Az Alexandra még ártatlanságát veszítve is kincset ér

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Milliárdos tartozásaival is megéri birtokolni az Alexandra romjait. A szerzési folyamat két éve tart, és még koránt sincs vége.


Az Alexandra könyvesbolthálózat válsága nem csupán magánügy, hanem súlyos kultúrpolitikai kérdés, súlyos nemzeti ügy – mondta L. Simon László szombaton a Lakitelek Népfőiskolán, a Negyed évszázad a könyvkiadásban című konferencia megnyitóján.

A József Attila-díjas író, költő, szerkesztő azt kérte a könyvszakma résztvevőitől, fogjanak össze, és a konferencia zárónyilatkozatának aláírásával fejezzék ki, hogy aggódnak a magyar könyvkiadás sokszínűségéért, a magyar könyves kultúra és irodalom jövőjéért. A kiadók megmentése ugyanis nem gazdasági, hanem kultúrpolitikai kérdés, ami az államnak jóval kisebb terhet jelentene, mint amekkora kár keletkezhet az Alexandra összeomlásával – jelentette az MTI.

L. Simon szerint maximalizálni kellene a könyvkereskedelemben megszabható árrést. Számos termék kötött áras vagy jövedéki adóval terhelt, tehát ez nem példa nélküli a magyar és az európai gazdaságban, ahogy egy pénzügyi alap megteremtése sem, amely ilyen esetben a kiadókat kártalaníthatná.


Nem élnék túl

Az Alexandra-csoport megszűnése magával ránthat számos könyvkiadót, éppen olyanokat, amelyek a minőségi könyvkiadás gerincét adják, de nem tudnak akkora árbevételt termelni, hogy egy ilyen válságot túlélhessenek. A magyar könyvszakma többsége nehéz helyzetbe kerülhet, ami a könyvkínálat szűkülését is eredményezheti.

Az Alexandra-hálózat megszűnésével könyvesboltjai a másik két nagy könyvcsoport kezébe kerülnek. A magyar könyvkiadásnak és a magyar irodalmi életnek azonban az az érdeke, hogy ne két-, hanem legalább hárompólusú legyen a magyar könyvkereskedelem a jövőben is.

A politikának és a kormánynak most a könyvkiadók mellé, nem a bedőlő könyvkereskedők mellé kell állnia – mondta L. Simon. Erre az egyik lehetőség, hogy az állam követelésvásárlóként megjelenik ezen a piacon, és így a felszámolásnál szerepet tud vállalni. Ehhez stratégiailag kiemelt vállalatnak kellene nyilvánítani azokat a cégeket, amelyeket a bedőlés fenyeget, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az állam irányítsa a felszámolás folyamatát.


Átláthatatlan szövedék

Aligha lefutott még az Alexandra csoport körül kialakult meccs. Bár a Central Csoport bejelentkezett a Matyi Dezsőhöz köthető könyvbirodalom kiskereskedő cégéért, a gondok bizonyosan nem oldódtak meg ezzel. Néhány milliárd forint például vélhetően hiányzik a rendszerből. A finanszírozás és cégstruktúra nehezen átlátható, kérdés, miért éri meg ezzel vesződni.

Az Alexandra birodalom több tucatnyi cégből áll. Ezekben az a közös, hogy Matyi, második felesége, lányai és édesapja valamilyen arányban tulajdonos, adott esetben valamelyikük cégvezető is. Célszerű ebből a körből kivenni azokat a társaságokat, amelyek teljesen külön állnak – tipikusan ilyen Matyi Bianka lovas cége, ez semmilyen módon nem kapcsolódik a többihez.


Illusztráció


A cégek jó része ugyanakkor egymással összefonódva működik, egymásban részesedéssel bírnak, s ezeket a részesedéseket időről-időre átrendezik a tulajdonosok. Így kapott néhány évvel ezelőtt nagyobb szerepet Matyi borászati, vendéglátós cége, a Matias Wine Word és a Matias Vendégház. Ugyanakkor a hálózat gerincét mindig is egy-két társaság alkotta, ezek hoztak érdemi bevételt – nem nagyon világos a többi miből tudott működni. Több vállalkozás ugyanis egyáltalán nem produkált bevételt, vagy ha igen, az még egy mikrocégnek is kevés lett volna.


Vezércsere

A nagy céges átszervezések azzal indultak 2013-14-ben, hogy a 15 milliárd forint bevétellel és 10 milliárdot meghaladó adóssággal bíró Pécsi Direktből Matyi kiszervezte a tevékenységet két cégbe. A Könyvbazár a nagykereskedelmet, a Rainbow Üzletlánc pedig a kiskereskedelmet vitte tovább. A két cég így nagyjából 7-7 milliárd forint bevételt ért el 2014-ben és 2015-ben. Az adósságon is osztoztak, mindkettőben megjelent több milliárd forint kötelezettség – a korábbi években ezek a cégek százmilliós bevételt értek csak el, s ehhez mérten milliós nagyságrendű volt az adósságuk is.

Bár a botrány csak az idén év elején robbant ki azzal, hogy Matyi Dezső elszámolási vitára hivatkozva arról tájékoztatta a könyvkiadókat: a Könyvbazár nem tud adósságot törleszteni. Korábban azzal nyugtatta le Matyi a kiadókat, amelyek összesen 4 milliárd forint tartozást követeltek, hogy a Rainbow és a Könyvbazár fizetni fog az új rendszerben. S robbant a bomba: a Rainbow már nem is Matyi Dezsőé, hanem valami rejtélyes cégé, amelyiknek semmi köze nincs a könyvszakmához.

