Átöltözések mestere: az Erzsébet tér

Fotó: We Love Budapest / Bódis Krisztián

-

HÁTTÉR

Március 30-án, vasárnap ünnepélyes keretek között átadták a frissen felújított Erzsébet teret. Az egész napos kulturális kavalkád napközben a családokat, este a fiatal felnőtteket célozza meg. Tíz évvel ezelőtt ez volt a város legszabadabb közösségi tere, aztán fokozatosan egy utolsó napos fesztiválhelyszínné amortizálódott. Mint központi tér sosem volt szimbolikus, de a politikai érdekek itt is folyamatosan keresztezték egymást.


Ünnepélyesen átadták vasárnap a felújított és kibővített Erzsébet téri Kulturális Központ és Parkot; a nettó 2,5 milliárd forintos beruházással több mint egy évtized után lezárult az Erzsébet tér felújítása. Tarlós István főpolgármester az átadáson kiemelte: az „ebek harmincadjára jutott Gödör” és környékének megújulása a főváros közelmúltbeli jelentős fejlesztéseinek sorába illeszkedik, és egy olyan kulturális központ jött létre, amely európai viszonylatban is megállja a helyét. Az Erzsébet-program keretében, költségvetési forrás bevonása nélkül megújult téren újra megnyitotta kapuit az Akvárium Klub, a Design Terminál és a Fröccsterasz. Vasárnap egész napos kulturális és családi programokkal - kézműves és dizájnvásárral, koncertekkel, könyv- és divatbemutatóval - ünneplik az Erzsébet tér átadását.


A retusált kép néha mélyebb, igazabb jelentéssel bír, mint az originál. Jobban leírja az általános, közéleti állapotokat. Így van ez most az Erzsébet térrel is. Három ciklussal korábban a választási hajrában sebtiben rakták le a burkolatot, amely aztán egy évtizedet sem bírt ki. A melegebb éghajlati viszonyokra való, cseppet sem fagyálló török mészkő hamar feladta a küzdelmet, a járólapok megrepedtek, eltörtek, pótlásukat elfeledték. Mostoha élete lett a faburkolatnak is, az üvegfelületek betörtek, a kis csobogókat megszüntették.

Ezt a folyamatot most a kormány szerencsésen megállította. De ahogy annak idején, most sem politikai színezet nélkül fogunk kapni egy megújított, multifunkcionális élményteret. Bár bő tíz éve nagyobb volt kontraszt. Az ide tervezett Nemzeti Színház építkezésének félbeszakítását követő nagy felzúdulást gyorsan lenyomta a tér kialakításának a sikeres koncepciója. Most nagyobbak az elvárások. 


Mi is ez a tér?

Az Erzsébet téren a város magjában ülünk, kihajolva látjuk a Dunát, felnézve a Bazilika kupoláját, elbambulva a sugárutak felé egy megapolisz hangulatába csöppenünk. De a város lakói és aktuális vezetői nem sajátították ki szimbolikus értelemben. Nem kötünk a térhez nagy történelmi eseményeket, félresült beszédeket, túldimenzionált művészeti alkotásokat.

Talán a tér eredeti funkciója mélyén a talajba ivódott. A 19. század elején Vásártér volt a neve ennek a pesti városfal Váci kapuján túli területnek, de már 1858-ban Erzsébet térnek keresztelték át. Majd 1946-tól Sztálin tér, 1953 és 1990 között Engels tér, majd utána újra Erzsébet tér néven kellett keresni a térképen. A környezet minősége is többször változott. A 1850-es években több ezer facsemetét ültettek ide, sőt 1872-ben még kovácsoltvas kerítéssel is körbevették a teret. Aztán az 1950-es évektől a 2000-es évekig üzemelő buszpályaudvar és autóparkoló körül alig maradt embert meghaladó növény. Az elmúlt évtizedben a modern városzöldesítés izgalmas növényei okoztak az elhanyagolásukig örömöt. A megnövekedett teret ma a Bécsi utca, a József Attila utca, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Harmincad utca határolja.

