Átírná a választási szabályokat egy évvel a voksolás előtt a Fidesz

Fotó: MTI / Boda L. Gergely

-

Korábban lesöpörte a Fidesz azokat az érveket, amelyek alapján most átírná a választási törvényt.


Még a tavaszi ülésszakban benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítását, amelyről előtte ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormánypárt – mondta a Magyar Időknek Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: ez a döntően technikai javaslatcsomag érinteni fogja a kampányfinanszírozás kérdését is, így várható, hogy az egyéni jelölteknél érvényes korlátozáshoz hasonlót vezetnek be a pártoknál az állami támogatásra vonatkozóan. Vagyis amennyiben egy párt nem ér el majd bizonyos százalékot, vissza kell fizetnie az államtól kapott pénzt.

Emlékezetes, hogy a 2014-es választási kampány során számos olyan párt tűnt fel, amely semmilyen érdemi tevékenységet nem végzett, de a törvény szerint nekik is járt az állami támogatás, amelyet aztán vagy visszafizettek, vagy nem.

Leginkább nem, hiszen az előző országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenysége nyomán 2016-ig összesen 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült behajtani. Történt mindez annak ellenére, hogy a hatóságok bő másfél évvel az országgyűlési választás után több korábbi képviselőjelöltet és pártvezetőt már gyanúsítottként hallgattak ki. A bírság ­miatt keresett pártok, képviselőjelöltek 90 százalékánál azért nem vezetett eredményre a NAV behajtási eljárása, mert az adósnak egyáltalán nem volt vagyona – ingatlan, ­autó stb. –, sőt még bejelentett bankszámlaszámmal sem rendelkezett. Az államkincstár a választás előtt összesen majdnem hatmilliárd forintot utalt át az országos listát állító pártoknak.

Manapság akár egy baráti társaságnak is megéri pártot alapítani, ami gyakorlatilag semmibe sem kerül, legfeljebb a bejegyzést végző ügyvéd munkadíját kell kifizetni. A kampányfinanszírozási rendszer szerint minden egyéni jelölt után egymillió forintot kapott a párt, ha a 106 választókerület közül legalább 27-ben sikerült jelöltet állítani. A pártlisták után (szintén legalább 27 jelölt esetén) legalább 150 millió forint járt a pártnak, vagyis ha legalább 27 kerületben sikerül jelöltet állítani, akkor az egyéni jelöltek és a pártlista után legalább 177 millió forint állami támogatáshoz juthat a szervezet, de ha mind a 106 kerületben, akkor már 706 millió forinthoz. A rendszer egyszerűen kijátszható, hiszen fiktív számlákkal, számlagyárakkal papíron könnyedén megoldható a költségek igazolása. A jelenlegi szabályozás szerint ugyan az egyéni jelöltek az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatják meg, ha a választások során a szavazatok legalább 2 százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban akkor sem kell egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki nem szavazott – ezen változtatna most a Fidesz.

A bizniszpártok problémájára az ellenzék már az eredeti törvény megalkotásakor felhívta a kormány figyelmét – a Fidesz azonban akkor a demokráciára hivatkozva söpörte le azokat az érveket, amelyekkel a jelek szerint most saját törvénymódosítását indokolja. Az pedig parlamenti demokráciákban szokatlan lépés, hogy egy évvel a választások előtt írják át az indulás és a részvétel szabályait.