Az Alaptörvény szorítja sarokba Orbánt

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd / MTI/Koszticsák Szilárd

Egyre több a megválaszolatlan kérdés a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges orosz hitel körül. Az oroszok szerint sem az összeg, sem a folyósítás módja nem eldöntött még, az alaptörvény pedig elviekben kizárja a magyar állami hitelfelvételt, így a kedvezményezett sem egyértelmű. A legújabb hírek szerint az államközi tárgyalások az év közepéig is elhúzódhatnak.


Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin keddi találkozóján a paksi bővítés kapcsán négy szerződést már aláírtak (ezek szabályozzák a két új blokk kivitelezését, üzemeltetését és az erőművek üzemanyaggal való ellátását), az új blokkok építésének finanszírozásáról szóló ötödik szerződés még nem végleges - írta a Kormányszóvivői Iroda a vs.hu paksi bővítés finanszírozási konstrukciójára vonatkozó kérdésére.  A Kormányszóvivői Iroda szerint ennek a szerződésnek az aláírása után tudják megválaszolni azt a kérdést, hogyan veszik figyelembe az alkotmány adósságplafonról szóló előírásait. Azt egyelőre nem tudták megmondani, hogy az ötödik szerződést mikor írjuk alá. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint még tárgyalnak arról, hogy milyen kamatra kapja majd az ország a 10 milliárd eurós hitelt, ám a keddi bejelentés alapján már most biztosnak látszik, hogy a törlesztés megkezdését a bővítés befejezéséhez igazítják; azt követően 21 év alatt kell visszafizetni a kölcsönt. Varga ezzel kapcsolatban megjegyezte: ilyen piaci konstrukciók nincsenek a világban, általában 10 vagy 15 éves futamidejű hitelek a megszokottak. „Ezért volt nagy szükségünk arra, hogy az orosz fél ebben a helyzetben belépjen finanszírozóként.” A nemzetgazdasági miniszter paksi bővítéssel kapcsolatos nyilatkozatairól itt olvashat.


Az MVM 3000 milliárdra nem hitelképes

Az MVM 3000 milliárdra nem hitelképes

A bővítés finanszírozásának legvalószínűbb forgatókönyve szerint a hitelfelvevő nem az állam, hanem a paksi atomerő tulajdonosa, a közel 100 százalékos állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt. lehetne, a magyar állam garanciavállalása mellett. Így a hitelfelvétel közvetlenül nem növelné az államadósságot, egészen addig, míg az MVM megőrzi fizetőképességét. Ha a Magyar Villamos Művek kapja a hitelt egy orosz pénzintézettől vagy a Roszatomtól, az egy sima polgári jogi szerződés lesz - ami éppen ezért az építkezés tényleges megkezdéséig viszonylag kis költséggel felmondható, vagy más módon megszüntethető - írják az Így írnánk mi blogon, hozzátéve, hogy a hitelszerződésről államközi szinten zajló tárgyalások azonban nem erre utalnak. Egyébként is valószerűtlen, hogy egy mára kivéreztetett MVM-et állami garanciavállalás nélkül 3000 milliárd forint erejéig hitelképesnek tartana bárki a pénzvilágban. Tartalmilag biztosan, de vélhetően formailag is a magyar államnak nyújt kölcsönt az orosz fél, egy ilyen összegű kötelezettségvállalás pedig mintegy tíz százalékkal növelheti meg a későbbiekben a GDP-arányos államadósságot - teszik hozzá a blog szerzői. Ez az eljárás pedig épp az Orbán-kormány által az alaptörvénybe foglalt adósságplafonról szóló kitétellel megy szembe; eszerint ugyanis nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, amely az államadósság növekedéséhez vezetne. Nemcsak hitelt nem vehet fel, de semmilyen ilyen hatású pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat. E szabály megsértésének egyértelmű következménye van: ha mégis nő az államadósság, a kötelezettségvállalás (legyen az maga a hitelszerződés vagy az ahhoz kapcsolódó állami kezesség) semmis, mert jogszabályba ütközik. A kormány várakozásai szerint az új blokk nyereséges mivoltából elvileg fedezni lehet majd a hitel részleteit, feltéve, ha az ott megtermelt áramot értékesíteni tudják. Az erre vonatkozó biztosítékokat feltehetően beépítik majd a szerződésbe, amellyel alapjaiban írhatják újra a magyarországi áramszolgáltatók közti verseny szabályait.


Az év közepén jöhet a végső megállapodás

Az év közepén jöhet a végső megállapodás

A Magyarországnak nyújtandó hitel pontos feltételeiről még az év első felében végső döntés születhet az orosz pénzügyminiszter szerint, bár egyelőre a pontos összeg és a folyósítás módja is kérdéses. Anton Sziluanov ITAR-TASS hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint Oroszország legfeljebb 10 milliárd euró összegű hitelt tud nyújtani Magyarországnak, amelyet 10 év alatt több részletben lehet lehívni, majd a következő 21 évben kell törleszteni. A Roszatom vezérigazgatója, Szergej Kirijenko szerint a végső összeg ennél várhatóan kisebb lesz, és a projekt végső költségvetése alapján határozzák majd meg. A büdzsé összeállításán jelenleg is dolgoznak. Az orosz pénzügyminiszter elismerte, hogy az orosz állami költségvetésnek jelenleg nincs 10 milliárd eurója a hitelre. "Mivel azonban minden évben keletkeznek bizonyos hitelkeret-maradványok, ezek átcsoportosításával megoldható a dolog, még akár 2014-től kezdve is". Sziluanov szerint a hitel jó üzlet Oroszországnak, mivel megrendelésekkel látja el az orosz vállalatokat, amelyek kiszolgálják az erőművet.


