Átvilágítás az EP-ben – mihez férnek hozzá a százával nyüzsgő kémek?

Fotó: Getty Images/Express/D. Thiel / Getty Images/Express/D. Thiel

-

Az itthon sokat emlegetett C típusú teszten valóban nem kell átmennie egy EP-képviselőnek, de az unió parlamentjében létezik egy átvilágító procedúra azon képviselők számára, akik a legbizalmasabb adatokhoz is hozzáférnek. Ez a szűrő azonban nem működik hibátlanul. Tehát nemhiába nyüzsögnek ott százával a kémek.


Mivel egy éppen vizsgálat alatt lévő ügyről van szó, az Európai Parlament nem sok információval tud szolgálni – írta a VS-nek Marjory Van Den Broeke, az EP sajtóosztályának vezetője. Mindenesetre, ha a jobbikos Kovács Bélát valamiért felelősségre vonják, akkor azt az Európai Parlament Eljárási szabályzatának megszegése miatt tehetik. Ez a dokumentum azt írja, hogy a képviselőnek

„meg kell őriznie a Parlament méltóságát, és nem akadályozhatja a parlamenti munka zökkenőmentes végzését, sem pedig a nyugalmat a Parlament épületeiben. A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat.”
Ha ezeket megszegi, az Európai Parlament elnöke megrovásban részesítheti, 2–10 napig megvonhatja tőle a napidíját, esetleg 2–10 napra felfüggesztheti a parlamenti tevékenységekben való részvételét (kivéve a plenáris üléseken való szavazást). Legsúlyosabb esetben javaslatot tehet az Elnökök Értekezlete számára, hogy függessze fel a képviselő egyes parlamenti megbízásait. Ugyanakkor az információkezelési szabályokból kiderül, hogy egy bizonyos bizalmassági szint felett csak olyan EP-képviselők és munkatársak férhetnek hozzá az információkhoz, akik átestek biztonsági átvilágításon. Igaz, nem feltétlenül kell egy beépített ügynök ahhoz, hogy valaki hozzájusson a bizalmas adatokhoz. Rengeteg uniós dokumentum kering ugyanis közkézen. „Az információ bizalmassága szubjektív. Lehet, hogy egy adott dokumentum például rendkívül bizalmasnak számít a mezőgazdasági főigazgatáson, de ezzel egyidejűleg a közös piacért felelős igazgatóságon dolgozók úgy értékelhetik, rendben van, ha kiadják az információt” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Luke Baker, a Reuters brüsszeli irodájának vezetője az EUobservernek. Az Európai Bizottság és a Parlament ügyeiben leggyakrabban az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jár el, bár azt nem tudni, hogy Kovácsért is ők lennének-e felelősek. Ez attól is függ, hogy az EU intézményeiben vagy azokon kívül kémkedett-e, ha egyáltalán tényleg tett ilyesmit. „Az EU-intézmények biztonsági szerveinek kompetenciája a saját épületeikre korlátozódik. Ha a tevékenységre az EU-intézményeken kívül kerül sor, az a VSSE (belga állambiztonsági hivatal) jogkörébe tartozik már” – mondta Alain Winants, a VSSE igazgatója ritka interjúi egyikében. Winants az EUobservernek azt nyilatkozta, hogy
Brüsszelben százával hemzsegnek a kémek (főként oroszok, kínaiak és irániak).
A legtöbben diplomatának, újságírónak, lobbistának, üzletembernek vagy diáknak álcázzák magukat. Az uniós belső információknak ugyanis a lap szerint többmillió dolláros piacuk van.


Ki számít kémnek a magyar törvények szerint?

A Büntető törvénykönyv (Btk.) így fogalmazza meg a kémkedés tényállását:
„Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
A VS.hu által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó büntetőjogász szerint e megfogalmazás nem egyértelmű, homályos, problematikus, és egyáltalán nem erősíti a jogbiztonságot. Nem tisztázott ugyanis, mit jelent a hírszerző tevékenység, az idegen hatalom és az idegen szervezet.
„Ha én bíró lennék, a hírszerző tevékenységet olyan célzatos tevékenységnek értelmezném, amikorra az illető már felvette a kapcsolatot az idegen szervezettel. Ennek a kapcsolatnak a célja adatok titokban történő megszerzése”
– mondta a jogász. Hiszen – magyarázta – a kémtevékenység titkos együttműködést feltételez adatok kifürkészése és továbbítása céljából. A Btk. egy tavalyi törvénymódosítással beiktatott, 2014. január 1-jétől hatályos paragrafusa szerint – ennek a jogszabályhelynek a Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen a címe – az is büntetendő, „aki az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat”. Vagyis a törvény azt a szövetségi rendszert is védi, amelyikhez Magyarország tartozik. Az újonnnan beiktatott paragrafusnak az az érdekessége, hogy tavaly került a 2012-ben elfogadott Btk.-ba, mégpedig „az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról” címmel. Arra a kérdésünkre, hogy mit foglalhat magában az Európai Unió intézményei ellen történő kémkedés, a szakember azt válaszolta, gyakorlatilag mindent: a gazdasági kémkedéstől kulturális témájú információk megszerzéséig minden adatra kiterjed. A szakértő ugyanakkor nem tudott példát említeni arra, hogy történt-e már ilyen az Európai Unióban – konkrétan: uniós tagállamból kémkedett volna valaki az EU ellen –, de valószínűsíti, hogy ha előfordulhatott is, csak nagyon kevés eset történhetett. (A VS-nek a Kovács-ügyről szóló másik cikkéből kiderül, hogy most éppen van egy másik kémhistória is: egy lettországi orosz párt EP-képviselőjét hasonlókkal gyanúsítják.) A kémkedés a büntetőjogász magyarázata szerint minden nép jogrendjében olyan cselekedet, amely úgynevezett „természetes” bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy alapvető emberi és erkölcsi értékek ellen vét, ezt pedig minden nép elítéli. (Ellentétben például a hatalom megdöntésére irányuló cselekedettel, amelyet politikai hovatartozástól függően lehet bűncselekménynek vagy akár hőstettnek értékelni.)