Gödörből Gödörbe

Az 1990-es években a nemzetünk színházának helyét keresők az Erzsébet tér mellett tették le voksukat. Ma már nehéz elképzelni, hogyan nézett volna ki az amúgy nívós Bán Ferenc tervezte épület a téren. Az építés váratlan leállítása ma is inkább politikai hatalomfitogtatásnak tűnik. A 1998-as kormányváltás első hónapjaiban az Orbán-kormánya közbeszerzési eljárás csúszásával magyarázta a kivitelezés lassúságát, végül aztán az év októberében lefújták a projektet. A színház új helyének a Felvonulási teret nevezték meg. Az Erzsébet térre pedig a magyar történelem nagyjait ábrázoló gipszszobrokat álmodtak. Szerencsére egyik elképzelés sem valósult meg.

A Nemzeti Színház első, állandó épülete végül a IX. kerületben, Siklós Mária tervei alapján, több mint 15 milliárd forintból készült el. Bán tervét éppen magas költsége miatt támadták, de az ugyanennyire volt kalkulálva. A színházat 2002. március 15-én adták át.

Az Erzsébet tér megváltozott funkciójára pályázatot írtak ki, amit titkos elbírálás után a Firka Építész Stúdió nyert el. A beruházás összege a mostanival megegyező összegű, 2 és félmilliárd forint volt. A 2014-es munkákat nem uniós és nem is állami pénzből valósította meg az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. A befektetett összeget a cég a bérleti díjakból, 15 év alatt szeretné a nullára hozni.


A legsürgetőbb probléma akkor a buszpályaudvar elköltöztetése volt. Pontosabban a hazai és a nemzetközi Volánbusz járatokat Budapest egyik, külső kerületébe helyezték át. (Még meglepőbb, hogy az Erzsébet tér előtt az Oktogonon volt a buszpályaudvar.) A fogadó épület viszont maradt. Nyíri István a Bauhaus jellegzetes stíluselemeit magán viselő tervei alapján -  a kommunista diktatúra első évében, 1948-ban (!) - kezdték el építeni a buszpályaudvart.

Az 1999 óta műemlékvédettség alatt álló épületnek még Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt kitalálták a profilját. A dizájn központja körül hét évig tartott a papír (és pénz) tologatás, míg 2011-ben végre már látogathatóvá vált. Most vasárnap a Design Terminál szintén újranyílik. Az eredeti épület is adja az irányt, de a WAMP tavaszi-nyári szabadtéri vásárainak szervezői, kiállítói sem véletlenül itt ütöttek tanyát annak idején. Az Erzsébet tér legtrendibb szakmák megjelenési helye lett. A hétvégi program is ezt tükrözi, lesz design vásár, kreatív konferencia és streetfashion bemutató is.



Tárgyi kultúra

A 4000 négyzetméteres téren a szobrokat is szeretjük. Nem égbekiáltóan meghökkentőek, de legalább nem kortévesztőek. A tér park részén áll a Danubius-kút, amelyet 1959-ben szállították át a Kálvin térről. Fessler Leo szobrász munkája felett Ybl Miklós bábáskodott még 1883-ban. Yblnek nagy vágya volt, hogy a fővárosunkat minél több csobogó, szökőkút díszítse.

A Deák tér felőli oldalon található Horvay János Népdal című munkája. Az 1929-ben készült szobor eredetileg a park József Attila utcai részén volt. Most jó, kedves helyen van. A buszra várakozó, kissé eltikkadt utazónak nem tolakszik a szemébe a furulyázó pásztor és a négy juhocska alakja.  

A tér sarkán, a lépcsősor jobbján állt a hosszas huzavona elkészült, de eredetileg az Anker közbe tervezett, ijesztő Bajcsy-Zsilinszky Endre szobor. Györfi Sándor munkáját 1986-ban avatták fel, de a Nemzeti Színház építésének 1997-es kezdetekor a szobor Tarpára került. Az egykori országgyűlési képviselő (1886-1944) személyisége ellentmondásos volt. 1919-ben még fajvédőként indult, de a nácik hatalomra jutása után már nem a zsidókban, hanem a németekben látta a veszélyt. Sopronkőhidán, 1944-ben felakasztották. Bajcsy-Zsilinszky 2006-ban kapott új szobrot a szomszédban, a Deák téren. Illyés Antal elegáns alkotása jól és pontosan rámutat Bajcsy személyiségének kettősségére. A szobrász a kővésés technikáját alkalmazta, a szoborra a különböző napszakokban más és más módon vetül rá a fény.

