Az akácért lobbizik a magyar miniszter

Levelet írt Janez Potocnik uniós környezetvédelmi biztosnak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter annak érdekében, hogy a fehér akác ne kerülhessen rá arra a listára, amely a behurcolt, nem őshonos, visszaszorítandó állat- és növényfajokat tartalmazza. Miközben egy 2009-es magyar rendelet már intenzíven terjedő fajként írja le a fajt.


Az Európai Unió környezetvédelmi bizottsága még tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A bizottság ötven állat- és növényfajt akart tiltólistára tenni, ám az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló tanács eltörölte ezt a plafont.

Levelében Fazekas Sándor tudatja a biztossal, hogy Magyarország a kezdetektől fogva támogatja a javaslat céljait. Emellett a miniszter azt is kifejti, hogy Magyarországon az akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak, és az ország számára a mézipar kiemelt fontosságúnak számít.

A miniszter levelében ismerteti, hogy Magyarország különböző részein más és más szabályok vonatkoznak a fehér akácra, van, ahol telepítése támogatott, van, ahol tilos ültetni, ahol nem kívánatos, ott pedig az állam az akác irtását támogatja.

„Egyértelmű törekvésünk, hogy a fehér akác ne kerülhessen az uniós tiltó jegyzékbe” - egyértelműsíti levelében a magyar álláspontot Fazekas Sándor.

A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon hagyni a környezetben. Magyarország azzal érvel, hogy az akác évszázadokkal ezelőtt került Európába, így behurcolását már nem lehet megakadályozni, valamint a méz- és a faipar számára is fontos hazánkban. A bizottság egyelőre csak szóban tett ígéretet arra, hogy nem fogja rátenni a tiltólistára azokat a fajokat, amelyek gazdasági szempontból fontosak vagy termesztésük szigorúan ellenőrzött.


Magyarország már 2009-ben óvakodott az akáctól

A fehér akácot a 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009 FVM rendelet már - az Európai Uniótól függetlenül - már idegenhonos, intenzíven terjedő fafajtaként emeli ki. A hatályos szabályozás az ilyen növényekről többek között úgy rendelkezik, hogy: „Az erdőnevelések keretében elvégzett fakitermelések során - az erdő későbbi sikeres felújításának feltételeit is szem előtt tartva - törekedni kell az adott termőhelynek, valamint az erdő természetességi kategóriájának megfelelő, elegyes erdőtársulás kialakítására és fenntartására, valamint az idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok visszaszorítására”.

"Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ban Európában meghonosította a növényt."

(Wikipedia)