Az agilitás útja – agile management

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Az agilitást mint tulajdonságot nemcsak a munkavállalóktól, hanem a cégektől is egyre inkább elvárja a piac. A felgyorsult tempó mellett egyre kevésbé engedheti meg magának akár egy fejlesztéssel foglalkozó vállalkozó, akár a megbízó ügyfele, hogy időt és pénzt veszítsen egy-egy új megoldás kialakítása során, ezért azok a megközelítések lehetnek csak igazán életképesek, amelyek kellően rugalmasak a lépten-nyomon felmerülő, új kihívásokkal szemben. Sorozatunkban korábban a design thinkingről és a lean menedzsmentről írtunk, ezúttal pedig az agilis szoftverfejlesztés módszertanába nyújtunk rövid betekintést. Nem kell azonban ahhoz szoftvereket fejleszteni, hogy valaki elsajátítsa az agilis módszertant, a legfontosabb tanulságok más közegben is működnek.


Az agilis szoftverfejlesztés, akárcsak a design thinking vagy a lean, egyetlen magvas gondolatra épül: a sikeres fejlesztési folyamat feltétele az állandó visszacsatolás. Ebben még semmi meglepő sincs, hiszen a design thinking és a lean is nagy hangsúlyt fektet az ügyfelek igényeinek felmérésére, a motivációinak megismerésére (nem csoda, hogy a lean-t és az agilis módszertant sokszor rokon módszertanként emlegetik, pedig történetileg más-más irányból származnak).


Az ügyfél ingatag

Az agilis módszertan továbbmegy, és nem ereszti el szinte egy percre sem az ügyfél, vagyis a megrendelő kezét. Alaptapasztalat ugyanis az, hogy a legtöbb esetben maga a megrendelő sem tudja egy fejlesztési folyamat elején, pontosan mit is akar, ezért lehetetlen előre specifikálni minden elemét a kívánt végeredménynek. Az esetleges hibák, „félrefejlesztések” elkerülése érdekében ezért extrém rövid visszacsatolásokkal élnek a módszertan alkalmazói.

Amit a 2000-es évek eleje óta agilis szoftverfejlesztésként ismerünk, az módszertani szemléletként valójában már a ’90-es évek elejétől megjelent a magas hozzáadott értéket termelő szoftverfejlesztés területén. Az agilis módszertan közvetlen előzményei közé tartozik a DSDM (dynamic system development method) vagy a hazánkban talán a projektmenedzseri szakmánál jóval szélesebb körben ismert, a fejlesztési folyamat felelősségi területeit újradefiniáló Scrum keretrendszer kidolgozása. Utóbbit a Szilícium-völgy című sorozatban is láthattuk némileg ironikus körítés mellett, működés közben. A módszertan négy legfontosabb értékét (a tizenkét további alapelv mellett) 2001-ben, egy kiáltványban fogalmazta meg néhány szoftverfejlesztéssel foglalkozó szakember. Ezek szerint a személyek és az interakciók fontosabbak, mint a folyamatok és eszközök, a már működő szoftverek fontosabbak, mint egy átfogó dokumentáció, az ügyféllel való együttműködés fontosabb, mint a szerződések értelmezése és fontosabb a változásokra reagálni, mint a terveket tartani.


Agilitás minden szinten

Nem csoda, hogy az agilis módszertan a szoftverfejlesztés laboratóriumán kívül is megjelent és jó néhány projektmenedzser a saját filozófiájának részévé tette. Az agilitás megértése és cégszintű adaptálása – még akkor is, ha egy induló vagy feltörekvő cégről van szó –, komoly döntést igényel. Egy kalapáccsal a kezünkben hajlamosak lehetünk mindent szögnek nézni, ezért érdemes meggondolni, hogy cégünknél minden lehetőség adott-e arra, hogy az agilis megközelítést bevezessük. A Harvard Business Review cikke szerint a következő esetekben nyúlhatunk valid módon az agilis módszertanhoz: az ügyfelek igényei gyakran változnak, szoros velük az együttműködés, komplex probléma előtt állunk, amelynek megoldásában fontos az együttműködés több terület között, a fejlesztési folyamat önmagában is értéket képviselő részelemekre bontható. A legtöbb innovatív kis- és középvállalkozás, amely valamilyen magas hozzáadott értéket termelő munkát végez esetleg az IT szolgáltatási vagy fejlesztési piacon, egyértelműen teljesíti ezeket a feltételeket.

Az agilis módszertant ma már a magyar egyetemeken is oktatják üzleti és műszaki képzésben egyaránt, de több tanácsadócég is foglalkozik a módszertan megismertetésével, de több szakkönyv is született a témában. Ezen kívül számos szabadon hozzáférhető tananyag, webinar is rendelkezésre áll az interneten keresztül, amelyekből meríthetők ötletek.