Az első Bajcsy szobor helyén, a lépcsőnél évekig ott állt (jelenleg javítás alatt) Bencsik István nagyszerű Európa című márványszobra. A még 1979-ben készült mű igazából egy félbevágott testrészt, azaz egy csonka mellet ábrázol óriási méretben. A szobor 2004-ben egy köztéri szoborkiállításra érkezett ide, de valószínűleg költséges visszaszállítása miatt sokáig itt maradt.


Buli van

A tér önálló vendéglátóipari egység nyaranta: fűben fekvő emberek, oszlophoz láncolt biciklik, a táskából előkerülő sörök alkotják. Ilyenkor olyan érzése van az erre vetődőnek, mintha lefújtak volna egy fapados járat indulását és az utazóközönség átmenetileg itt várakozik. Eleinte a régi Gödör sem a benti termei miatt volt népszerű, hanem a tér kinti teraszos kialakítású részein ücsörögtek az emberek. Amikor már a fémvázas székek és asztalok között elférni se lehetett, akkor alakult ki a fenti, falusi búcsúra emlékeztető bódés megoldás. Ekkor már úgy csüngtek a szabad ég alatt a szórakozni vágyók, mintha ha bent lennének és a faltól nem tudnának tovább menni. Aztán lassan betértek az emberek a fedett Gödörbe is, most meg biztosan átszoknak az Akvárium megújult termeibe is.

A bunkerszerű hely nem egyszerűen csak új nevet kapott. Gödör Klub üzemeltetőjével 2012-ben nem hosszabbította meg a szerződést a Közigazgatási Minisztérium alá tartozó Design Terminál. A Gödör Klub jelenleg a Király utcában található.

Az Akvárium Klub céljai amúgy szimpatikusan nagyratörőek. Budapesten eddig koncertszervezési akadály volt az, hogy nem volt közepes méretű helyszín. Most az újjáépített, átnevezett földalatti tér 1500 és 700 fős termei megoldhatják ezt, és a nem sportcsarnokért kiáltó együttesek az európai turnéjuk során nálunk is megállhatnak. Hazai előadók koncertjei sorozatban lesznek tavasszal, Quimby, Péterfy Bori, Random Trip is a fellépők között van. De a blues legendás alakja, John Mayall is tiszteletét teszi nálunk. A kisterembe dj-ék fogják adni a ritmust, de a harmadik egységben, a 200 főt befogadó Volt Music Barban is hasonló, elektronikus menü várható. Az Akváriumban van bisztró és kiállítótér is. Az átalakítások - 2000-hez hasonlóan - a Firka Építész Stúdió tervei alapján lettek megvalósítva. 


Budapesti képek, Nemzeti Színház, gödör

-


A téren egyébként a 19. században is zajlott a társasági élet. Itt állt a Hauszmann Alajos tervezte Kioszk is, aminek földszintjén kávéház, emeletén táncterem működött. Később ez volt a Nemzeti Szalon helye, de az épületet a második világháború után lebontották.

A tér park része a deszkás tinédzserek kedvelt helye. A szubkultúrát a VS.hu Betondzsungel ösvényein című sorozatából alaposabban is megismerhetjük.

Új és elvileg csak átmeneti eleme a térnek a szombaton, komolyzenei koncerttel felavatott Lepkeház is. A 300 négyzetméter alapterületű faszerkezet alá, a hazai brand, az IVANKA adta a betonlapokat. A szétszedhető, áthelyezhető konstrukció súlya 29 tonna, a tetőhöz 20 köbméter fa kellett. Nyáron, a tavalyi évhez hasonlóan valószínűleg megint lesz óriáskerék. (A projekt jelenleg engedélyezés folyamata alatt áll az V. kerületi Önkormányzatnál.)  Az Erzsébet téri Kulturális Központ és Park külön honlapot is kapott, amelyen a vasárnapi program is részletesen fent van. Aznap mindenképpen tömegközlekedési eszközön, pedál vagy lábmeghajtással érdemes érkezni, mert az ünnepélyes megnyitó reprezentatív szereplői miatt forgalmi elterelés, részleges útlezárás várható.  A tér várhatóan újra kedvelt színhelye lesz minden korosztálynak, guruló kisdedektől, az olcsó sört kiheverő turistákon át a környező ötcsillagos szállodák csodálkozó párjaiig.  Talán az új, süttői mészkő járólapok is évtizednél tovább bírják és nem ezért kell a teret újra "retusálni".

Átadták a felújított Erzsébet teret

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -