Az AB szerint is teljesen korlátozhatók a fogyatékosok jogai

Fotó: Europress/AFP/Jean-Sebastian Evrard / Europress/AFP/Jean-Sebastian Evrard

-

A TASZ kifogásolja, hogy az Alkotmánybíróság jóváhagyta, hogy a fogyatékosok egy része teljesen megfosztható a cselekvőképességétől az új polgári törvénykönyv szerint. Az ombudsman beadványát is visszautasította a hivatal.


Az alapvető jogok korábbi biztosa, Szabó Máté még hihatali idejében beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz a polgári törvénykönyv gondnoksági szabályait kifogásoló rendelkezései miatt. A cselekvőképesség teljes korlátozását emberi jogi érvekkel és nemzetközi szerződési okok miatt kifogásolta az ombudsman, de az AB elutasította a felvetését – írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A TASZ írásában rossz áprilisi tréfának nevezi az alkotmánybírók döntését. A KSH adatai szerint csaknem 32 ezer ember áll ma cselekvőképességet teljesen kizáró gondnokság alatt. Ez azt jelenti, hogy életük egyetlen jelentős területén sem hozhatnak saját döntést, kényszergyógykezelésnek vethetők alá, nem rendelkezhetnek vagyonukkal és családjogi aktusaikban is korlátozhatóak. A TASZ állásfoglalása szerint „tudományos tények sora bizonyítja azt, hogy a cselekvőképesség teljes korlátozása teljesen alkalmatlan a fogyatékos személyek védelmére, ezzel szemben kiszolgáltatottá, védtelenné teszi őket, és hosszú távon akadályozza a társadalmi beilleszkedést és a személyes felépülést”. Ráadásul Magyarország is elfogadta azt az ENSZ-egyezményt, amely értelmében hazánknak is meg kell szüntetnie a fogyatékos személyek jogfosztottságát. Az ombudsman az AB-hez fordulva azt kérte, állapítsa meg, hogy a jogintézmény ellentétes az alaptörvénnyel. Az AB azzal érvelve utasította el a beadványt, hogy a cselekvőképesség Ptk.-beli korlátozása nem ellentétes az emberi méltósághoz való joggal, a magánélethez való joggal, és az ENSZ fogyatékosügyi egyezményével sem. Ugyan beavatkozást jelent az érintettek magánszférájába, de ez legfeljebb csak további eljárási szabályok bevezetését teszi szükségessé. „A határozat – olvasható az AB honlapján – indokolása szerint a Ptk. cselekvőképességre, és annak korlátozására vonatkozó szabályai jelentős garanciákat fogalmaznak meg: a cselekvőképesség korlátozására – legyen az részleges vagy teljes – csak bírói ítélet alapján kerülhet sor, amelyben az igazságügyi elmeorvos szakértő véleményén túl vizsgálnia kell a bíróságnak az érintett személy összes ügycsoportját, személyes- és családi körülményeit.” A határozathoz Lenkovics Barnabás, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. Ez azt jelenti, hogy a döntéssel egyetértenek, csak – legalább részben – más megfontolások alapján. Lenkovics Barnabás különvéleménye  szerint „a gondnokság jogintézménye [...] nem elvesz, hanem hozzáad, pótol, kiegészít valamit, ami hiányzik, illetve hiányos. Teszi mindezt éppen az egyén önrendelkezési jogának kiteljesítése, törvény előtti egyenlőségének biztosítása, emberi méltóságának védelme (sérthetetlensége) érdekében.” Ezt a TASZ elfogadhatatlannak nevezi. „A döntés a múlt század jogfelfogását tükrözi. A cselekvőképesség elismerése a fogyatékos állampolgárok társadalmi aktivitásának, beilleszkedésének az egyik legfontosabb alapfeltétele, amelyre az ENSZ éppen a vitatott jogszabály előkészítésekor hívta fel hazánk figyelmét” – zárja állásfoglalását a TASZ.