes választási bizottság és a Nemzeti Választási Bizottság is igazat adott nekik, a Kúria azonban nem. A Fidesz képviselőjelöltje szerint, mivel ő nem tett a villanyoszlopokra plakátokat, a DK-nál jóval szűkebb felületen tudott csak plakátolni. A Kúria engedékenysége ezért hat ponton is Alaptörvénybe ütközik. A beadványozó Vitányi szerint a Kúria döntésével sérül a

  • passzív választójog,
  • a véleménynyilvánítási szabadsághoz való jog,
  • a szabad választás elve,
  • a törvény előtti egyenlőséghez való jog,
  • a jogbiztonsághoz való jog és ráadásul
  • az a bekezdés is, ami szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét.
A Kúria ugyanis a múlt héten már másodszor mondta ki, hogy nem sérti a választási törvényt, ha választási plakát villanyoszlopra kerül, ugyanis a jogszabály szerint kampányidőszakban választási plakát korlátozás nélkül elhelyezhető. Ezzel egyébként felülírta saját korábbi döntését, amellyel azoknak adott igazat, akik szerint az oszlopra kitett plakátok szabálytalanok. A villanyoszlopon történő plakátolást eredetileg a közlekedésről szóló törvény – amely tiltja hogy reklámcélú plakát villanyoszlopra kerüljön – és egy kormányrendelet – ami a reklámcélú plakátok között a választási plakátokat is felsorolja – alapján lehet megtiltani. Az Alkotmánybíróság három kérdésben - passzív választójog, a véleményszabadság és a jogegyenlőség sérelme – vizsgálódott, és azt állapította meg, hogy az alapjogok nem sérültek, a Kúria döntése mindegyik pártra vonatkozik. Az AB ugyanakkor leszögezte, hogy a döntést alaptörvény-ellenesség szempontjából vizsgálja, és mivel nem bírósági felülvizsgálati fórumként működik, nem bírálja felül a bírósági eljárást, továbbá nem foglal állást törvényértelmezési kérdésekben sem.

Különvélemények most is voltak

A döntéssel Szívós Mária és Dienes-Oehm Egon alkotmánybírók nem értettek egyet: véleményük szerint a Kúria döntését meg kellett volna semmisíteni. Különvéleménye volt Salamon Lászlónak is, aki szerint jelen esetben gyengítheti a jogbiztonságot, ha a bíróság korábbi határozatával ellentétesen dönt. Adalék a plakátoláshoz, hogy egyes jogértelmezések szerint a Kúria döntése nem jelenti azt, hogy jogszerű a plakátok kihelyezése, csak annyit, hogy a választási bizottságoknak nincs hatásköre a kérdés elbírálásában, mivel a választási eljárásról szóló törvényt nem sérti.