Atomügyektől a vakító féklámpákig: Kovács Béla az Európai Parlamentben

Fotó: / / /

-

Atompárti oroszbarát jobbikos, és ezt mindenki tudta az EP-ben is. Függetlenként is kapott néhány nagy presztízsértékűnek tartott munkát, de szót emelt a rejtett allergének ellen és aggódott a betűméret miatt sérülő jogbizonságért is.


A kémkedéssel vádolt Kovács Béla csupa olyan bizottságnak és delegációnak a tagja az EP-ben, amely különösen fontos Oroszországnak. Tagja a kétoldalú EU-Kazahsztán, EU-Kirgizisztán, és EU-Üzbegisztán Parlamentközi Munkacsoportoknak, illetve az unió és Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Mongólia közötti kapcsolatokért felelős delegációnak. Helyettes az EU-Oroszország Parlamentközi Munkacsoportban és a Költségvetési Bizottságban is, illetve tagja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak is, már csupán emiatt is rengeteget utazott a térségbe, és tárgyalt orosz politikusokkal. Kovács 2010 óta tagja az Európai Parlamentnek, és noha rögtön egyik első felszólalásában az unió gázellátásának fontosságára hívta fel a figyelmet – uniós összefogás mellett érvelve –, az első két évben nem igazán használta ki, hogy a magyaron kívül hat nyelven beszél. (Saját közlése szerint oroszból, japánból, angolból van felsőfokú nyelvvizsgája, de beszél lengyelül, franciául és németül is.)

Az unió lékjeitől a cigányozásig

  „Szegény kínaiak reszkető térddel figyelnek a hihetetlen európai uniós fejlődés felé. Vagy várjunk csak, ha jobban megnézem, a hasukat fogják nevettükben, és attól remeg a térdük is. Nem értik hogyan lehet egy léket kapott, süllyedő csónakból teáskanállal merni a vizet, ráadásul a lék betömése nélkül?” (részlet Kovács Béla egyik felszólalásából) Igazán aktív az EP-ben csak 2013-ban lett: összesen 161 felszólalásának nagy részét ekkor mondta el. A sok atompárti és oroszbarát téma mellett kiállt a határon túli magyarok védelmében, szidta a multikat, az idő előrehaladtával egyre kritikusabb lett az unióval szemben és futotta erejéből egy kis cigányozásra, zsidózásra, muzulmánozásra és homofóbiára is.

Atomból erős

Kovács az elmúlt öt évben emellett véleményezett három jelentést és 28-szor tett fel kérdést az EP-ben. A jelentések véleményezése nagy presztízsű munka, ritka, hogy frakción kívüli, az EP-ben tehát független képviselő kapja meg a feladatot. Bizottsági tagságából következően mindegyik energetikai kérdéssel foglalkozik – az egyik ráadásul Oroszországnak fontos nukleáris hulladékok szállításáról szól (A radioaktívanyag-fuvarozók közösségi nyilvántartási rendszerének létrehozásáról). Ezekben a munkákban viszont egy laikus biztosan nem fedezi fel állítólagos kémtevékenységének nyomait, mert írásaiból a felkészült szakjogász köszön vissza: egyik felszólalásában például a negyedik generációs atomerőművek elterjesztése mellett érvel, szomorúan vehette tehát tudomásul a magyar kormány megállapodását, hogy Paksra a régebbi, harmadik generációs reaktorokat hozatja az oroszokkal.

Üdítőárusítás és betűméret

Az Európai Bizottsághoz, azaz az unió tulajdonképpeni kormányához intézett kérdéseiben azonban messze nem csak energetikával és a keleti kapcsolatokkal foglalkozik. Szigorú fellépést követelt például a terjedő, szerinte túlzottan vakító fényű LED-es féklámpák ellen, az akácügy ürügyén érdeklődött, hogy a krumplit és a paprikát is ki akarják-e tiltatni Európából. Az interneten keringő információkra hivatkozva tudakolta, hogy van-e glutént tartalmazó bevonat a gyanúsan csillogó epreken és más gyümölcsökön. De érdekelte az uniós intézmények fűtési légszennyezésétől kezdve az élelmiszerek és a babakozmetikumok rejtett allergénjein át a belga mobiltelefon-anomáliáig és a repülőtéri üdítőárusításig sok minden, még a betűméret miatt sérülő jogbizonság is.