Az agykutató sem tud mindent? Vagy csak félre akar vezetni?

Fotó: Europress/Getty Images/Jeff J Mitchell / Europress/Getty Images/Jeff J Mitchell

-

Az agyunk, ha tőlünk teljesen független háztartást vezetne, nyolcvanéves korára összesen 380 ezer forintot költene rezsire. Dick Swaab agykutató nemcsak ezt, de számos, ennél hasznosabb információt is megoszt velünk az agy működéséről. De azért néha nem árt kritikusan kezelni a leírtakat – főleg, ha nem szűkebben vett szakterületéről (azaz az agyról) tesz megállapításokat.


Mi történik akkor, ha agyunkat egy gonosz tudós – számunkra is észrevétlenül – kiműti testünkből, majd azt egy tápoldattal teli tartályba helyezi? Méghozzá egy olyan tartályba, amelyhez hozzá van kötve egy gigamodern szuperszámítógép, amely azt az illúziót táplálja belénk, hogy minden tök rendben van? Gondoljanak csak bele, milyen az, ha több liter tápoldatban lebegünk, és mégis azt hisszük, hogy úgy élünk tovább, ahogy tettük azt még pár nappal korábban. Vajon honnan fogja ilyenkor tudni az agyunk, mi is a valóság? Honnan tudjuk, hogy munkában vagyunk-e, vagy otthon, vagy esetleg egy tartályban? Hilary Putnam tudat és világ kapcsolatáról szóló példázata egyike a legfontosabb kortárs ismeretelméleti problémáknak, amely már a Mátrix alkotóit is megihlette. És bár a neves filozófus úgy véli, bizonyítani tudja, hogy nem vagyunk agyak a tartályban, mégiscsak komolyan el kell gondolkodnunk azon: ha agyunknak kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy valójában micsodák is vagyunk, akkor mi, emberek hogy vesszük a bátorságot, hogy bármit is állítsunk az agyunkról? Nagyon nehezen, nem?


-


Dick Swaab holland agykutatót ez látszólag nem zavarja. Ismeretterjesztő mű létére egészen vaskosra íródott könyve ugyanis arra készül, hogy közérthető formában elmagyarázza: mi az, amit az orvostudomány évezredek alatt megállapított az emberi agyról. És hogy mindezek a felfedezések hogyan befolyásolják életünket. A könyvben végigmegy az emberi élet minden stádiumán a születéstől kezdve a halálig – nem hagyva ki a közbeeső megállókat sem –, és közben mindenféle megállapításokat tesz: például, hogy nyolcvanéves korunkra az agyunk – már amennyiben Hollandiában, mai árakon vásárolná az energiát – nagyjából 1200 eurót (380 ezer forintot) költene a működésére. Elmagyarázza azt is, hogyan működik az anyáknál és gyerekeknél az oxitocin nevű „kötődéshormon”, amely kedvessé teszi az anyákat, és szorosabbá teszi az anya és gyermek közötti kötődést. Továbbá elárulja, hogy bizony az apákban is történnek hormonális elváltozások, amikor jön a gyerek: megnövekszik ugyanis bennük a prolaktin szintje, amely a férfiakban is képes gondoskodó magatartást kiváltani. Azt persze még nem tudni, hogyan is alakulnak ki a férfiakban ezek a hormonok, de valamikor biztos megszületik erre is a válasz (már most vannak feltételezések: például, hogy ezeket az állapotos nő felől érkező szaganyagok gerjesztik). Szóval csupa érdekes dolgot mesél, és mindeközben választ ad arra, hogy mai életünkben miért van minden úgy, ahogy. Az előbb említetteken túl Swaab elmagyarázza azt is, mi történik azzal a gyerekkel, akinek az anyja terhesség alatt dohányzik, drogozik vagy épp bugyuta tévéműsorokat néz (bár utóbbit nem tudja százszázalékosan bizonyítani); és hosszasan mesél arról, hogyan néz ki az elhanyagolt gyermek agya, vagy mi történik azzal a csecsemővel, akihez nem beszélnek szülei. Bónuszként pedig megtudjuk, mi van akkor, ha egy gyermek az erdőben nő fel tök egyedül, a madarak a legjobb barátai, és bogarakkal táplálkozik. Nem akarok szpojlerezni, de annyit elmondhatok, hogy a tudomány mai állása szerint Romulus a nevelkedése körülményei alapján nem lett volna jó vezetője Rómának.

-


De ahogy a tartályban élő agyak, úgy Swaab se tudhat mindent a világról. Az előszót író dr. Őry Ferenc gyermekorvosról még soha nem hallottam, így nem tudom megállapítani, mennyire van igaza, amikor azt írja, a könyvet kötelezővé kellene tenni minden orvostanhallgatónak. Swaab feltehetőleg nem mond hülyeségeket, amikor az agy és az emberi test működéséről ír, de annál ijesztőbb kijelentései vannak, amikor kimerészkedik a tartályon túlra, és különféle társadalmak működésére kíván következtetni agyunk működéséből. Az agy és a vallás kapcsolatáról szóló részben például elmondja rendesen, tudományosan, hogy a vallásos meggyőződés a cinguláris kéreg elülső részének csökkenő reaktivitásával jár együtt, de a vallásos érzületek és az agyműködés kapcsolatának komolyabb elemzése helyett nagyon gyorsan amatőr társadalomkritikát kezd gyakorolni. A fő mondanivalója itt az, hogy sokkal, de sokkal jobb lenne a világ vallások nélkül. Ennek illusztrálására olyan példát hoz fel, amit hazájában is inkább csak az iszlamofób Geert Wilders szájából hallanánk. Azt nehezményezi, hogy az iszlám világban nem nevettek jót azon a „tizenkét szellemes, az iszlám szélsőséges megnyilvánulásait kifigurázó” (mások szerint viszont igenis sértő) karikatúrán, amelyek 2006-ban egy dán napilapban jelentek meg, és annyira felzaklatták több iszlám ország lakosságát, hogy többjük bojkottálta a dán termékeket, több helyütt pedig a felbőszült tömegek keresztény templomokat gyújtottak fel. Az ilyen esetekre szerinte az lenne a megoldás, ha a gyermekek a vallás helyett a tudományban, művészetben vagy jó cselekedetek művelésében élnék ki spirituális vágyaikat – arról nem szól, hogy esetleg  a másképpen gondolkozók provokációjáról is le kellene szokniuk. Hasonlóan elutasító a sporttal szemben is. A bokszot betiltatná, de nem érez együtt a futókkal és a mozgás más formáit űzőkkel sem. Szerinte a mozgásigény gyakran kóros, és olyan betegségek kifejezése, mint az aneroxia nervosa, a lovasok pedig nagy eséllyel úgy járnak, mint az egykor Supermant alakító Christopher Reeve, aki hobbija gyakorlása közben leesett, eltörte a gerincét, és egy életre megbénult. Swaab úgy véli, ha valaki mindenáron sportolni akar, „a legjobb, ha sakkozni kezd”. Én meg úgy gondolom, aki olvassa a könyvet, konzultáljon egy szakértővel is, mielőtt elfogadná a szerző életvezetési tanácsait. Dick Swaab: Az agyunk mi vagyunk. Wekerle Szabolcs fordítása. Libri Kiadó, 2014, 494 oldal, 3990 Ft.