Abban, hogy vagy mindannyian jurtába költözünk, vagy új áramtermelő erőművekre lesz szükségünk a politikai paletta szinte minden szereplője egyetért.  A jelenleg üzemelő erőművek élettartama ugyanis korlátos, azok jelentős része hamarosan elavul, a következő 15 év során az áramtermelő kapacitásunk közel felét elveszítjük. (Különösen fájó lesz majd az áramtermelésünk közel 40 százalékát adó Paksi Erőmű jelenlegi blokkjainak bezárása).  Ráadásul a gazdasági növekedés, a klímák terjedése és az egyre jobban elektromos alapra helyeződő közlekedés hatására egyre több áramra lesz szükségünk - a Mavir szerint évi 1,5 százalékkal fogyasztunk majd többet. (Ezt energiahatékonysági beruházásokkal ugyan lehet csökkenteni, de most nagyon nem ebbe az irányba mutatnak a dolgok. Lásd később). reaktor_2 A következő 15 évben ezért összesen 6500 megawattnyi erőmű kapacitásnak kell hazánkban kiépülnie. Ez rengeteg, jelenlegi kapacitásaink több mint 70 százaléka. A kérdés tehát az, hogy miből jöjjön össze 15 év alatt új, 6500 megawatt kapacitás. Az áramhálózat irányítását végző Mavir Zrt. az előrejelzésében azzal számol, hogy 2030-ig felépül két atomerőművi blokk, 2000-3200 megawatt kapacitással, kiépül 1600 megawattnyi, megújuló - elsősorban szél és biomassza - energiára épülő kis erőmű; a fennmaradó kapacitást pedig új, elsősorban földgáz alapú, nagy erőművi beruházások adják majd. (Az Országgyűlés által elfogadott energia-stratégia inkább a szénre helyezi a hangsúlyt, mondván, az bőven rendelkezésünkre áll; az Atom-Szén-Zöld stratégia megvalósításával pedig az eddigi 13 százalékos importarányunkat 14 százalékos exportaránnyá tudjuk fordítani). Persze az energetikai cégek most nem tolongnak, hogy hosszú távú beruházásokba kezdjenek hazánkban - ahol finoman fogalmazva sem nevezhető barátságosnak számukra a környezet. A rezsicsökkentés pedig a lakosságot sem ösztönzi energiatakarékosságra, az energia hatékonyságának növelésre, mert a számla ezek nélkül is szépen csökken. Pedig, mint látjuk, beruházásra bőven szükség van - mindenki részéről. paksi_reaktorblokkok A Paksi Atomerőműnél a legelső lépés a jelenleg is üzemelő négy blokk üzemidejének meghosszabbítása - ezek ugyanis elvileg csak 2017-ig működhetnek, de még szuper biztonságosnak tűnnek. Egy blokk már megkapta 2032-ig a működési engedélyt, s nagyon meglepő lenne, ha a másik három élettartamát nem hosszabbítanák meg. Persze mindenféle bővítést és beruházást megúszhatunk, ha durván növeljük az import arányát. A két éve elfogadott energia-stratégia által kijelölt út azonban ezzel ellentétes: ugyanis kimondja, hogy csökkenteni kell a függőséget. (Az energia-stratégia erre öt módot nevez meg: energiahatékonysági beruházások, a megújuló energia részarányának növelése; támaszkodás az atomenergiára; az európai vezetékhálózathoz történő csatlakozás, illetve a mezőgazdaság átalakítása, hogy az élelmiszer mellett energiát is tudjon termelni.) Egyes szakértők szerint azonban az import részarányának növelése egyáltalán nem növelné a függőséget, mert az áram nem olyan termék, mint az olaj vagy a gáz: az elektromosság szinte minden környező országból bőséges mennyiségben beszerezhető.

A paksi bővítési lehetőségért nem csak az oroszok szálltak versenybe. Az oroszok mellett koreaiak, a japán−amerikai Westinghouse, a japán Mitsubishi és a francia−német EPR érdeklődött. Finanszírozást állítólag csak az oroszok kínáltak, de ezt csak pletykákból tudni, hisz hivatalos tenderkiírásra, soha nem került sor. Így azt sem tudjuk, az oroszok tudják-e a legolcsóbban megcsinálni a munkát.    reaktor_1  

Az egyik legtöbbet hangoztatott érv a bővítés mellett ugyanis, hogy az atomenergia olcsó. Valóban, ha már van egy működő erőművünk, viszonylag olcsón termeli az áramot. Ha nincs erőművünk, akkor viszont meg kell építeni, az pedig nagyon sokba kerül (esetünkben háromezer milliárd forintba): ez a tipikus tőkeintenzív beruházás. Ekkor pedig minden azon áll vagy bukik, hogy mekkora a finanszírozás költsége, mondta Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energetikai Kutatóközpontjának (REKK) igazgatója. Az utóbbi években pedig mindenki megtanulta, hogy Magyarország ebben nem áll jól: az ország kockázatos terep, és ennek meg kell fizetni az árát. A Kaderják vezette REKK több forgatókönyvet (összesen 750 lehetséges esetet) is megvizsgált, hogy kiderüljön, mely feltételek esetén lehet nyereséges Paks II. Nos, ilyenből nincs sok. Ahhoz, hogy az új blokkok ne százmilliós veszteséget termeljenek, a mai energiaárak kétszeresén kellene eladni az ott termelt áramot, ami minden, csak nem olcsó. Az építkezés pedig eleve elképzelhetetlen jelentős, piaci ár feletti állami támogatás (vagy garanciavállalás) nélkül. Ez pedig nem csupán a magyar állam sajátos működése miatt kockázatos, hanem mert egy ekkora mértékű állami beavatkozás ellentétes az Európai Unió támogatási szabályaival is – vélekedett Kaderják.  reaktor_3