Matyi szerint lényegében csalással csavarták ki a kezéből a kormánybotot, amikor 2016 szeptemberében 50 százalékos részesedést szerzett a Wolf-CRS Kft. a Rainbow-ban. A Rainbow egy átvilágítás során interim menedzsert kapott – ez lényegében egy átmeneti, válságkezelésre szolgáló állapot –, és már nem Matyi érdekei voltak a fontosak.


-


Bár Matyi csalást emleget, érdemes tudni, hogy a Wolf-CRS-sel jóval korábban kapcsolatba került. Még 2015 februárjában tucatnyi Matyi-cégben szerzett részesedést a cég, közte a Pécsi Direktben – utóbbi ellen a részesedésszerzést követően indult meg a felszámolási eljárás. Vagyis jó másfél évig Matyinak nem volt problémája az új befektetővel. S a másik fél szerint az egész teljesen szabályosan zajlott, mind Matyi, mind volt felesége tisztában volt azzal, mit ír alá.


Két éve házon belül

Kérdésünkre, hogy honnan jött egyáltalán a Wolf-CRS, mikor és miért gondolta azt, hogy ezt a befektetőt kell választania, azt válaszolta: csőbe húzták. A Wolf-CRS Kft.-t Stotz Gyula és Pokó Diána ügyvéd javasolta Matyinak. Stotz régebbi ismerőse, az ő révén ismerte meg Pokót. Stotz és Pokó bizalmi kapcsolatot alakított ki Matyival, aki így jelentős cégirányítási feladatokat bízott rájuk. Egy idő után Stotz és Pokó már nem Matyi, illetve az Alexandra cégcsoport érdekében jártak el, sokkal inkább Ihász Péter érdekeit tartották szem előtt. Ihász a Wolf-CRS Kft. egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője.

Pokó Diána neve máshol is előkerült: a Rainbow-t ugyanis egy PD Consulting Kft. nevű cég átvilágította, s ebben a cégben Pokó az egyik tulajdonos. A másik pedig Somogyi Ferenc, aki régi motorosnak számít a cégvilágban: a kilencvenes években a Vectigalis felszámolócég ügyvezetője volt, azóta is a szakmában van, egyebek mellett a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke is. A PD Consulting egyébként mintha csak az Alexandra ügyeire jött volna létre: 2016 márciusában alakult, akkor, amikor a Wolf-CRS már egy éve a Matyi-birodalom kapuján belül volt, s néhány hónappal azt megelőzően, hogy a nagy cégben, a Rainbow-ban is többségi tulajdont szerzett.


szótár, lexikon, könyvtár


Stotz Gyula ha akart volna, sem tudott volna beszállni ebbe a bizniszbe, mivel 2015 nyara óta eltiltás alatt áll. Neve alatt több felszámolás, kényszertörlés alatt álló cég fut, ezek közül egy-kettő ráadásul ugyanarra a székhelyre van bejegyezve, mint a Wolf-CRS. A gödöllői székhelyen minden jel szerint valamilyen székhelyszolgáltató cég vagy hasonló működik, ugyanis egymástól profilban teljesen eltérő cégek is laknak a Ganz Ábrahám utcában. S ezek közül nem is az a Wolf-CRS a legfurcsább, amelyik 2011 óta nem adott le mérleget, és valójában nem tudni, miért működik még egyáltalán.


A piaci részesedés miatt megéri

Arról nem beszélt Matyi, mit ígért neki a Stotz-Pokó páros, azt azonban elmondta: szerinte olyan helyzetet teremtettek – folyamatosan az ő érdekeimre hivatkozva –, hogy mára elvesztette a rendelkezési jogait a cégcsoport jelentős vagyontárgyai felett. Az ügyben feljelentést is tett, amit Somogyi azért nem ért, mert állítása szerint Matyi ott volt az inkriminált közgyűlésen, ahol többségi részesedést szerzett a Wolf-CRS a Rainbow-ban.

Somogyiék nem tétlenkedtek, s hónapokig tartó huzavona után megkapták a Rainbow főkönyvét - a cég 2015-ös mérlegét is ezt követően, 2016. május 31. helyett csak decemberben nyújtották be a cégbíróságnak. S amit találtak, az sok minden volt, csak szabályszerű nem. Somogyi szerint a Rainbow keresztbe finanszírozta a céghálózat más tagjait, ezt azonban Matyi határozottan visszautasította. Mivel az ügyben büntetőfeljelentést is tettek, annak eredménye lesz a mérvadó ebben a vitában.

A Wolf-CRS nem szerzett minden cégben részesedést, így a Matyi-családé maradt a Könyvbazár, az Alexandra Könyvesház, az Európa Könyvkiadó, a Könyvközpont, a M-Érték Kiadó és a Matias Borászat. Ezek mellett két társaság kezd egyre fontosabbá válni: a Nebuló Kiadó és a Cartaphilus Kiadó, a jelek szerint ezek veszik át az irányítást a cégek felett – így a Könyvbazárban.

Kérdés, ezzel a céggel mi lesz. A Könyvbazár mint nagykereskedelmi cég ugyan elért 2015-ben több mint 8,3 milliárd forint bevételt, adósságállománya 6 milliárdról 7,3 milliárd forintra ugrott. A nagykereskedelmi cég helyzete kiskereskedelmi láb nélkül ráadásul nem annyira látszik biztosnak, de legalábbis nehéz tárgyalások elé néz, hiszen a másik oldalon nem egy másik Matyi-cég, hanem egy új befektető lesz. Akinek még így is, több milliárd forint adósságállománnyal és nehezen átlátható pénzügyi manőverekkel együtt is megérheti a vásár. Hiszen a Rainbow az Opten adatai szerint 15 százalék részesedéssel rendelkezett a könyvkereskedelemben. Ez a bázis pedig átvehető és megtartható.